A település a tatárjárás előtt szláv jellegű volt, ezt követően azonban szász telepesek népesítették be. Eredeti, 1251-ben említett Virbó neve elmaradt, 1268-ban már a későbbi Ménhárd néven említik. 1271-ben városi jogokat kapott.
Szent Szervác-temploma (ez a patrocínium egyedülálló az egész történelmi Magyarországon) a 13. század első felében épült román stílusban, nyugati toronnyal, téglalap alakú hajóval és ismeretlen formájú szentéllyel. Ebből a korból megmaradt a félköríves bélletes román kapuzat a torony alatt és a hajó déli oldalán, itt azonban stukkóval vonták be. A torony ikerablakokig tartó része is román kori.
A 14. században már gótikus stílusban egy új, téglalap alakú szentélyt építettek, alig keskenyebbet, mint a templom hajója. A szentélyt kívülről két boltíves támpillérrel támasztották meg. Magát a hajót pedig két oszlopra futó bordás keresztboltozattal fedték. A szentélyben egy gótikus szentségház és egy 15. századi bronz keresztelőmedence található.
A 18. században a teljes templombelsőt és külsőt egyaránt rokokó stílusú stukkós díszítéssel látták el. Ennek egyik díszítőeleme a diadalív fölött a Szent Korona.
A templomtól délre 1649-ben egy reneszánsz pártázatos zömök harangtornyot építettek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
