A nagy múltú fiúkórus a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola meghívására érkezik Budapestre, hogy részt vegyen a „Kodály 140” programsorozatban. Október 2-án a Mátyás-templomban látnak el liturgikus szolgálatot a 10 órakor kezdődő szentmisén, melynek főcelebránsa Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök lesz, majd 19.30-tól a Szent István-bazilikában koncerteznek.
A Regensburger Domspatzen több mint ezer éves múltra tekint vissza. Európa szívében, a bajorországi Regensburg UNESCO-világörökség részét képező óvárosának közepén áll a Szent Péter-katedrális, ismertebb nevén a regensburgi dóm. A regensburgi egyházmegye püspöki székhelyének katedrálisát a 13. században kezdték építeni és eredetileg archaikusabb, a mainál alacsonyabb épületnek tervezték, ám végül a francia gótika stíluselemeit magán hordozó templomot építettek. A dóm végső formáját a 19. században nyerte el I. Lajos bajor király idején.
A főtemplomhoz kapcsolódóan működik a Regensburger Domspatzen („A regensburgi székesegyház verebei”) is, mely egyike a leghíresebb és legtekintélyesebbek katedrálisi kórusoknak.
Regensburg 739-ben lett püspökség, a püspök pedig egyben apátja volt a közeli Szent Emmeram-kolostornak is, mely az otthonául szolgált. A 8. és 12. század között a kolostor kiemelkedő jelentőségre tett szert könyvtára, valamint a teológia, filozófia, matematika, csillagászat tudománya terén betöltött szerepe révén, de a művészetekre is különös figyelmet fordítottak. Már a 8. század végéről őrzi egy dokumentum az úgynevezett schola puerorum episcopalis, vagyis püspöki fiúiskola működését.
975-ben az akkori püspök a gorzisch-trieri kolostorreformnak megfelelően felbontotta a regensburgi apát és püspök személyi unióját, illetve megalapította saját székesegyházi iskoláját, melynek alapvető feladata lett a liturgikus éneklés és szolgálat is. A 11. század közepére a regensburgi székesegyházi iskola nagy tekintélyű oktatási intézménnyé fejlődött. Felügyeletét külön megbízott látta el, akit hivatalában maga a püspök erősített meg. Az akkor még Domsingknaben elnevezésű kórus ötszáz éven keresztül látott el énekesi feladatokat a dómban. 1502-ben aztán nyolc férfi csatlakozott a fiatal fiúkhoz, hogy méltó módon tudják megszólaltatni az egész Európát elvarázsoló új zenei formanyelvet, a vokális polifóniát.
Az 1591-es esztendőben a székesegyházi káptalan és a regnáló püspök egy nagyobb adománya révén bentlakásos iskola, a Präbende felállítására és fenntartására nyílt lehetőség.
A harmincéves háború alatt azonban az intézmény léte is veszélybe került: 1634 és 1637 között csak négy, illetve öt diákja maradt, a Regensburgban állomásozó svéd csapatok pedig protestáns istentiszteleteket tartottak a székesegyházban. 1637 végén hat szeminaristával és három kisdiákkal az iskola végre újra megnyithatta kapuit. A működési nehézségek miatt 1653-ban Franz Wilhelm von Wartenberg, Regensburg akkori püspöke átszerveztette a korábbi intézményt: a régi székesegyházi iskolát megszüntetve a klerikusok képzésére megalapította a Szent Wolfgang papi szemináriumot, a kórusfiúk képzésére pedig külön helyszínt jelölt ki.
1810-ben a Regensburgi Hercegséget az egyházmegyével együtt a Bajor Királysághoz csatolták, így 1819-től Bajorország és a székesegyházi káptalan közösen osztoztak a székesegyházi iskola finanszírozásában. Ezekben az évtizedekben – feltehetőleg a közös fenntartás miatt is – az oktatás és a kórus hangzásának minősége is sokat romlott.
Egy 19. századi egyházzenei reform révén aztán a szakrális kórusművek mesterei – Palestrina, Lassus – visszakerültek a repertoárba, és ahogyan a régi klasszikus énekpolifónia, úgy a gregorián ének megszólaltatása is visszanyerte régi fényét az oktatás színvonalával együtt.
A Domspatzen név először 1910-ben szerepel a kórus egy külföldi utazásával kapcsolatban a sajtóhírekben, de már egy 1873-as keltezésű káptalani levél is említ egy „egykori székesegyházi verebet”; a kifejezés tehát – még ha nem is hivatalosan – korábban is használatban volt. 1934-ben a székesegyházi káptalan a regensburgi Orleansstrasse-n szerzett egy ingatlant, amelyet egy évvel később a székesegyház prefektusa foglalt el.
A kórus elsősorban Theobald Schrems munkássága révén vált világhírűvé, aki 1924-től 1963-ig töltötte be a katedrális karnagyi posztját.
A kora középkortól kezdve Európában a fiúkórusok különleges helyet foglalnak el a kóruséneklés világában, ezért is rendkívüli, hogy idén 34 diáklány is megkezdhette az új tanévet a nagy múltú intézményben. A Németország különböző részeiből érkező lányok egy része igénybe veszi a gimnázium internátusát is. A templomi liturgikus szolgálatban betöltött legfőbb szerep továbbra is a fiúk privilégiuma marad, de a tervek szerint természetesen a lányokból álló kórus is ad majd koncerteket szakrális terekben is, még ha az ő profiljuk és repertoárjuk alapvetően a világi eseményekre lesz is szabva.
*
A Regensburger Domspatzen fiúkból álló koncertkórusa október 2-án Budapesten két ízben is hallható lesz. A kórus az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fenntartásában működő Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola meghívására érkezik hazánk fővárosába, hogy részt vegyen a Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója alkalmából meghirdetett „Kodály 140” programsorozatban. A két intézmény egyfelől 2016 óta testvériskolai kapcsolatot ápol egymással, másfelől számos európai uniós természettudományos projektben működött és működik együtt.
Október 2-án a Mátyás-templomban a 10 órakor kezdődő szentmise liturgikus zenei szolgálatát látja el közösen a Regensburger Domspatzen és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Exsultate Cantores férfikara, ahol a szentmise főcelebránsa Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök lesz (Vezényelnek Christian Heiß és Tóth Márton); majd este, 19.30 órai kezdettel a Szent István–bazilikában lépnek fel ugyancsak Christian Heiß, illetve Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc vezényletével. A koncert különlegessége, hogy Európa legrégebben alapított katedrálisi kórusiskolájának világhírű fiúvegyeskara és a magyar kórusiskola többszörös nagydíjas és kórusolimpiai bajnok Jubilate leánykara külön-külön és együtt is énekelnek az este folyamán: Joseph Rheinberger Abendliedjét és Kodály Zoltán Esti dalát közösen szólaltatják meg.
Forrás és fotó: Regensburger Domspatzen; Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
