A Reuters hírügynökség értesülései is megerősítették azokat az információkat, miszerint a ma zajló NATO-csúcs zárónyilatkozata kitér Ukrajna NATO-tagságára, és az amerikai érdekeknek megfelelően tovább fokozza a Kínával szembeni jövőbeli fellépés hivatkozási alapjait.
Ma már nehéz letagadni, hogy az orosz-ukrán háború egyik oka az orosz beavatkozási szándékon kívül az volt, hogy a Nyugat nem leplezte szándékát Ukrajna NATO-tagságát illetően, ezért Oroszország úgy érezte, hogy el kell hárítania azt a veszélyt, amit egy NATO-tag Ukrajna jelentene számára.
Ukrajna hatalmas területű ország, csatlakozásával a szövetséghez a NATO erők több száz kilométerrel közelebb kerülnének az orosz fővároshoz, méretéből adódóan pedig kiváló felvonulási terület lenne. A stratégiai mélységhez (tehát a biztonságos távolsághoz) hozzászokott orosz stratégiai tervezők pedig megkongatták a vészharangot.
Annak ellenére, hogy az európai lakosság többsége nem támogatja a háború folytatását, az európai vezetők tovább fokozzák a háborús hangulatot, olyan kijelentéseket és lépéseket téve, amely viszi bele a kontinenst egy kiterjedt háborúba.
Érdekcsoportok
Ez a szomorú helyzet a NATO-csúccsal is, ahol az háború iránt kevésbé elkötelezett országokra hatalmas nyomás nehezedik. Ennek egyik oka, hogy a háborút éltető politikai küldetést vállaló politikusok elvesztenék a hitelüket, ha az ígért ukrán győzelem helyett valami más valósulna meg.
Aztán ott vannak azok az országok, amelyeknek stratégiai érdeke Oroszország minél nagyobb mértékű meggyengítése, és örülnek, hogy nem saját katonáik életét kell ezért a célért feláldozniuk. Ide tartozik Lengyelország, a Baltikum és Nagy-Britannia, valamint az USA.
Ott van a Kína jelentette fenyegetés, ami valójában csak az USA-nak igazán fontos, de mint globális hatalom, minden eszközt be is vet saját szövetségesei ellen, hogy az általa szabott külpolitikai céloktól egy centiméternyire se térjenek el. Látni fogjuk a zárónyilatkozat-tervezeten, hogy Kína kérdése a korábbiaknál fajsúlyosabban jelent meg.
És persze ne hagyjuk ki az Egyesült Államokkal igen szoros kapcsolatban álló globalista pénzügyi elitet sem, akiknek nem is annyira az ukrán földekre, mint inkább egy Közép-Ázsiába nyitható ajtóra van szüksége – és az oroszok útban vannak.
Ebben a kontextusban érdemes nézni a mostani NATO-csúcs zárónyilatkozatáról érkező híreket is.
Ukrajnát a NATO-ba. Nem kérdés, tény…
A Reuters hírügynökség szerdán délután közölte, hogy az általa látott zárónyilatkozat-tervezet szerint a NATO-szövetségesek ígéretet tesznek arra, hogy támogatják Ukrajnát az euro-atlanti integráció felé vezető „visszafordíthatatlan úton”, beleértve a NATO-tagságot is.
A tervezet szerint a szövetségbe való meghívást Kijevre is kiterjesztik, amennyiben minden tagállam beleegyezik ebbe és Ukrajna teljesíti a csatlakozás feltételeit.
A nyilatkozat azt is tartalmazza, hogy egy éven belül a NATO 40 milliárd eurós keret bocsát Ukrajna rendelkezésére katonai támogatás céljából. Itt érdemes kiemelni, hogy Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár eredetileg évi 40 milliárd eurós támogatást akart keresztülverekedni a tagállamokon – mintegy készülve egy Trump vezette Amerika kevésbé háborúpárti politikájára.
Amerika nagyon rágörcsölt Kínára
A tervezet kitér az indo-csendes-óceáni térség fontosságára is, annak ellenére, hogy a NATO (ahogy neve is mutatja: Észak-atlanti Szövetség) elvileg az Atlanti-óceán térségére vonatkozó védelmi szövetség lenne.
Ugyanakkor az elmúlt pár évben az USA jelentős lépéseket tett abba az irányba, hogy a NATO-egyfajta globális szövetséggé tegye, hogy az általa nyújtott biztonsági (és katonai) előnyöket kiterjessze Csendes-óceáni érdekszférájára is. Sőt, szóba került már Japán, Dél-Korea és Ausztrália NATO-csatlakozása is.
A zárónyilatkozat-tervezet úgy fogalmaz, hogy a NATO fontosnak tartja az indo-csendes-óceáni térségben zajló azon folyamatokat, amelyek hatással vannak az euro-atlanti biztonságra is. (Mivel ebbe bármit bele lehet magyarázni, lényegében a NATO tett egy lépést a Kínával szembeni felsorakozás felé – a szerk.)
A nyilatkozat üdvözli a NATO és a távol-keleti partnerországok közti együttműködést Ukrajna támogatása kapcsán.
Illetve leszögezi, hogy aggasztónak tartja a kínai űrprogram kapacitásainak növekedését, valamint Kína azon nukleáris arzenáljának rohamtempóban történő bővítését.
A nyilatkozatban a szövetségesek felszólítják Kínát, hogy vegyen részt stratégiai kockázatcsökkentési megbeszéléseken.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
