Az Agrofórum Online mutatta be részletesen a mediterrán bodorrózsát (Cistus creticus), amelyről magyar kutatóknak sikerült igazolniuk, hogy kivonata gátolja az új koronavírus szaporodását a szövettenyészeteken, valamint képes pozitív irányba befolyásolni a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.
Pár héttel ezelőttig kevesen ismertük ezt a különleges, számtalan gyógyhatással bíró növényt. Mára sokan bíznak benne, hogy megoldást hozhat a világ jelenlegi legsürgősebb és legösszetettebb humán-egészségügyi problémájára.
A bodorrózsák (további elnevezéseivel cisztuszrózsa, vagy szuhar) a mediterrán térségek örökzöld cserjéi és félcserjéi. Mintegy 60 fajuk ismert, közülük 24 természetes faj, illetve számos hibrid is ismert. A természetes fajok közül a gyógyhatásaikért kiemelt jelentőségű a bozontos vagy borzas bodorrózsa (Cistus incanus), a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus, angolul rockrose) és a Cistus monspeliensis.
A bodorrózsa dús ágrendszerű, 1-1,5 méter magas kompakt cserje. Hosszúkás levelei hullámosak, fonákjuk erősen szőrözött. Több természetes faj jó illatú, gyógyhatású gyantát termel.
A mályvavirágúak rendjébe (Malvales), azon belül a bodorrózsafélék vagy szuharfélék (Cistaceae) családjába tartozik, a család és a növénynemzetség névadó növényeként.
A bodorrózsák természetes élőhelye a Mediterráneum: a Földközi-tenger partvidéke és a szigetek (pl.: Ciprus, Görögország, Olaszország, Törökország), valamint Észak-Afrika (pl.: Marokkó). A meredek, karsztos hegyoldalakon megkapaszkodva fejlődik, ezért is kaphatta hazánkban is népi elnevezését (hegyi rózsa).
A növény leginkább a hazai rózsáinkra emlékeztető nagy virágairól ismerhető fel könnyen, melynek szirmai bodros-gyűröttek, majdhogynem krepppapír-szerűek.
A növény természetes élőhelyén májustól szeptemberig virágzik, hazánkban rövidebb ideig, májustól júniusig hozza folyamatosan halvány-fehéres, rózsaszínű virágait.
A hibridek virágszínei változatosabbak, előfordulnak a sárga és sötétvörös színek is. Termése sokmagvú toktermés.
A bodorrózsa az ókori Perzsa Birodalom gyógyászatában a legértékesebb gyógynövények közé tartozott. A kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően a középkorra a növény és a vele kapcsolatos tudás az egész mediterrán vidéken elterjedt.
A Dr. Jankovics István virológus és klinikai mikrobiológus által vezetett CMC Déli Klinika kutatócsoportjának és további két hazai intézmény együttes kutatásának köszönhetően sikerült igazolniuk, hogy a mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonata gátolja az új koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, valamint képes pozitív irányba befolyásolni a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is.
A kutatócsoport munkájának köszönhetően fény derült arra, hogy
a vírusszaporodás vizsgálatához használt szövettenyészeten a Cistus creticus elpusztítja, de legalábbis semlegesíti az új koronavírust, jelentősen gátolva a szaporodását és csökkentve a kialakuló betegség súlyosságát.
Az eddigi kutatási eredmények alapján a Klinika vezérigazgatója kifejtette, hogy a mediterrán bodorrózsában található speciális hatóanyag koncentrált formában olyan polifenolokat tartalmaz, amelyek az új koronavírus semlegesítésének folyamatában a vírusok felszínén lévő fehérjék élettevékenységét gátolják, ezáltal a vírus nem tud bejutni a sejtekbe.
A kutatók megállapították, hogy a bodorrózsa alapú oldat vírusellenes hatását más gyógynövények (pl. az orvosi zsálya és a bíbor kasvirág), jelentősen növelik.
A Cistus incanus, Cistus creticus és Cistus monspeliensis bodorrózsa-fajnál erős antivirális és antibakteriális hatást fedeztek fel. A növény az általunk ismert cserzőanyagok magas koncentrációjából adódó jelentős polifenol-tartalom megakadályozza a vírusok bejutását a sejtekbe, aminek következtében a növény gátolja a vírusok szaporodását.
A laboratóriumi kísérletek során eddig 733 kémiai összetevőt azonosítottak benne, ebből 397 terpént, 162 fenilpropanoidot, 24 szénhidrogént, 35 zsírsavat, 36 karbonilvegyületet, valamint 18 fitohormont. Ezenkívül a bodorrózsa kivonatát magas kalcium-, a magnézium-, cink- és a vastartalom jellemzi.
A bodorrózsa alkalmazását elsősorban felső légúti megbetegedések kezelésére ajánlják, vírusos, gombás és baktériumos fertőzések leküzdésében is támogatja a szervezetet, sőt olyan esetekben is jótékonyan és eredményesen hat, amikor a szervezetnek elhúzódó, szövődményekkel járó, rendkívül ellenálló fertőzésekkel kell szembenéznie. Gyulladást okozó megbetegedések esetén stabilan védi a sejteket és szöveteket a károsodástól, mivel hatékonyan képes kiválasztani a toxinokat és további patogén anyagot a szervezetből.
A bodorrózsa szárított leveléből készült termékek (pl.: étrend-kiegészítők, tinktúrák, tea) a hagyományos népi gyógyászatban széles körben alkalmazott készítmények. Antioxidánsok tekintetében megelőzi a zöld teát és a frissen facsart citromlevet is, így eredményesen semlegesíti a szabadgyököket, valamint hatékonyan támogatja az emberi szervezet ellenálló-képességét, a sejtek anyagcsere-folyamatait, a szív- és érrendszer egészséges működését is. Az emésztőrendszerre gyakorolt további hatásait tekintve segít eltávolítani a nehézfémeket a szervezetből, segítve a méregtelenítési folyamatokat. Külső alkalmazását köröm- és bőrbetegségekre ajánlják (pl.: gombás fertőzés, ekcéma, akne), emellett a bőrbetegségekkel járó viszketést is enyhíti.
A bodorrózsa hatóanyagait tartalmazó termékek választ adhatnak napjaink egyik nagy kérdésére is: a humánpatogén vírusok és baktériumok egyre gyakoribb mutálódására, illetve a gyógykezelésekkel (antibiotikum) szemben kialakuló rezisztenciájukra.
Ilyen körülmények között a bodorrózsa talán megfelelő megoldást nyújthat egyes fertőző betegségek kezelésében is – például a koronavíruséban.
A várandós nők, szoptató édesanyák és rendszeresen gyógyszert szedő, főként idősebb emberek mindenképpen egyeztessenek kezelőorvosukkal a bodorrózsa tea vagy étrend-kiegészítő alkalmazása előtt! Gyermekek elől tartsuk elzárva, valamint óvjuk a közvetlen napfénytől és a fagytól.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
