A napvilágra került egy dokumentum a közigazgatási törvénytervezettel kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy hasonló helyzet állhat elő, mint a kilencvenes évek közepén az alternatív oktatástervezet idején. Akkoriban az anyanyelvi oktatás került vészhelyzetbe, most pedig a felvidéki magyar lakosság foltokban még megmaradt területi egységét célozzák átszervezéssel megbontani.
Annak idején erős polgári engedetlenséggel sikerült megakadályozni az alternatív oktatás törvényesítését, most is hasonlóra kell felkészülni, mert a javasolt közigazgatási tervezet éppoly veszélyes a felvidéki magyarság számára!
Előkészítésénél nem kérték ki a nemzetiségek véleményét, saját belátásuk szerint alkották meg az újrafelosztást valaki(k)nek a megbízásából, célul tűzve a magyar nemzetrész újabb gyengítését.
Még a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségében vezető pozícióban lévő magyarok sem tudtak az elképzelésről.
Már a megyerendszer kialakítása is komoly ellenérzést váltott ki a magyarságban, pedig 2001-ben az akkori Dzurinda kormánynak tagja volt a Bugár Béla vezette MKP is. A létrehozott megyerendszer ugyanis szándékosan azt szolgálta, hogy a magyar nemzetiségű választók egy megyében se lehessenek többségben.
Hiába fenyegetőzött a kormányból való kilépéssel akkor az MKP, ott maradtak a tervezet elfogadása után is.
Duray Miklós visszaemlékezése szerint „A közigazgatási felosztást nem szavaztuk meg ugyan, de nem léptünk ki a kormányból, pedig megbuktathattuk volna. Óriási viták voltak erről a párton belül, az Országos Tanács dönthetett volna úgy, hogy kilépünk, de Bugár időhúzása miatt, mire szeptemberre összehívtuk az OT-t, a tagok többsége már nem támogatta a kilépést. Megdolgozták őket. Ha korábban ülésezünk, szinte biztos, hogy megszavazzuk a kilépést.”
A megyerendszer már a mostani formájában is idegen számunkra, mert nem tükrözi a természetes régiók határait.
A rendszerben mindenhol kisebbségbe szoruló magyarság megfelelt minden hatalmon lévő kormány elképzelésének. Ebben a kérdésben nem különbözött Mečiar, Dzurinda, Fico és a mostani garnitúra véleménye sem. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) már a XX. század kilencvenes éveinek közepén összeállította a történelmi, kulturális, építészeti, nyelvi szempontból hagyományos régióknak tekinthető térségek jegyzékét, amely szerint Szlovákiának 22 sajátos tájegysége van. Ezt azonban az illetékesek nem vették figyelembe a megyerendszer jelenlegi formájának elfogadásakor.
Ezért kényszerül például két külön megyébe tartozni a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásbéli magyar ember annak ellenére, hogy érzelmileg, nyelvileg, gazdaságilag és kulturálisan is közel állnak egymáshoz.
Az új elképzelés a megyerendszerről már „figyelembe veszi” a legutóbbi megyei választásokon elért eredményeket is, különös tekintettel a Szövetség sikeres szereplésére, és az eddig nyolc megye helyett már csak öttel számol. A megnövekedett lakosságszám miatt a megyékben a magyarság politikailag még nehezebben tud majd érvényesülni.
Az első megyei önkormányzati választás alkalmával Nyitra megyében elsöprő győzelmet aratott az MKP, többséget alkotott a megyei képviselő-testületben. Nosza, tenni kellett ellene akkor is valamit, ezért az Érsekújvári járást felosztották két választási körzetre – újvárira és párkányira -, aminek következtében az érsekújvári körzetből a nemzetiségi összetétel miatt azóta nincs esélye magyar jelöltnek bekerülnie a megyei képviselő-testületbe.
A napokban nyilvánosságra került területátszervezési tervezet viszont már ennél is tovább megy, már nem csak az általunk lakott megyéket sújtja,
hanem a járásainknak is nekimegy azzal a céllal, hogy felhígítsák az aránylag itt még tömbben élő magyarságot.
Meggyengíti a Dunaszerdahelyi járást – Somorját és vidékét a mindent felszippantó Pozsony járáshoz csatolja, Galánta és Vágsellye magyar választóit pedig beolvasztja a több mint 300 ezer lakosúra tervezett Nagyszombati járásba. A Komáromi járást pedig az Érsekújvári részévé nyilvánítja. Ezáltal megszűnne Komárom város járásiszékhely-jellege is. De hogy mégse fenyegessen magyar választói túlerő ebben a térségben, ezért Érsekújvárról leválasztják és önállósítják a Párkányi járást.
Nincs mást tenni, tiltakoznunk kell a tervezet megvalósítása ellen, sőt már a dokumentum törvénytervezetté emelése ellen is,
mivel a parlamentben jelenleg nincs olyan erő, amely ennek gátat szabna. Úgy, ahogy annak idején az anyanyelvi oktatás mellett kiálltunk! Különben ugyanúgy járunk, mint a megyékkel. Utólag pedig már késő bánat, előtte kell együtt felemelnünk a hangunkat még akkor is, ha az illetékesek szerint ez a mostani kormánytákolmány már nem fog a megbízatási időszakában ezzel foglalkozni. De a kidolgozott dokumentum ott fog lapulni a fiókban a következő garnitúra számára is…
A Szövetség számára most itt a nagy lehetőség a bizonyításra! Árgus szemekkel fogják figyelni a felvidéki magyarok, hogyan fogja kezelni a magyar párt ezt a kérdést.
Mutassanak rá, hogy a beígért kisebbségi törvény helyett kaptunk egy ilyen dokumentumot a belügyminisztériumtól! Hívják fel lépten, nyomon a figyelmet az elvetemült szándék ellen! Ha most helytáll a magyar párt, jó eséllyel számíthat a parlamenti választásokon a magyar választók bizalmával. Amennyiben tétovázik, elveszik, és mi is vele együtt egy szálig!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
