Az MTESZ-székház helyére épülő Szabad György irodaház szerkezetépítési munkái a végéhez közelednek, jelenleg a legfelső szinten dolgoznak, az épületet 2019 első negyedévében adják át – mondta lapunknak Wachsler Tamás, akit egyebek mellett erről is kérdeztünk. A Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor áthelyezése kapcsán elmondta, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elfogadja a javaslatát, az a Jászai Mari téren áll majd.
Arról még nem született döntés, hogy a Nagy Imre-szobrot hol állítjuk fel, de az biztos, hogy méltó, központi fekvésű, fővárosi helyszínről lehet csak szó – mondta lapunknak Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program (SIP) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Közölte ugyanakkor, ha a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elfogadja a javaslatát, és a szükséges engedélyek, hozzájárulások is rendelkezésre állnak, akkor Varga Tamás alkotása a Jászai Mari téren áll majd.
Beszélt arról is, egy 2016-os kormányhatározat értelmében a SIP Zrt. feladata lett, hogy gondoskodjon a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átalakításának előkészítéséről, majd a kulturális örökség védelméről szóló törvény 2017-es módosítása rendelkezett arról, hogy a Vértanúk tere is a Kiemelt Nemzeti Emlékhely része legyen. Ebből az következik – folytatta –, hogy a Vértanúk terét is annak az országgyűlési határozatnak a szellemében kell megújítani, amely szerint a képzőművészeti arculat tekintetében szoborrombolások előtti állapot az irányadó.
A Nagy Imre-szobor áthelyezése annak a következménye Wachsler Tamás szerint, hogy 1996-ban a szobor állításakor nem voltak tekintettel arra, hogy ezen a téren az 1918–19-es események ártatlan áldozatai előtt tisztelgő Nemzeti Vértanúk Emlékműve állt, és a tér névadása is azt a szándékot tükrözte, hogy „ne merüljenek feledésbe a kommün kegyetlenkedései”.
A Nagy Imre-szobor helyére a korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruált Nemzeti Vértanúk Emlékműve kerülhet, amely 2019-ben készül el. „1929-ben bízták meg Füredi Richárd szobrászt és Kismarthy-Lechner Jenő építészt, hogy az 1919-es tanácsköztársaság ártatlan áldozatai előtt tisztelgő, a Budapest-lipótvárosi Nádor–Báthory–Vécsey utcák által határolt addig névtelen közterületen felállítandó Nemzeti Vértanúk Emlékműve terveit készítsék el” – idézte fel az emlékmű történetét a vezérigazgató. Elmondta, 1930 végére a talapzat, tetején a honfoglaláskori kori motívumokkal díszes szarkofággal már el is készült, azonban Hungária, valamint a kígyóölő alakja csak 1933 elején került helyére. Előbbi az Országház irányába nézett – folytatta –, talapzatán „A nemzet vértanúinak 1918–1919” felirat volt, utóbbi a Szabadság tér irányába nézett. Később, 1934. március 18-án felavatták a Nemzeti Vértanúk Emlékművét, majd négyszázkilencvenhét ártatlan áldozat nevének rávésése után az ünnepélyes felavatásra 1936. augusztus 6-án került sor.
Emlékeztetett, az emlékművet a budapesti „spontán szobordöntések” részeként, a Filmhíradó kamerájának jelenlétében 1945 szeptemberében szétverték, szoboralakjait ledöntötték, később pedig a teret átnevezték.
A jövőt illetően Wachsler Tamás elmondta, a megújuló Vértanúk tere a gyalogosoké lesz, a környéken lakók igényei, valamint turisztikai szempontok figyelembevételével kialakított új forgalmi rend szerint – a BKK járatai kivételével – gépjárművek nem hajthatnak majd át a téren.
A program vezetőjét kérdeztük a már elbontott MTESZ-székházról is, amelynek helyén új irodaház épül. Ennek kapcsán közölte, a helyére emelt Szabad György irodaház szerkezetépítési munkái a végéhez közelednek, jelenleg a legfelső szinten dolgoznak. Az épületet 2019 első negyedévében adják át – vetítette előre, majd hozzátette azt is, az egykori MTESZ-székház bejárati traktusában állt oszlop művészi értékű márvány burkolatának az új irodaház földszintjén az étteremben találtak helyet.
A Kossuth tér megújulásának még meg nem valósított elemeiről szólva elmondta, előkészítő fázisban van az Agrárminisztérium épülete, valamint az Igazságügyi Palota rekonstrukciója, és most döntött a kormány a majd mindkét intézményt kiszolgáló mélygarázs tervezéséről is, amely a tárca épülete alatt épül meg. Az Igazságügyi Palota beruházás megvalósítása érdekében – folytatta Wachsler – a Néprajzi Múzeumnak 2019 végéig ki kell költöznie az épületből, és a Politikatörténeti Intézet használati jogának megszüntetésével és az intézet elköltözésével kapcsolatban is megoldást kell találni.
Kitért arra is, hogy az Alkotmány utcának a Honvéd utca és a Kossuth Lajos tér közötti szakasza is hamarosan megújul. „A felszíni rendezés célja, hogy a Kossuth téren használt burkolatok és utcabútorok alkalmazásával a Nemzet Főterének kiterjesztésének tekinthető, elegáns városi teret hozzunk létre. Itt valósul meg a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye is, amely magában foglalja majd a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti településneveinek feltüntetését” – részletezte, majd hozzáfűzte, a végső átadás határideje 2020. május 31. lesz.
mho
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
