A történeti emlékezet a Harmadik Birodalom egyik emblematikus figurájává tette, miközben 1933 és 1945 között a németek azt sem tudták, hogy él.
Még a náci párt soraiban is állandóan folyt a találgatás, ki is a Hitler közelében fel-felbukkanó ifjú hölgy. Valóban az a gyermeteg, jelentéktelen figura volt, akinek az utókor nagyobb része tartja, és akit csak Hitler „árnyékaként” értelmezhetünk, vagy mégis fontosabb szerepet töltött be? Élete és cselekedetei értelmezhetőek-e a kor lenyomataiként? Ki volt valójában Eva Braun?
Eva Braun „története” 1929-ben abban a műteremben kezdődött, ahonnan a portréfotóival már 1914 előtt hírnevet szerző Heinrich Hoffmann náci „udvari” fényképész vezetésével ontotta a Nemzetiszocialista Német Munkáspárttal (NSDAP) és vezérével, Adolf Hitlerrel kapcsolatos propagandaanyagokat. Egy időben azzal, amikor a párt a válságba forduló Németországban első sikereit elkönyvelhette néhány tartományi választáson, az alapvetően apolitikus ifjú hölgy annak a pártnak a közelébe sodródott, amely nemsokára kisajátította a Németország feletti uralmat.
Személyét azonban nemcsak ez a sodródás és a Hitlerrel való megismerkedés és azután a vele való mindvégig rejtélyes kapcsolat teszi érdekessé, hanem az is, hogy azon kevesek közé tartozott, akivel Hitler valóban szoros kapcsolatot alakított ki. A személye iránti érdeklődést csak fokozhatja, hogy a fiatal és fiatalos, többnyire életvidám, csinos és sportos Eva Braun szerette mindazt, amit a modern idők adtak: a divatot, a dzsesszt, az utazást, a filmeket, az irodalmat, a sportokat, és ezzel a legkevésbé sem felelt meg a nemzetiszocialista ideológia nőideáljának. A gyengébb nemet a konyha és az anyaság világába „száműző” kispolgári eszménynek Eva egyetlen vonását sem testesítette meg. A kimért, egyáltalán nem barátkozó, csakhamar öregesnek és merevnek ható – Joachim Fest szerint „pszichopata ábrázattal” rendelkező – Hitlerhez sem illett. Mégis mind az élet, mind a halál összekapcsolta őket.
Boldogtalan, de „árja” család
Eva Braun minden bizonnyal teljesen átlagos tinédzser volt, aki sem kispolgári származásával, sem pedig érdeklődésével és képességeivel nem tűnt ki, és a náci időszak „fontos” feleségeivel (Magda Goebbels, Gerda Bormann, Annelies von Ribbentrop stb.) ellentétben, mi több, a „first lady” szerep ellenére sem vált befolyásos személlyé a náci Németországban.
Vitári Zsolt teljes cikkét keresse a Múlt-kor tavaszi számában
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
