A német független, minden esetben tárgyilagosságra törekvő gazdasági-politikai hírportál cikkéből kiderül, nem eszik olyan forrón a Törökország-NATO-demokrácia/diktatúra kását, mint ahogyan azt mások oly gyakran láttatják.
A NATO egyik szóvivője elmondta a német portálnak: nem kívánnak beavatkozni Törökország belügyeibe és elfogadják a népszavazás eredményét. Hozzátette: az azzal kapcsolatos észrevételek a török hatóságok dolga.
Mint ismeretes, a NATO a törökországi puccskísérlet után Ankarával fenntartott kapcsolatait „áthangolta”. Törökország ugyanis eleinte azt vetette a katonai tömb szemére, hogy részese volt az államcsínynek. A NATO azonban ezeket a vádakat azonnal visszautasította.
A német kormány sem kívánja megkérdőjelezni Törökország NATO-tagságát. Rainer Arnold, a Német Szocialista Párt védelmi szakértője kijelentette, hogy „Törökország geostratégiailag meglehetősen nélkülözhetetlen”. De megfordítva, írja a portál, Recep Tayyup Erdogan török elnöknek is tudnia kell, hogy szüksége van a Nyugatra.
Arnold hozzátette: „Szüksége van gazdasági erőnkre és a NATO-ra is szüksége van biztonsága érdekében”. Elmondta még, ahhoz, hogy Törökországot kizárják a védelmi szövetségből, az észak-atlanti szerződést meg kell változtatni. Figyelmeztetett arra is, hogy a NATO-szövetségesek ne menjenek bele mindenfajta „látszatharcba”, hanem egyértelműen kell nyilatkozni, miként történik majd az együttműködés „e másik, megváltozott Törökországgal”.
Felhívta a NATO-tagokat arra is, hogy készüljenek fel e „rendkívül nehéz partnerrel” a kooperációra. Emlékeztetett arra, hogy a NATO történelme során újra és újra találkozott annak problémájával, hogy nem demokratikus partnereivel miként alakítson ki modus vivendit. Volt idő, mondta, amikor Törökország katonai diktatúra volt, de mindez már a múlté.
Ursula von der Leyen német honvédelmi miniszter kijelentette a Bild-nek, hogy senkinek nem szabad azt hinnie, miszerint egy NATO-n kívüli Törökországot könnyebb kezelni, mint egy NATO-ban maradó Törökországot. .
Cem Özdemir, a parlamenti zöldek frakciójának vezetője viszont azt mondta az ARD német közszolgálati tévének, hogy „Törökország nem megbízható NATO-partner”. Azt is követelte, hogy a német hadsereg katonáit vonják ki a törökországi Incirlikben lévő légitámaszpontról. Ott ugyanis, mondta, a bundeswehr katonái „nyilvánvalóan” nem kívánatosak, és azt ajánlotta, helyezzék őket át Ciprusra.
Ezzel kapcsolatban a portál megemlíti, hogy Észak-Cipruson a törökök 55 %-a az elnöki rendszert bevezető alkotmány reformjáról kiírt referendum ellen szavazott, míg az ausztriai törökök 73, a hollandiai törökök 71, a franciaországi törökök 65, és a németországi törökök 63 százaléka igennel szavazott. A Svájcban élő törököknél a nem szavazatok aránya 62 százalékot ért el. Ami a tengeren túl fekvő országokat illeti, az Ausztráliában élő törökök 58 százaléka nemmel, a Kanadában élő törökök 72, a Nagy-Britanniában élő törökök 80, és az Egyesült Államokban élő törökök 84 százaléka szavazott nemmel.
Trump elnök pedig azért gratulált Erdogannak telefonon, mert Törökország az USA fontos szövetségese egy nehéz térségben.
Mindennek a fényében érthető, hogy Michael Ignatieffnek, a Soros-egyetem rektorának az intézményét a magyar kormány felől érő szörnyű fenyegetés kapcsán már a NATO is eszébe jutott. Amely nem csak a török, de a görög ezredesek puccsal megteremtett uralmát is túlélte.
Lovas István
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
