Akár élelmiszerről, akár ruháról van szó, a számunkra, európai fogyasztók számára elérhető termékek nagy része a gyárakban dolgozók kizsákmányolása és környezetkárosítás árán jut el hozzánk. Amikor számon kérik őket, a nagy áruházláncok a beszállítóikra hárítják a felelősséget – mert megtehetik. Németország tavaly lépett ez ellen azzal, hogy elfogadta az ellátási lánc átvilágításáról szóló törvényt, amely 2023-ban lép hatályba. Az új törvény úttörő jelentőségű lehet a munkavállalók számára, ugyanis kötelezi a német és a Németországban működő vállalatokat az emberi jogi és környezetvédelmi előírások betartására, ráadásul a a teljes ellátási láncukban, a német határokon túl is.
2012-ben bányászok sztrájkra lépek a Dél-Afrikai Marikanában. Az itteni bánya többek közt a német vegyi óriás BASF számára termelt ki paltinát. A bányászok a megalázó élet- és munkakörulmények ellen tiltakoztak – nagyjából 30 ezren éltek akkoriban a családjukkal a bánya körül tákolt telepeken, ahol nem volt elektromos áram, vízellátás sem csatornázás. A rendőrök 34 embert lőttek agyon.
2013-ban a bangladesi Dakkában összeomlott a nyolcemeletes Rana Plaza textilgyár, a tragédiában 1134 ember vesztette életét, és legalább kétszer ennyien megsérültek. A gyár főleg európai és amerikai vállalatok számára gyártott textíliákat. Annak ellenére, hogy néhány hónappal az összeomlás előtt többször is ellenőrizték, nem találtak hiányosságokat. A Rana Plaza globális felháborodást váltott ki a kizsákmányolás, a munkakörülmények és a multinacionális vállalatok kötelezettségei miatt.
A fentiekhez hasonló tragédiák sora világossá tette, hogy a nagyvállalatok önkéntes kötelezettségvállalásai nem működnek, és végképp nem jelentenek biztonságot a beszállítóiknál dolgozó milliók számára.
Miért kell a felelősségvállalás?A világon mintegy 25 millió áldozata van a kényszermunkának. 152 millió áldozata a gyermekmunkának.Évente 2,78 millió ember hal meg munkavégzéssel összefüggő betegségekben.Évente 374 millió nem halálos, munkavégzéssel összefüggő sérülés következik be.
(A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai)
Megmutatjuk, hogy kerül a ruhánkba az ujgur kényszermunkások pamutja
Számos európai országban létezik már kötelező átvilágítási törvény. Az Egyesült Királyság 2015-ben fogadta el a modern rabszolgaságról szóló törvényt, amely tiltja a modern rabszolgaság különböző formáit. 2017-ben Franciaország lett az első európai ország, amely átfogó törvényt fogadott el a vállalati emberi jogi átvilágításról.
Németországban jövőre lép hatályba egy hasonló ellátási láncról szóló törvény. A törvényt a szakszervezetek és civil szervezetek által kezdeményezett hosszú kampányt követően fogadták el, a munkaadói szövetségek és a jobboldali pártok erőteljes ellenállása mellett. Bár nem hibátlan, mégis nagy jelentőségű lehet a jobb élet- és munkakörülményekért folytatott küzdelemben azon munkavállalók számára, akik saját országukban nehezen jutnak igazságszolgáltatáshoz.
Maren Leifker, a német Brot für die Welt (Kenyeret a világnak) alapítvány vezető politikai tanácsadója aktívan részt vett a törvényt támogató kampányban. A szerbiai Emancipációpolitika Központja (Centre for the Politics of Emancipation, CPE) munkatársai kérdezték arról, mi vezetett a törvény elfogadásához, és hogyan érintheti a munkavállalókat Kelet-Európában.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011-ben fogadta el az Üzleti és emberi jogi iránymutatásokat (UN Guiding Principles on Business and Human Rights – UNGPs). Ezek az elvek hirdették ki először a vállalatok felelősségét az emberi jogok megsértéséért, például a nem biztonságos munkakörülményekből eredő egészségkárosodásért az ellátási láncaik teljes vonalán. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számos egyezményt dolgozott már ki a munkavállalók védelmére, de az érvényesítésük erősen hiányos, különösen a fejlődő országok munkaerőpiacán.)
A vállalatok – akár élelmiszert, akár például ruházati termékeket értékesítenek – részben önkéntes átvilágítási szabályokkal igyekeznek gátat szabni – vagy kipipálni ebbéli feladataikat – a beszállítóiknál tapasztalható kizsákmányolásnak. Ezek az önkéntes átvilágítási szabályok, mint például a fenntartható pálmaolaj minősítés (RSPO) vagy a Rainforest Alliance vagy elégtelenek, vagy megvannak a maguk korlátai, és nem értek el jelentős haladást az emberi jogok és a környezet káros hatásokkal szembeni védelme és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása terén. Ezért 2020 márciusában az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta, hogy a Bizottság nyújtson be hivatalos javaslatot a vállalatok átvilágítást és elszámoltathatóságát szabályozó uniós irányelvre (Mandatory Human Rights and Environmental Due Diligence, mHREDD).
A ruhaipari tragédiák ellen kevés, ha a cégek egyéni vállalásokat tesznek
Az uniós Parlament 2021-ben hozott állásfoglalást és tett ajánlásokat a Bizottságnak. Ebben megfogalmazták, hogy az Uniónak sürgősen jogilag kötelező érvényű minimumkövetelményeket kellene elfogadnia, amelyek értelmében a vállalkozások legyenek kötelesek azonosítani, értékelni, megelőzni, megszüntetni, mérsékelni, nyomon követni, közzétenni, számon kérni, kezelni és orvosolni az esetleges és/vagy valós emberi jogi, környezetileg káros hatásokat értékláncukban.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2021 októberében indított levélkampányt a szigorú európai szabályozás létrejöttének támogatására.
Németország nem várta meg az uniós szabályozást, a fenti elvek végrehajtásába már 2016-ban belevágott Üzleti és Emberi Jogokról szóló Nemzeti Cselekvési Terv néven. Az üzleti szférában és a konzervatív politikusok között nagy ellenérzéseket váltott ki a vállalatokra vonatkozó bármilyen új (emberi jogokkal kapcsolatos) jogi kötelezettség. A politikai kompromisszum az lett, hogy a nemzeti cselekvési terv végrehajtásának részeként “monitoringot” végeznek annak vizsgálatára, hogy a nagy német vállalatok önkéntes alapon mennyire tartják be az emberi jogi normákat. A monitoring eredménye nagyon gyenge lett: azt mutatta, hogy
a német nagyvállalatok jóval kevesebb mint 20 százaléka tartotta be önkéntesen az emberi jogi normákat.
A civilek fellépése
Ezzel egy időben indult el a civil társadalom kezdeményezése egy hatékony német ellátási láncról szóló törvényért, amely megakadályozza az emberi jogok megsértését és a környezeti károkat a Németországban üzleti tevékenységet folytató vállalatok ellátási és értékláncai mentén, és javítja az érintettek jogorvoslathoz való hozzáférését.
ML: “Tudtuk, hogy egyesítenünk kell lobbitevékenységünket, és be kell mutatnunk, hogy a beszállítói láncról szóló törvény elfogadása nem csak néhány berlini civil szervezetek, hanem szélesebb társadalmi körök érdeke, hogy legyőzzük az üzleti szövetségekben és a konzervatív politikusokban a témával szemben tanúsított ellenállást.”
A megközelítés sikeres volt: Mostanra több mint 130 civil (emberi jogi, környezetvédelmi és vallási) szervezet, valamint szakszervezetek is tagjai a szövetségnek, és a törvényt végül – minden ellenállás ellenére – 2021 nyarán elfogadták. Bár a nehéz politikai kompromisszum miatt vannak hiányosságai, mégis fontos paradigmaváltásnak tekinthető.
2023 januárjától a 3000-nél több munkáltatót foglalkoztató német vállalatok kötelesek lesznek megfelelő intézkedésekkel azonosítani, megelőzni és megszüntetni vagy minimalizálni az emberi jogok és bizonyos környezetvédelmi normák megsértését saját működésükben és a teljes ellátási láncukban.
A törvényben előírt intézkedések közé tartoznak például
a rendszeres kockázatelemzések,a megelőző intézkedések (például megfelelő beszerzési gyakorlatok bevezetése vagy emberi jogi képzések a beszállítók számára),a korrekciós intézkedések, panaszeljárásoka jelentéstétel az azonosított kockázatokról és az e tekintetben hozott intézkedésekről.
A törvény végrehajtásáért a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (Berechnungen des Bundesamtes für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle – BAFA) felel. A BAFA megkapja a vállalatok jelentéseit, és kockázatalapú megközelítés alapján ellenőrzi, hogy a vállalatok eleget tesznek-e kötelezettségeiknek. Az érintettek panaszt nyújthatnak be a BAFA-hoz, amit a BAFA-nak ki kell vizsgálnia. Ha a BAFA jogsértést állapít meg, akkor kötelezheti a vállalatokat, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket kötelezettségeik teljesítése érdekében. Tartós vagy ismételt jogsértés esetén a BAFA az éves árbevétel legfeljebb 2 százalékát kitevő bírságot szabhat ki, és a vállalatokat legfeljebb három évre kizárhatja a közbeszerzésekből.
171 óriáscég írta alá, mit biztosít a ruhagyárakban dolgozók munkahelyi biztonságát védő egyezmény?
– Mit jelent ez a termelő országokban, például a Magyarországon dolgozó munkavállalókra nézve?
ML: “A törvény kötelezi a hatálya alá tartozó vállalatokat – a 3000-nél több munkavállalót foglalkoztató német vállalatokat, valamint a Németországban fiókteleppel rendelkező és ott 3000-nél több embert foglalkoztató külföldi vállalatokat -, hogy megfelelő átvilágítási intézkedésekkel kezeljék az emberi jogok tipikus, üzleti tevékenységgel összefüggő megsértését.”
A visszaélések között, amelyek ellen a törvény értelmében a vállalatoknak fel kell lépniük, számos munkajogi jogsértés szerepel: pl.
a kényszermunka,a rabszolgaság formái,a munkahelyi biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása,az egyesülési szabadsághoz való jog figyelmen kívül hagyása,a munkavállalókkal szembeni megkülönböztetés,a tisztességes bérezés megtagadása.
Azok a nem németországi – pl. magyar – munkavállalók, akiket ilyen jellegű munkajogi jogsértések érintenek, és a törvény hatálya alá tartozó vállalatok beszállítóinál dolgoznak, élhetnek az új törvény által biztosított jogaikkal.
A törvény szerint
– az eljárásnak a potenciálisan érintett személyek számára a beszállítói láncok teljes hosszában hozzáférhetőnek kell lennie,
– a vállalatoknak tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot az eljárás hozzáférhetőségéről, hatásköréről és végrehajtásáról,
– a vállalatoknak meg kell őrizniük az érintett munkavállaló személyazonosságának titkosságát,
– és hatékony védelmet kell biztosítaniuk a panaszok miatt bekövetkező büntetéssel vagy hátrányokkal szemben.
A hazai ruhagyárakban pokoli hőségben dolgoznak, minőségi élelmiszerre nincs pénzük
Ha egy német vállalat ezen a mechanizmuson keresztül értesül egy beszállítói gyárban elkövetett munkajogi jogsértésekről, aktívan kell fellépnie, és a beszállítójával együtt kezelnie kell a problémákat, azaz közösen kell kidolgoznia és végrehajtania egy tervet a jogsértések megszüntetésére vagy minimalizálására.
Abban az esetben, ha a vállalat egyáltalán nem, vagy nem kielégítő módon reagál a panaszra, az érintettek a BAFA-hoz fordulhatnak. Ezáltal a törvény segíthet a munkavállalóknak a munkajogi normák érvényesítésében egy felelős hatóság segítségével.
Fenntartható divatról szóló törvényt vezethetnek be New York államban
– A munkajogok Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa egészében alacsony szinten vannak, a helyi hatóságok sokszor a munkavállalók kárára a vállalatoknak kedvezzenek. Valóban úgy gondolja, hogy ez a törvény erősíteni fogja a munkavállalók és a szakszervezetek tárgyalási pozícióját a német vállalatokkal szemben, és javítani fogja a munkajogok szintjét a régióban?
ML: “A törvény csak a német piacra vonatkozik, és vannak gyengeségei. Úgy gondolom azonban, hogy fontos jelzés. Remélhetőleg az egész régióban ösztönzőleg hat majd a gyárak tulajdonosaira, hogy javítsák a termelési feltételeket.”
“Azt is hiszem, hogy a törvény erősíteni fogja a munkavállalók tárgyalási pozícióját a német vállalatokkal szemben.”
“Eddig a munkavállalók csak abban reménykedhettek, hogy a vállalatok önkéntes alapon betartják az ellátási lánc felelősségére vonatkozó előírásokat, míg 2023-tól a törvény kötelező érvényű követelményeire hivatkozhatnak. A vállalatok ráadásul tisztában vannak vele, hogy ha tárgyalások útján nem kötelezik el magukat bizonyos normák mellett, a munkavállalók ezt a BAFA tudomására hozhatják. Ezek a folyamatok azonban hosszadalmasak, és a helyzet csak idővel fog javulni.”
Közelebb vihet a tisztességes megélhetést biztosító bérhez
– Kötelezi-e a törvény a vállalatokat arra, hogy a munkavállalóknak tisztességes megélhetést biztosító bért fizessenek?
ML: “A törvény nem kötelezi a vállalatokat kifejezetten a tisztességes megélhetést biztosító bérek fizetésére, de arra igen, hogy tegyenek lépéseket, ha a tisztességes bérhez való jog sérül az ellátási láncukban. A tisztességes bérként legalább az alkalmazandó (többnyire helyi) törvények szerint meghatározott minimálbért határozzák meg.
A nemzeti minimálbér-előírások persze nagyon gyakran nem elégségesek ahhoz, hogy garantálják a munkavállalók nemzetközileg elismert jogának védelmét egy olyan mértékű jövedelemhez, amely biztosítja számukra és családjuk számára a megfelelő életszínvonalat. A törvény indokolása tükrözi ezt a helyzetet, és előírja, hogy a megfelelő bér kiszámításánál figyelembe kell venni a munkavállalók és családjaik helyi megélhetési költségeit, valamint a társadalombiztosítási járulékokat.”
Ez azt jelenti, hogy
azokban az esetekben, amikor a helyi minimálbér nem megfelelő, azaz nem biztosítja a munkavállalók számára az alapvető megélhetési költségeik fedezéséhez szükséges összeget, a vállalatoknak megfelelő lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a minimálbért meghaladó béreket fizessenek a beszállítóik.
“A helyi küzdelmek a megélhetést biztosító bérekért hasznosak ebben az összefüggésben, mert megmutatják, hogy a minimálbérek nem elégségesek.”
– Az Európai Bizottság 2022. február 23-án közzétette a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvjavaslatát. Mit várhatunk az ezzel kapcsolatos uniós szabályozástól?
ML: “Először is a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló tervezett uniós irányelv azért fontos, mert nem csak egy országra vonatkozna, mint a német törvény, hanem az EU teljes belső piacára. Ezáltal messze nagyobb hatással lenne a termelési feltételekre – a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban is. Az EU Bizottsága által 2022 februárjában közzétett javaslat továbbá számos olyan fontos elemet tartalmaz, amelyek szükségesek az emberi jogok és a környezetvédelmi normák hatékony védelméhez az ellátási és értékláncok mentén, valamint az érintettek jogorvoslathoz való hozzáférésének javításához.
A jogalkotási kezdeményezés ezáltal képes lehet a német törvény néhány gyenge pontját, azaz a polgári jogi felelősség szabályozásának hiányát kiküszöbölni. A kezdeményezéssel szemben azonban erős ellenállás tapasztalható – az uniós szinten még erősebb üzleti szövetségek részéről, de a különböző tagállamokból is, különösen Kelet-Európából, ahol kevés tapasztalat van az ilyen jellegű jogalkotás kapcsán.
Épp ezért nélkülözhetetlen, hogy a civil szervezetek és a szakszervezetek – különösen ebből a régióból – bekapcsolódjanak az irányelvért folytatott uniós szintű kampányba, lépjenek kapcsolatba kormányaikkal, és javasoljanak olyan módosításokat a tervezethez, amelyek a civil társadalom szempontjából szükségesek, azaz ambiciózusabb rendelkezéseket a tisztességes megélhetési biztosító bérekről.”
Kép: unsplash.com
Készült a Clean Clothes Campaign kampány keretében; a projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg. “Filling the Gap: Achieving Living Wages through improved transparency” “FILLING THE GAP” HUM/2018//404-124
Ez a poszt A német ellátási láncról szóló új törvény a magyar munkavállalókat is érinti először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
