Miközben Mongólia és Magyarország megállapodást kötött a védettségi igazolványok kölcsönös elismeréséről, a szlovák–magyar határon a helyzet változatlan.
A mongolok és a tatárok ugyanúgy, mint a 13. században, bátran és korlátlan számban özönölhetnek be az országba, a Szlovákiában élő magyarok pedig a dupla vakcinaadagos oltási igazolványukkal még mindig csak a rendőri szervek jóindulatára és kedvére hagyatkozhatnak a határátkelésnél. Esetleg tesztelnek ugyanúgy minden átkelés előtt, mint ahogy teszik azt már hónapok óta. Úgy tűnik, hogy a beoltottság számunkra nem hozta meg a határátlépésre is vonatkozó nagyobb szabadságot.
Mongólia és Magyarország között a becsült távolság személygépkocsival 7148 km, a becsült vezetési idő 4 nap, 6 óra és 7 perc. A repülési távolság 6058 km, a repülési idő 800 km/órás átlagsebességnél 7 óra 34 perc. Hogy lovon mennyi, arra nincsenek megbízható adataink. Mindenesetre valószínű, hogy több váltás lóval érkezhettek a mongolok a tatárdúlás idején.
Szlovákia és Magyarország között sokkal kisebbek a földrajzi távolságok, hiszen nem éppen természetes módon az egyik ország a másikból nőtt ki! Olyannyira határos egymással a két ország, hogy például az egyik kis folyót, az Ipolyt hajózható folyamnak kellett hazudni, hogy határfolyónak nyilváníthassák, és szétválaszthassák egymástól a mindkét oldalán élő magyarokat. Pedig jó hátszélben simán át lehet köpni a túloldalra, de máshol is csak egyetlen lóugrásra van a határ túloldala.
Nem Magyarországon múlik a védettségi igazolványok kölcsönös elismerése, jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szlovák kollégája, Ivan Korčok külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország a védettségi igazolványok kétoldalú kölcsönös elismerése végett felvette a kapcsolatot Szlovákiával. Sőt tárgyaltak is már róla, de egyelőre nem született olyan jellegű megállapodás a két ország között, mint amilyet Magyarországnak más határos országokkal, Romániával, Szerbiával vagy Horvátországgal sikerült megkötnie. Az természetes, hogy Magyarország elsőként a vele határos államokkal kezdeményezte a megállapodások megkötését, hogy megkönnyítse a határon túli magyarok oda-vissza utazását az anyaországba.
A magyar fél tehát Szlovákia irányában is kezdeményezőként lépett fel, egyelőre a szlovák fél tétovázó hozzáállása miatt azonban késik a megegyezés. Szlovákiában ugyanis a védettségi igazolványok terén is igencsak nagy a zűrzavar. Az egyes oltóhelyeken eddig különböző formájú és tartalmú oltási igazolásokat adtak ki, túlnyomórészt kizárólag államnyelven. Nagyon talpraesettnek kell lennie annak a határőrnek, aki mindezeket el tudja olvasni. Hétfőtől állítólag javult a helyzet, és a korona.gov.sk oldalon e-mailben lehet igényelni egységes oltási igazolványt. Ez azonban a magyar féllel való megegyezés nélkül továbbra sem szolgálhat hivatalos okiratként a határátkeléshez.
Szlovákia bizonyára óvatos, mert Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol az EU-ban eddig még nem regisztrált orosz és kínai vakcinákkal is oltják a lakosságot, és ezen oltóanyagok beadása után is kiállítja a védettségi igazolványt.
Szlovákia szemmel láthatóan attól tart, mit szólnának esetleg Brüsszelben, hogy a megkötendő kétoldalú megállapodás az ilyen elvetemült keleti vakcinákra vonatkozó oltási igazolványokra is érvényes lenne. Mert hiszen tudjuk: van jó (nyugati) és van rossz (keleti) vakcina. És van Brüsszel.
(Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/21. számában)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
