A NATO felkészül a háborúra

A NATO felkészül a háborúra

A NATO amerikai főparancsnoka, Philip Breedlove Oroszországot tekinti a legnagyobb fenyegetésnek a nyugati világra és a NATO-ra.

A tábornok ezt már az amerikai kongresszusban tartott meghallgatásain is elmondta, de a múlt héten az amerikai közszolgálati csatorna, a PBS hírelemző műsorának adott interjújában még hangsúlyosabban elismételte – közli a 444.hu.

„20 éven át próbáltuk partnerként kezelni Oroszországot, de az utóbbi pár évben más utat járnak […] most egy revansista Oroszországot látunk, ami másként tekint az európai biztonsági megállapodásokra, és amelyik nyíltan beszél az atomfegyverek bevetéséről” – mondta.

Kongresszusi meghallgatásán az amerikai vezérkari főnöki poszt várományosa, Joe Dunford szintén Oroszországot nevezte meg legnagyobb veszélyforrásként. Breedlove az interjúban annyiban tovább is ment ennél, hogy egyértelműen kimondta: a NATO háborúra készül.

Az ukrán helyzet apropóján ugyanis felmerült a NATO balti tagállamainak kényes helyzete is, aminek a kényességét jól jelzi, hogy egyetlen nap alatt, július 29-én 12 alkalommal kellett felszállniuk a balti államok légterét védő NATO-vadászgépeknek a lett határhoz és légtérhez túl közel repülő orosz gépek miatt.

Breedlove-ot arról is kérdezték, hogy milyen garanciákat tud adni a NATO a balti államoknak, amik egyedül nyilvánvalóan képtelenek volnának megvédeni magukat Oroszországgal szemben.

„Részem volt abban a megtiszteltetésben, hogy a NATO (2014-es) walesi csúcstalálkozóján egy teremben ülhettem a 28 tagállam vezetőivel, ahol mindannyian sziklaszilárdan kiálltak (a kollektív védelmet garantáló) V. cikkely mellett” – mondta. A riporter kérdésére, hogy amennyiben ez az elrettentés nem működne, az egyetlen opció a háború-e, Breedlove azt felelte: „A háború elkerülésének legjobb módja, ha felkészülünk a háborúra. Ezért vagyunk ott, ezért képezzük ki a katonáikat”.

A NATO és Oroszország viszonyában a törést nem az ukrán válság hozta el, az csak tovább mélyítette a már éleződő feszültséget.

Az orosz-amerikai viszony annak idején a Cseh- és Lengyelországba tervezett rakétaelhárító pajzs miatt kezdett el romlani. Ez egyébként csak korlátozott elhárító kapacitást jelentett volna, amely lényegében nem csorbította az orosz nukleáris elrettentés erejét. Néhány tucat elhárító rakéta állt volna készenlétben, amivel egy Irán jelentette fenyegetést ki lehet védeni, az oroszok több ezer rakétája ellen viszont édeskevés lett volna.

Oroszország a rakétatelepítési terveket annak idején nyilvános kommunikációjában támadásként értékelte, most Oroszország londoni nagykövete, Alekszander Jakovenko egy július 29-i keltezésű levelében már arról ír, hogy a rakétapajzs Oroszország elrettentő erejét korlátozta volna – ami már közelebb van az igazsághoz, de még mindig túlzás.

Éppen ezért lényegi kérdés, hogy Oroszország mennyire értékelheti provokációként a NATO mostani lépéseit. Breedlove szerint semennyire.

„Mi védelmi lépéseket teszünk” – mondta, például „nem mozgatunk nagy erőket a Baltikumban”. A három balti ország mindegyikébe egy századnyi amerikai katonát telepítettek, ami Breedlove szerint alatta van az arányos mértéknek is.

Hasonló, visszafogott fenyegetőzés Jakovenko levelében is van. Ő arról írt – saját maga szerint nyugtatólag –, hogy nincs esély hagyományos háborúra Európában, mert „a hidegháború idején kifejlesztett és az elmúlt tíz évben tökéletesített védelmi rendszereink miatt a NATO-nak esélye sincs a fegyveres erőinkhez elég közel bevetni eszközeit. A Pentagon zsargonjában ezt úgy mondanák, hogy ezek a valódi konfliktusban még sosem tesztelt fegyverek ellehetetlenítik a hozzáférést a hadszíntérhez”, legyen szó akár a Krímről, akár a balti államokról.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »