A divattól az energiáig, több szektorban is újrahasznosítják Szicília leghíresebb citrusféléjének, a narancsnak a maradékát. A héjat és a magokat zöldebb és egészségesebb üzleti tevékenységekhez használják fel.
2011-ben Adriana Santonocito tervezõnek tanult Milánóban. Ekkor támadt az ötlete, hogy fenntartható textíliákat hozzon létre egy bõséges, természetes, és elpazarolt anyagból, ami ráadásul otthonában, a szicíliai Cataniában õshonos.
Az ötletet egy, a disszertációjában feltett kérdés inspirálta: Lehet-e könnyû selymet elõállítani citrusfélék melléktermékébõl, amit egyébként eldobnának vagy takarmánynak használnának?
Ez a kérdés különösen fontos Szicíliában, ahol az elmúlt ezer évben több ezer tonna citrusfélét préselnek, és ezzel nagy mennyiségû hulladékot állítanak elõ.
Az igazi kihívást az jelentette a tervezõnek, hogy módot találjon a több száz tonna narancshéj újrafelhasználásának. Kreatív gondolkodásmódjának köszönhetõen, lehetõvé vált, hogy a gyümölcs rostjából ruhák készülhessenek.
Adriana Santonocito az egyetemi laborban találta meg kérdésére a választ, amit szabadalmaztatott is.
Már korábban is ismert volt, hogya cellulózt ki lehet vonni a narancshéjból, de Santonocito felfedezte, hogy bizonyos kémiai szerek felhasználásával fonallá alakítható.
Ez más textilanyagokkal, mint például pamuttal vagy poliészterrel szabadon keverhetõ és festhetõ.
Egyetemi kollégájával, Enrica Arenával közösen 2014-ben megalapították saját cégüket, az Orange Fibert, és selyem jellegû anyagokat árulnak ruhakészítõknek. A cég azóta 12 fõre bõvült, és helyi narancspréselõ üzemekbõl kapják ingyen a hulladéknak szánt narancshéjat.
Idén ráadásul egy híres olasz divatmárka, a Salvatore Ferragamo ezt az alapanyagot használta fel a tavaszi-nyári kollekciójához.
Az Orange Fiber jelenleg még szezonálisan mûködik, amikor a gyümölcslégyárak is dolgoznak. De miután a narancshéjat cellulózzá alakítják, már lehetséges tárolni az anyagot késõbbi felhasználásra.
Antonio Perdichizzi az Orange Fiber korai befektetõje elmondta, hogy a cég azért tetszett meg neki, mert ellentétben a startupok nagy részével Olaszországban, ez nem digitális.
Bár Olaszország nem fektet sokat az innovációkba, de ragyogó ötletek így is napvilágot látnak”– tette hozzá Perdichizzi.
A narancshéj mint liszt
A narancs még a sütõipari termékeket is egészségesebbé teheti. Azok tovább megõrizhetik frissességüket egy új eljárásnak köszönhetõen, amely innovatív és zsírmentes liszté alakítja át a narancs héját.
Az új technológiát jelenleg a Cataniai Egyetemen tesztelik, az eredmények bíztatóak.
Jelenleg szinte minden pékség zsírt, vajat, vagy margarint használ az ételkészítés során. De a kutatás szerint, a zsírok fele helyettesíthetõ a narancshéjból, magokból és a citrusféle további nem felhasznált anyagaiból származó lisztbõl.
Csakúgy, mint az Orange Fiber esetében, a kutatók itt is a helyi gyümölcslé üzembõl kapják meg a nyersanyagot, amit alaposan átmosnak, szárítanak, feldolgoznak, majd fehérítenek.
Salvatore Barbagallo, a Cataniai Egyetem mezõgazdasági részlegének professzora szerint a liszt tökéletesen fenntartható, és szinte semmibe sem kerül. Ugyanakkor nincs hatása az élelmiszer ízére és illatára.
A kutató eddig 300 kilogrammnyi lisztet készített, amit a helyi pékségek vásároltak fel Acireale-ban, Catania közelében, hogy kipróbálhassák.
A szakácsok, bár konzervatívan álltak hozzá az új összetevõhöz, elégedettek voltak az eredményekkel, és a végeredményben nem tapasztaltak változást.
Ugyanakkor a lisztnek számos egyéb felhasználása is lehet, akár hozzáadható italokhoz az egészségesebb életmód jegyében – mind a táplálkozástudomány, mind az orvostudomány felhasználhatja elõnyeit.
A narancshéj mint üzemanyag
Eddig a szicíliai gazdák a narancsot állati takarmányként vagy mûtrágyaként igyekeztek hasznosítani, de akár értékes energiaforrás is lehet belõle.
Mussomeliben, Caltanissetta közelében lévõ ókori városbana narancs hulladékát biogáz elõállításához használják fel, amit villamos energiává alakítanak.
Nuova Scala gazdasága tavaly több mint 16 ezer tonna narancshéjat használt fel, ezzel pedig 24 ezer kilowattóra energiát termelt.
A termelt energia természetesen függ a narancs mennyiségétõl, a cég 2017-ben 22 ezer tonna narancshulladékra számít. Természetesen ezek a projektek a helyi gyümölcstársaságoktól függnek, amik évente több ezer tonna citrusmellékterméket hoznak létre.
Salvatore Imbesi, az AgrumiGel tulajdonosa szerint a fel nem használt narancs melléktermébõl évente 40 ezer tonna keletkezik – amit a helyiek pastazzónak neveznek.
Az innovatív megoldásoknak köszönhetõen a sûrített gyümölcsök drága hulladéka már nem hulladék többé, hanem egy izgalmas új termék, ami rengeteg felhasználási lehetõséget rejt.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
