A meccseik 80%-ában abszolút outsiderként tekintettek az Év csapatára Orosky Tamás2025. 02. 12., sze – 14:14 Pozsony |
Mivel a szlovákiai Év sportolója-gálán a díjátadó előtt lehet beszélgetni a jelöltekkel, Matej Lipták, a szlovák női teniszválogatott szövetségi kapitánya az újságíróktól tudta meg, hogy védenceit választották az Év csapatának a labdarúgó-válogatottat és a Slovan focicsapatát megelőzve.
A Szlovák Nemzeti Színház emeleti csarnokában kialakított „médiaszektorban” őszinte öröm (és némi meglepetés) tükröződött a 47 éves szakember arcán. Pedig a Billie Jean King-kupa finalistájaként, a világ második legjobb női válogatottjának vezetőjeként számíthatott az ilyen elismerésre. Vagy nem is?
Fél perce tudom, hogy alighanem tényleg mi győztünk. Titkon bíztunk benne, hogy összejöhet az Év csapat-díj, de tudtuk, hogy nagy a konkurencia, nem lepett volna meg, ha nem mi zárunk az első helyen.
Tisztában voltunk vele, hogy a futball jóval népszerűbb sportág, ami szerepet játszhat egy ilyen szavazáson. Nagy siker számunkra, hogy így is első lettünk, mint ahogy az is az volt, amikor Málagában a döntőig jutottunk.
Sokra tartjuk, hogy 2024-ben csapatban a mi eredményeinket értékelték a legjobbnak az újságírók. Az, hogy másodikok lettünk a világon, különleges dolog. A csapatunk számára már az is fantasztikus volt, hogy egyáltalán kijutottunk a döntős tornára, és a végén a világ legjobb gárdáit is meg tudtuk verni. Vagyis a lányok megérdemlik, hogy ilyen módon is elismerjék őket.
Két játékosa is a legjobbak közé került az egyéni rangsorban, Anna Karolína Schmiedlová lett a harmadik az ankéton, Rebecca Šramková a negyedik. Meglepte önt ez a sorrend?
Nehéz ezt megítélni. Kaja negyedik helye a párizsi olimpián egy óriási eredmény, és az ötkarikás játékokon elért helyezések általában magasabban értékeltek a sportban, mint a normál szezonban aratott sikerek. Ha Rebecca mondjuk a Grand Slameken ért volna el kiugróbb eredményeket, nem „csak” sima tornákon, az valószínűleg nagyobb súllyal esett volna latba a szavazáson. Kaja szerintem élete legnagyobb sikerének örülhetett, amit én teljes szívből kívántam neki, és szerintem a csajok a válogatottban is hasonlóan éreznek.
Csúcsév volt mindezek alapján 2024 a szlovák női tenisz számára?
Fantasztikus évünk volt, minden téren. A lányoknak egyéniben, a válogatottnak csapatban. Persze azzal is tisztában vagyunk, hogy minden év más, ami a konkurenciát illeti. Van úgy, hogy nagyon sok siker születik a szlovákiai sportban – például amikor Dominika Cibulková edzőjeként voltam érintett a gálán. Abban az évben Masters-tornát nyert és a negyedik helyen állt a világranglistán, és mégsem győzött az ankéton, a harmadik helyen végzett, mert abban az évben extrém erős eredmények születtek más sportágakban is. Talán 2024 ilyen szempontból gyengébbre sikeredett, de semmiképpen sem szeretném ezzel degradálni a csajok teljesítményét. Örülök nekik, és annak is, hogy ilyen formában, egy elegáns gála keretében is elismerik az eredményeinket.
A Billie Jean King-kupában elért második helynek mi volt a legfőbb titka, így hosszabb idő távlatából?
A csajok mindig remek eredményeket hoztak csapatversenyben, jobbakat, mint amiket a klasszikus tornákon elértek. Ezt annak tulajdonítom, hogy szeretnek a válogatottban játszani, szeretik, hogy vannak csapattársaik.
Megvan közöttük az összhang, és sikerült olyan hangulatot kialakítani a nemzeti csapatban, amely nagyon kellemessé teszi számukra az együtt töltött heteket. Küzdenek egymásért is.
És persze a körülmények is nagyon jól alakultak a málagai döntős tornán. Elsősorban Rebecca formájára gondolok, aki Ázsiában hatalmas lendületet vett a megelőző hetekben, de fontos volt az is, hogy sikerült egy remek párost összeraknunk Tereza Mihalíkovával és Viktória Hrunčákovával. Az egyetlen szépséghiba az volt, hogy a döntő előtt nem volt szabadnapunk, ami szerepet játszhatott az Olaszország elleni vereségünkben. De így is nagyon elégedettek voltunk.
Tavaly az is a malmukra hajtotta a vizet, hogy legtöbbször az esélytelenek nyugalmával léptek pályára a válogatottmeccseken. Ezüstérmesként ez már kevésbé lesz így idén. Mekkora kihivás így nekivágni az új idénynek?
Nem titok, hogy a meccseink mintegy 80%-ában abszolút outsiderként tekintettek ránk. Ez a szerep egyértelműen feküdt a lányoknak. Ha már meg kell védeni egy eredményt, a nyomás jóval nagyobb, főleg, ha hazai közönség előtt kell bizonyítani. Ezeknél a meccseknél nincs nehezebb. De a csajok sem gondolják úgy, hogy most már minden évben ott leszünk a fináléban, hiszen már azt nagy sikerként könyveltük el, hogy egyáltalán kijutottunk a döntős tornára. Az pedig, hogy ez az utóbbi négy évből háromszor sikerült, fantasztikus eredmény.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Míg Magyarországon nem lehetett tudni, a sok olimpiai bajnok közül ki nyeri az újságírói ankétot, a szlovákiai Év Sportolója-szavazáson borítékolni lehetett a végeredményt.
A 2024-es év legfontosabb sporteseményén, a párizsi olimpián ugyanis csak egyetlen szlovákiai érmest jegyezhettünk, a vízi szlalomozó, Matej Beňuš harmadik helye révén. Érdekesség, hogy a 37 éves sportoló a 139 érvényes szavazólap egyikéről lemaradt. A többi, 138 sportújságíróból 108 tette őt az első helyre. Beňus negyedszer került be a top tízbe: amikor 2016-ban Rióban ezüstérmes lett, még csak ötödik lett az ankéton (ami jól jelzi, tavaly mennyivel gyengébb évet zárt az eredményeket tekintve a honi élsport).
A világkupa-sorozat győztese közel állt a rekorddöntéshez, 1323 pontja eggyel maradt csak el Peter Sagan 2017-es csúcsától.
A második helyen az atléta Gabriela Gajanová végzett. A római Európa-bajnokságon második lett, az olimpián pedig az előkelő 11. helyen zárt 800 méteren. De más távokon, 300, 400, 600 és 1000 méteren is egyéni csúcsot döntött, és tavaly belekóstolhatott a nagy presztizsű Gyémánt-liga versenysorozatba is.
Az ankét harmadik helyezettje Anna Karolína Schmiedlová tíz év elteltével került be ismét a díjazottak közé.
A 30 éves teniszező Párizsban negyedik lett egyéniben, ami az önálló ország történetében messze a legnagyobb szlovák siker olimpiai tornán. Emellett pedig Schmiedlová tagja volt a válogatottnak is, amely egészen a fináléig menetelt a Billie Jean King-kupában.
Ez utóbbi siker érthető módon sokat nyomott a latban az újságíróknál, akik a teniszcsapatot a legjobbnak találták a kollektívák kategóriájában. Viktória Hrunčáková, (az egyéni sportolók kategóriájában 4.) Rebecca Šramková, Tereza Mihalíková, Renáta Jamrichová és a már említett Schmiedlová ankétgyőzelme történelminek nevezhető, női csapat még sosem nyert a voksoláson. Mögöttük két, már sokszorosan díjazott gárda végzett: az Eb-nyolcaddöntős labdarúgó-válogatott és a BL-főtáblára bejutott Slovan focicsapata.
A sokévi hagyományokhoz hűen idén is bővült a Sportlegendák névsora. A megtiszteltetés ezúttal a műkorcsolyázó Jozef Sabovčíkot érte, aki olimpiai bronzérmesként és kétszeres Európa-bajnokként arról is híres volt, hogy elsőként ugrott négyfordulatost nagy világverseny kűrjében.
A 2023-as ankét győztese, a sportlövő Danka Hrbeková (akkori nevén Barteková) idén 20. lett.
Egyéni
1. Matej Beňuš (vízi szlalom) 1323 pont
2. Gabriela Gajanová (atlétika) 845
3. Anna Karolína Schmiedlová (tenisz) 684
4. Rebecca Šramková (tenisz) 558
5. Richard Tury (gördeszka) 556
6. Stanislav Lobotka (labdarúgás) 527
7. Zuzana Paňková (vízi szlalom) 442
8. Petra Vlhová (alpesi sí) 386
9. Vanesa Hocková (sportlövészet) 317
10. Juraj Slafkovský (jégkorong) 272
Csapatok
1. Női teniszválogatott 304 pont
2. futballválogatott 262
3. Slovana Bratislava 203
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Egyéniben megnyerte a világbajnokságot és az Eb-t is, ami még sosem sikerült senkinek skeetben. Emellé társult csapatban egy-egy bronz a vb-n és az Európai Játékokon, a selejtezők abszolút világcsúcsa – nem kérdés, hogy Danka Barteková joggal nyerte el az Év sportolója-címet 2023-as teljesítményéért. A 39 éves, mosolygós sportlövő kitartóan állta az újságírók rohamát a hétfői pozsonyi gálát megelőzően.
Minek volt köszönhető a remek tavalyi éve?
Várakozáson felüli év lett a 2023-as. Mivel 2022-ben nem sikerült olimpiai kvótát szereznem, annál nagyobb volt a motivációm tavaly. De senki nem számított rá, hogy ennyire jó eredményeket érek el, mindenhol ki tudtam magamból hozni azt, ami bennem volt. Pályafutásom során először lettem világbajnok, megszereztem az ötödik Európa-bajnoki érmemet és – bár nagyságrendben ez nem ugyanaz a kategória – szlovák bajnok lettem, összejött a triplázás. Minden versenyemen magas pontszámot értem el.
Az ankéton kis különbséggel előzte meg az alpesi síző Petra Vlhovát. Számított rá, hogy kettejuk között fog eldőlni az elsőség?
Úgy voltam vele, ha Peťa győz, senki nem szólhat semmit, mert neki fantasztikusan sikerült a szezon első fele, a sérülése előtt egyik versenyt nyerte a másik után. Talán amiatt most kisebb hátrányban volt, hogy a világbajnokságon érem nélkül zárt. De egy nagy médiafigyelemmel kísért sportágról van szó, amelyben hatalmas a konkurencia, azaz az eredményei így is nagyszerűek Ugyanakkor letaszítani a hazai trónról Petrát, ebbe nem mertem belegondolni se.
Mennyire tartotta fontosnak, hogy legyen egy Év sportolója-címe is? Hosszú pályafutása során eddig kétszer szerepelt a top 10-ben, az olimpiai bronzérem megszerzésekor harmadik, 2019-ben nyolcadik volt.
Eszembe jutott, hogy az utóbbi években jóval többször voltam díjátadó, mint díjazott az Év sportolója-gálán, ami viszont a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság alelnökeként, illetve NOB-tagként érthető. Az ankét először az Eb után futott át az agyamon, de nem sokáig foglalkoztam vele, egészen addig, míg valaki az Instagramon meg nem osztott egy olyan posztot, hogy ez kemény meló volt a vb- és Eb-elsőséggel. Akkor tudatosítottam, hogy tényleg nagyszerű évem volt, és lehetne visszhangja akár a szavazáson is. De úgy voltam, ez egy ankét, tisztában vagyok vele, a sportlövészet milyen helyet foglal el a sportágak között, és ezek a voksolások kicsit a népszerűségről is szólnak. Azaz tényleg nem sértődtem volna meg, ha alacsonyabb pozícióban zárok. A legjobb társaságba kerültem, bár azért nekem egy-két név azért hiányzik a top 10-ből. Például a síhegymászó Mariana Jagerčíkováé, aki leendő, 2026-os olimpiai sportágban lett világbajnok. Annak viszont nagyon örülök, hogy egy másik sportlövő, Marián Kovačócy is bekerült a legjobbak közé. Számunkra ez is egy fontos lehetőség, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, hogy bekerüljünk a köztudatba, és az emberek elsimerjék a sportlövők eredményeit.
Idén viszont nyári ötkarikás játékok lesznek – ennyi jó eredménnyel a háta mögött érez nyomást Párizs előtt? Vagy inkább önbizalomnövelőként tekint a tavalyi sikereire?
Az Év sportolója-díjat a 2023-as év méltó lezárásának tekintem. A tavalyi érmeimet már elraktam a szemem elől, egy fiókban vannak, mert ez már a múlt. Január elsejével új évet kezdtem, és csak arra összpontosítok, ami vár rám. Nem tekintek a címre úgy, hogy ez most extrán kötelezne valamire vagy nyomás alá helyezne. De ismerem magam, tudom, hogy a díjra fogok gondolni, ha épp nem akaródzik edzenem, és legszívesebben elhajítanám a puskám a sarokba, hogy ilyen csábító jutalom is elérhető, ha folytatom a munkát.
Olyannyira, hogy a gála másnapján, kedden kora reggel már utazik is Marokkóba a világkupára…
Igen, nekem sosem egyszerű a logisztika… Az idei első verseny vár rám, mert az első fordulót kihagytam, hogy legyen elég időm a felkészülésre. El is tudtam végezni mindent, amit terveztem, szerencsére az időjárás lehetővé tette, hogy itthon gyakoroljak. Már decemberben elkezdtem a munkát Amerikában, aztán Olaszország következett, tavalyhoz képest talán egy kicsivel nagyobb mennyiséget lőttem. Ami ígéretes, persze, nem leszek rögtön csúcsformában, mert nehéz lenne kitartani azon a szinten a legfontosabb időszakig, júliusig-augusztusig. Marokkó egy fontos lépcsőfok ebben a folyamatban, amely megmutatja, milyen hibákat kell kijavítani, mivel kell még foglalkozni.
Ez már csak magát a sportteljesítményt fogja érinteni? Mert korábban úgy nyilatkozott, a technikai dolgokat szeretné 2023-ban maga mögött tudni.
Igen, december 31-ével lezártam minden, a puskával, a töltényekkel kapcsolatos technikai módosítást. Elkészült a másik puskatusom is, a felszerelésemen már semmit nem fogok változtatni. Ami nálam meglepőnek számít, mert állandóan variálni szoktam valamit, de most a tavaly sok sikert hozott dolgokkal vágok neki 2024-nek.
A válogatott egyik tagjának, a 17 éves Renáta Jamrichovának lett nemrég a személyi edzője. Milyen teniszezőnek látja őt, milyen vele a közös munka?
Egyelőre továbbra is az ismerkedési fázisban vagyunk, mert csak a Billi Jean King-kupa kapcsán találkoztunk korábban. A válogatottnál pedig egészen máshogy, más ritmusban kell dolgozni, jó hangulatot kell teremteni és egy-egy konkrét meccsre felkészíteni a játékosokat. Renčával viszont a mindennapi munkaritmusunkat kell kialakítani.
Több területen vannak még tartalékai, de ez érthető is, mert a juniorteniszből a felnőttbe való átmenet nagyon rázós.
Renča fantasztikus tehetség, és megvan a víziója, hogyan kerülhet a legjobbak közé. Fizikálisan is fejlődnie kell, el kell érnie, hogy egyenletesebben teljesítsen és jóval magabiztosabbnak kell lennie. Renča korábban megszokta, hogy sok dolgot ösztönösen, maga old meg a pályán, egyedül keresi a megoldást. Ebben nem is szeretném gátolni, csak a legmagasabb szinten ehhez kell egy rendszer, egy olyan alap, amelyre támaszkodva aztán jöhetnek az egyéni villanások.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a szlovák női teniszválogatottnak nem sikerült bravúrt bemutatnia a málagai Billie Jean King-kupa döntőjében Olaszországgal szemben, így is elégedetten nyilatkoztak Šramkováék.
A finálé első meccsén Viktória Hrunčáková és Lucia Bronzetti három brékelt játékkal kezdett, de ebből a szlovák játékos jött ki rosszabbul. A világranglista 78. helyén álló olasz került előnybe és miután 2:4-nél újra el tudta venni ellenfele adogatását már csak ki kellett szerválnia az első szettet.
A második játszmában Hrunčáková volt előnyben, 4:2-re is vezetett, de 40:15-nél elbizonytalanodott, míg Bronzetti magára talált és sorozatban négy játékot nyerve, az első mérkőzéslabdáját kihasználva megnyerte a párharcot. „Nagyon koncentrált voltam, hiszen egy döntő sosem könnyű. Nagyon büszke vagyok, hogy én szereztem meg Olaszország számára az első pontot. A második szettben az ellenfelem sokat javult, de 4:2-nél sem adtam fel és fordítani tudtam” – értékelt elégedetten a 25 éves olasz.
A második mérkőzésen Rebecca Šramková azzal a Jasmine Paolinivel találkozott, aki a nemrég véget ért WTA-világbajnokságon is a döntőig menetelt. Ennek megfelelően az olasz magabiztos játékkal kezdett és már 1:2-nél kétszer is bréklabdához jutott, de nem tudta ezeket kihasználni. Ezt követően Šramkovának is akadt egy lehetősége, hogy elnyerje ellenfele szerváját, de nem élt vele, ezzel pedig az első szettben minden esélye el is szált. Paolini két brékkel és a saját szervájával 6:2-re nyerte a játszmát.
A második szett első négy játéka három bréket hozott, de csak úgy, mint Hrunčákovánál, itt is a világranglista 43. helyén álló szlovák húzta a rövidebbet. Šramková 1:4-nél újra rontott a saját szervájánál, majd ugyan az első mérkőzéslabdát még kivédekezte, de a 28 ki nem kényszerített hibája megpecsételte a sorsát, és másodjára már nem tudott mit tenni az olasz nyitása után. Paolini 1 óra 6 perc alatt megnyerte a mérkőzést és a Billie Jean King-kupát is Olaszországnak.
Ez csodálatos, nem találom a szavakat.
– mondta Paolini, aki igazolta, hogy a már említett döntő mellett nem véletlenül jutott el a Roland Garroson és Wimbledonban is a fináléig.
„Próbálom megélni a pillanatot, nagyon szerencsés vagyok, hogy tagja lehetek a csapatnak és hazavihetjük a trófeát. Egy éve kikaptam egy fontos mérkőzésen a döntőben, ez ott volt a fejemben. Ma mindent beleadtunk és ez elég volt a sikerre.“
– foglalta össze érzéseit.
„Csalódott vagyok, hogy nem tudtam jobban megszorongatni az ellenfelemet, de le a kalappal előtte, remekül játszott. Az egész szezon alatt stabil volt a teljesítménye és ezt ma is megmutatta. Nagyon sokat hibáztam, főleg fonákkal. Kár, hogy az elődöntő után nem volt egy nap pihenőnk. A regeneráció talán segített volna, a hosszú labdameneteknél” – nyilatkozta Šramková, aki a közösségi oldalán foglalta össze érzéseit az egész tornáról.
„Mindenkinek köszönjük aki akár a csarnokban, akár messziről szurkolt nekünk. Mindent megtettünk amit tudtunk az országért.
Gratulálok a győzteseknek, és boldog vagyok, hogy újabb reményt adtunk a szlovák női tenisznek azzal, hogy a világ második csapata lehettünk” – írta Instagramon a szlovák teniszező.
Hrunčáková nagyon pozitívan értékelte a szlovákok málagai teljesítményét. „Talán még kell néhány nap, hogy tudatosítsuk, hogy mit is értünk el.
Ha a torna előtt azt mondták volna, hogy bejutunk a döntőbe, biztosan aláírtuk volna.
Számomra minden vereség nagyon nehéz, legyen az egy egyéni tornán, vagy a Billie Jean King-kupában. De remek mérkőzéseket játszottunk” – foglalta össze a világranglista 238. helyen álló szlovák válogatott játékos.
Szlovákia szövetségi kapitánya, Matej Lipták elismerte, hogy az olaszok jobban voltak náluk. „Nagy dicséret jár az olasz csapatnak, kiváló mérkőzést játszottak, ma jobban voltak nálunk. Az első mérkőzésen közelebb voltunk a sikerhez, kár érte, hogy Viki nem tudta kihasználni a lehetőségeit. Jasmine hihetetlenül játszott Rebecca ellen, nagyon feldobta, hogy Bronzetti révén már előnybe kerültek. Ebben a pillanatban még szomorúak vagyunk, de összességében mindenki nagyon elégedett, hiszen ott voltunk a döntőben. Büszke vagyok a lányokra” – összegezte a tornát a szlovák szakember.
A szlovákok utoljára 2002-ben szerepeltek az akkor Fed-kupa néven futó sorozat döntőjében, akkor magasba is emelhették a trófeát miután 3:1-re felülmúlták a házigazda spanyolokat.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák női teniszválogatott a Billie Jean King-kupa döntőjében Olaszországgal találkozott, de nem tudott újabb bravúrt bemutatni.
A Tereza Mihalíková, Rebecca Šramková, Anna Karolína Schmiedlová, Viktória Hrunčáková és Renáta Jamrichová alkotta szlovák csapat a papírforma szerint nem tartozott a döntős torna esélyesei közé, ám a csapatversenyekben az esélytelenek sokszor tudnak meglepetést okozni.
A szlovákok a pénteki első mérkőzésükön 2:1-re verték a favorit amerikaiakat, majd a negyeddöntőben magabiztosan, 2:0-ra győztek Ausztrália ellen is. A legjobb négy között Nagy-Britannia és egy újabb meglepetés következett, Matej Lipták szövetségi kapitány csapata 2:1-re tudott nyerni.
A fináléban azok az olaszok következtek, akikkel 2002-ben elődöntőzött Szlovákia. Abban az évben végül magasba is emelhették az akkor Fed-kupa néven futó sorozat trófeáját a szlovákok.
A szerdai döntő első mérkőzésén a világranglista 78. helyén álló Lucia Bronzetti 1 óra és 23 perc alatt győzött a 238. helyen álló Hrunčáková ellen. A második találkozón az olaszok klasszisa, Jasmine Paolini (4.) nem sok esélyt adott a WTA-rangsor 43. helyén álló Šramkovának és két sima szettben, alig több mint egy óra alatt nyert.
A Billie Jean King-kupa idei győztese így Olaszország lett, a szlovák válogatott pedig erőn felül teljesítve a második helyen végzett.
Olaszország–Szlovákia 2:0
Lucia Bronzetti–Viktória Hrunčáková 6:2, 6:4
Jasmine Paolini–Rebecca Šramková 6:2, 6:1
Döntő Kapcsolódó cikkünk Malaga |
Óriási sikert ért el a szlovák női teniszválogatott, amely Nagy-Britannia 2:1-es legyőzésével bejutott a BJKK döntőjébe.
A szlovák válogatott számára nem indult jól az elődöntő: Viktória Hrunčáková rögtön a legelső adogatását elveszítette Emma Raducanu ellen. S bár a folytatásban nagyot küzdött, jobban játszó ellenfele viszonylag könnyedén nyerte a meccset 6:4, 6:4-re.
A következő találkozón a csapatok első számú játékosai léptek pályára. Rebecca Šramková, aki eddig minden meccsét megnyerte a málagai tornán, elveszítette az első szettet Katie Boulter ellen (2:6), aki 14 nyerőt is ütött. Šramková azonban nem tört meg, és a több kölcsönös bréket is hozó második játszmát 6:4-gyel hozta. A sorsdöntő szettben a szlovák teniszező 3:3-nál ismét bérkelt, ami elégnek bizonyult a találkozó megnyeréséhez. „Az első játszmában jobb volt az ellenfelem, de aztán nyomás alá tudtam helyezni, jobb volt a mozgásom. Outsiderként jöttünk a tornára, nincs mit veszítenünk” – nyilatkozta Šramková.
Az esélytelenek nyugalmával pedig már a döntőre készülhet a szlovák válogatott, mivel párosban Tereza Mihalíková és Hrunčáková 6:2, 6:2-re verte az Olivia Nicholls, Heather Watson brit duót. Érdekesség, hogy a WTA-tornákon épp Nicholls Mihalíková párja.
Matej Lipták szövetségi kapitány csapata a szerdai (17.00) döntőben Olaszországgal mérkőzik meg, soraiban a világranglistán negyedik Jasmine Paolinivel.
A szlovákok utoljára 2002-ben szerepeltek az akkor Fed-kupa néven futó sorozat döntőjében, akkor magasba is emelhették a trófeát. 22 éve az elődöntőben épp az olaszokat győzték le, akik ellen egyébként 2:1 az összmérlegük. 2017-ben az akkor debütáló Šramková mindkét sztár, Sara Errani és Francesca Schiavone skalpját is megszerezte. Tavaly Pozsonyban az NTC-ben 3:2-re az olaszok diadalmaskodtak a döntős tornára való kijutásért rendezett párharcon.
Kapcsolódó cikkünk Málaga |
Az USA után Ausztrália skalpját is megszerezte a szlovák női teniszválogatott a Billie Jean King-kupa döntős tornáján.
Matej Lipták szövetségi kapitány csapata a keddi (10.00) elődöntőben a Nagy-Britannia–Kanada párharc továbbjutójával találkozik. A szlovákok utoljára 2013-ban szerepeltek a legjobb négy között az akkor még Fed-kupa néven jegyzett sorozatban.
Az austrálok elleni, vasárnapi mérkőzést Viktória Hrunčáková nyitotta, aki egyesben most kapott először bizalmat Liptáktól a málagai tornán. A Kimberley Birell elleni meccse három szettben dőlt el. „Nagyon elégedett vagyok a mutatott játékommal. Mindent beleadtam, otthagytam a pályán a szívemet-lelkemet, örülök, hogy meglett az eredménye. Megyek drukkolni Rebecának” – nyilatkozta Hrunčáková.
Az érintett, Šramková pedig kétséget nem hagyott afelől, hogy jelenleg élete formájában teniszezik. Az Alja Tomljanovic elleni 6:1, 6:2 hűen tükrözi, hogy minimális esélyt sem adott ellenfelének, akinek ráadásul egy esés következtében a térde is megsérült. „Ennél jobban tényleg nem tudok játszani. Remekül éreztem magam meccs közben. Nagyon szép jutalma ez annak a kemény munkának, amit edzőmmel, Milan Martineccel elvégeztünk. Kisgyerekként arra vágytam, hogy egyszer képviselhessem az országot a BJJK-ban, az elődöntő egy megvalósult álom” – mondta Šramková.
Lipták sem fukarkodott csapata dicséretével a 2:0-ás győzelem után: „Hihetetlen! Nagyon büszke vagyok a csajokra. Kis országként Málagában eddig két teniszhatalmat győztünk le, ez sokat jelent számunkra. Ismét bebizonyosodott, milyen jó a csapatszellem. Kitűnően játszott mindkét teniszezőnk, tovább nőtt az önbizalmunk. Már várjuk a következő meccset.”
Kapcsolódó cikkünk Málaga |
Nagy sikert aratott péntek hajnalban a szlovák női teniszválogatott: a BJJK döntős tornáján 2:1-re verte a favorit amerikaiakat és bejutott a vasárnapi negyeddöntőbe.
A Billie Jean King-kupa nyitónapján mindkét együttes szövetségi kaitánya megkeverte a kártyáit. Matej Lipták meglepetésre csapata legfiatalabb tagját, Renáta Jamrichovát nevezte a nyitómeccsre, de Lindsay Davenport is váratlant húzott azzal, hogy Taylor Townsendet küldte pályára.
Stearns ellen készültünk. Townsend viszont balkezes, én pedig még sosem játszottam balkezes teniszezővel
– mondta 7:4, 6:4-es veresége okairól a mindössze 17 éves Jamrichová.
A folytatásban, a következő egyesben már nem lett volna értelme a taktikázásnak egyik oldalon sem. Rebeca Šramková élete formáját futja, Daniel Collins pedig – három top 10-es honfitársa távolmaradása okán – messze csapata legjobbja a világranglista 11. helyezettjeként. Az első számú játékosok párharcában végül meglepően simán tudott nyerni a szlovák teniszező, aki szemmel láthatóan sokkal jobb mentális állapotban volt ellenfelénél. Collins egy alkalommal el is sírta magát a padon. Šramková 6:2, 7:5-tel hozta a meccset.
Egyáltalán nem voltam ideges, nem volt mit veszítenem. Csak a kapitányra figyeltem, és mindent betartottam, amiben a találkozó előtt megegyeztünk
– nyilatkozta a világraglista 43. helyezettje.
A találkozóról így a páros volt hivatott dönteni. Tereza Mihalíková már előzetesen is leszögezte, ha ilyen forgatókönyv valósulna meg, jó esélyeik lesznek, mert Viktória Hrunčákovával remek duót alkotnak. Igaz, a túloldalon Townsend is párosspecialista, így a várakozásnak megfelelően három szettben dőlt el a meccs. A rövidítésben már 9:2-re is vezetett a szlovák kettős, de hat (!) meccslabdát is hárítottak az amerikaiak. A hetediket azonban már nem, 6:3, 3:6, 10:8-ra nyertek a szlovákok, ezzel 2013 után újra negyeddöntőt játszhatnak a sorozatban (amelyet akkor még Fed-kupának neveztek).
Hihetetlen boldogok vagyunk, ez hatalmas siker. Tudtuk, ha sikerül pontot szereznünk egyesben, akkor nagy esélyünk lesz a végső győzelemre. Renča nevezésével kockáztattam, nem jött be, de szerencsére Rebit ez nem befolyásolta, hihetetlen jól játszott. A páros rövidítése gyakran szerencse kérdése, örülök, hogy ezúttal a mi oldalunkra billent a mérleg nyelve
– értékelt Lipták.
Ausztráliának szintén erős csapata van. De láthattunk, hogy a ranglistás helyezések nem számítanak, a lányok bíznak magunkban. Egy kicsit ünneplünk, aztán készülünk a vasárnapi negyeddöntőre.
Az ausztráloknak is volt erre idejük bőven, mivel ők csak most kezdik meg szereplésüket a málagai tornán. Samantha Stosur szövetségi kapitány Alja Tomljanovicot (85.), Olivia Gadeckit (90.), Daria Saville-t (120.) és a párosozó Ellen Perezt vetheti be a mérkőzésen. A két csapat eddig háromszor találkozott egymással (1995, 2016, 2022), minden alkalommal Ausztrália győzött. (TASR, ot)
Kapcsolódó cikkünk
Ha az időjárás is úgy gondolja, csütörtökön 17.00-tól az amerikaiak ellen próbálja meg kivívni a negyeddöntőbe jutást a szlovák női teniszválogatott a Billie Jean King-kupa döntős tornáján.
A csapatversenyekben sokszor borul a papírforma és a teniszezők közti (jó) viszonyok a legfontosabbak – e két tényezőben bízik a szlovák női válogatott a mai (17.00), USA elleni mérkőzése előtt. A Billie Jean King-kupa döntős tornájának első körében még úgy is a tengerentúliak a favoritok, hogy három legjobbjuk, Gauff, Pegula és Navarro nélkül állnak ki Málagában. Lindsay Davenport kapitány azonban így is csatába küldheti a világranglista 11. helyezettjét, Daniel Collinst, valamint Stearnst (47.), Kruegert (65.), Townsendet (69.) és Dolehide-ot (82.).
„Teljesen mindegy, milyen eredményekkel érkeztünk a tornára. Ebben a sorozatban a csapatszellem döntő fontosságú, ezen a téren pedig nagyon jól állunk. Az amerikaiak nagyon magabiztosak, de ez gyakran csak külsőség a részükről. Ha a páros döntené el a párharcot, jó esélyeink vannak, mert erősek vagyunk benne”
– nyilatkozta Tereza Mihalíková, aki erre a válfajra specializálódott.
Ugyanakkor a szlovákoknak egyesben is lehet keresnivalójuk, Rebecca Šramková pályafutása legjobb időszakát éli (43.), Anna Karolína Schmiedlová (110.) pedig a rutint képviseli a csapatban, 2012 óta tagja a válogatottnak.
„Arra számítottam, hogy lassabb lesz a pálya, de alkalmazkodom. Az elmúlt két hónapban életem formáját futottam, remélem, ez kitart Málagaában is”
– mondta Šramková.
Az említetteken kívül Viktória Hrunčáková (241.) és Renáta Jamrichová (375.) alkotják a csapatot. Előbbinek (még Kužmováként) szép emlékei vannak az USA-ról: a három évvel ezelőtti, prágai meccsen előbb legyőzte Shelby Rodgerst, majd párosban Mihalíkovával a győztes pontot is megszerezték. Más kérdés, hogy az akkori lebonyolításban a bravúr végül nem ért elődöntőt – idén a negyeddöntőbe jutás a meccs tétje, ahol Ausztrália várna Matej Lipták szövetségi kapitány csapatára.
Mindebbe az időjárás szólhat még bele, a torna mára kiírt spanyol–lengyel nyitómeccsét ugyanis a várható nagy esőzés miatt tegnapról péntekre halasztották. (stz.sk, ot)
Olaszország–Szlovákia 2:0
Lucia Bronzetti–Viktória Hrunčáková 6:2, 6:4
Jasmine Paolini–Rebecca Šramková 6:2, 6:1
Döntő
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
