Nem okozott nagy örömet eddig az október a szerb politikának: a katalán népszavazás utózöngéi miatt ugyanis a szerb vezetés kettős mércét emleget Brüsszellel kapcsolatban. Az nem tetszik déli szomszédainknál, hogy amíg a katalán függetlenségi népszavazást jogszerűtlennek minősítették az Unió fővárosában, addig a független Koszovót minden népszavazás nélkül ismerték el Brüsszelben, sőt, eddig 22 uniós tagállam külön-külön is. Ternovácz István, a Kossuth Rádió délvidéki tudósítója a függetlenségi népszavazás szerbiai visszhangjairól az Európai Időben.
Jean Claude Juncker is megnyilatkozott a katalán népszavazásról, bár ne tette volna, ugyanis a szerbiai politikai életben kicsapta vele a biztosítékot – így foglalható röviden össze az, hogy milyen a hangulat az október elsejei katalán népszavazás után Belgrádban.
A közmédia belgrádi tudósítója szerint a szerb politikai élet képviselői főleg azért akadtak ki, mert amíg Katalóniának egy népszavazás sem lesz elég ahhoz, hogy elszakadjon egy uniós tagországtól, addig Koszovónak anélkül is megadta a nemzetközi közösség a függetlenséget.
Szerbia támogatja mindenesetre Spanyolország területi egységét (ez végül is magától értetődő, hiszen Madrid sem ismerte el Koszovó függetlenségét), de elutasítja a brüsszeli kettős mércét, és annak következetlenségével van baja – tudósított Ternovácz István.
Államfő: a medve most Brüsszel ajtaján kopogtat
Alexander Vucsics, Szerbia köztársasági elnöke nem rejti véka alá ellenérzéseit Juncker beszéde iránt. Szerinte ugyanis amíg Koszovó elszakításának idején Brüsszelben még úgy gondolták, hogy az unión kívüli régióban átszabhatják a határokat, és „játszva döntöttek országok sorsáról”, addig – folytatta – most már „elment a kedvük a játéktól, mivel a medve most náluk kopogtat”.
Úgy véli, ami történt, az a legjobb példája a kettős mérce alkalmazásának, és a világ sorsát formáló nagypolitika képmutatásának.
Ezzel együtt szerinte most már a jövő érdekében a szerbeknek együtt kell dolgozniuk az albánokkal, valamint meg kell köszönni Spanyolország mellett Szlovákiának, Romániának, Görögországnak és Ciprusnak, hogy nem ismerték el Koszovó függetlenségét – tette hozzá.
A közmédia belgrádi tudósítója megjegyezte: a szerb köztársasági elnök már a katalóniai szavazás másnapján tanácskozott a szerb kormánnyal és az ország biztonsági szolgálatainak vezetőivel.
Kormányfő: akár bocsánatot is kérhetnének Koszovó miatt
Az Európai Időben megszólaló szerb kormányfő, Ana Brnabics szerint a katalán eset ékes példája annak, hogy az EU más szabályokat alkalmaz az unión belül, és mást az unión kívül, ki is kell mondani,
ha a nemzetközi jog nem mindenkire érvényes.
Koszovó esetében azt pedzegette: ha mindenkire érvényes a nemzetközi jog, és a volt szerbiai tartomány esetében tett egyoldalú lépés tévedés volt, akkor kérjenek bocsánatot Szerbiától és a szerb néptől.
Nem fukarkodott a szavakkal Ivica Dacics, aki a szerb politikustól szokatlanul kemény hangvételben kommentálta Juncker beszédét: az 1999-es NATO-bombázásokra utalva ugyanis kijelentette, nagyon sajnálja, hogy ez Spanyolországgal történik, támogatja a spanyol kormányt, ám szerinte (Brüsszel) be fogja verni a fejét a népszavazás miatt, „kinyitották Pandóra szelencéjét”.
A koszovói függetlenséget ő a nemzetközi erőpolitika demonstrációjának aposztrofálta.
Nenak Csenak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke volt az egyetlen szerbiai pártvezető, aki nyíltan támogatta a katalán függetlenségi népszavazást, és még Barcelonába is elutazott október 1-jén – nem véletlenül, hiszen pártja korábban nagyfokú autonómiát követelt a Vajdaságnak.
(Kossuth Rádió nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
