Az 1918-as román nagygyűlés centenáriuma esély lehetne a magyar-román megbékélésre, a magyarok nagy része pedig nem akar határmódosítást – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter az egyik román hírcsatornának.
Egyetlen magyar sem lenne kész meghalni Erdélyért – nyilatkozta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter a bukaresti Digi 24 hírcsatornának a magyar-román viszony kapcsán. Jeszenszky, aki 1990 és 1994 között irányította a magyar diplomáciát, a csatorna szombaton sugárzott, Diplomataútlevél című műsorában a riporter, Barabás Balázs azon kérdésére, miszerint elkerülhetetlenek-e a feszültségek Magyarország és Románia között amiatt, mert utóbbi idén az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriumát ünnepli,
úgy vélekedett: a józanul gonolkodó és jó szándékú emberek minden nézeteltérést képesek rendezni. „Az elvakult nacionalisták nem képesek rá, de ők nem is érdekeltek a békében és a barátságban.
A hatalomban és az agresszivitásban hisznek. Magyarországon senki, pontosabban a jóérzésű emberek közül senki sem hiheti, hogy a határok megváltoznak. Ezt sem a romániai, sem a szlovákiai nacionalisták nem akarják elhinni, ezért megpróbálják meggyőzni a közönségüket a magyarveszély létezéséről. Ez ostobaság. Nem csak azért mert a magyarok békeszeretőek, de
egyetlen magyar sem lenne kész meghalni, nem csupán Erdélyért, de még egy ukrajnai faluért sem. Kiabálhatnak, petíciózhatnak, de az életünket adni valamiért már nem divatos Európában, hogy így fogalmazzak” – szögezte le a volt külügyminiszter.
Jeszenszky Géza szerint a centenáriumi évben lehetnek kisiklások, de nagyon jó dolgok is. „A kisiklások az agresszív hangnemben nyilvánulhatnak meg, mindkét fél részéről. Főleg akkor, ha Románia, vagy egyes román vezetők, illetve a román sajtó azt mondanák: ez a mi nagy győzelmünk a magyarok fölött, és mi, a győztesek diktálhatunk, főleg a magyaroknak, a romániai magyar közösségnek.
A normalitás jegyében folytatott politika olyan lenne, mint amit Lucian Boiánál olvastam, miszerint nekünk, románoknak meg kell értenünk, hogy ez egy nagyon fájdalmas téma Magyarország számára, a romániai és a magyarországi magyarok számára. De mi lehet a jó megoldás? Szerintem nem csupán annyi, hogy megértik: hogy a magyarok nem tudnak őszintén ünnepelni. Ezt természetes. Egyetlen józanul gonolkodó ember sem ünnepli a vereségét, a nemzeti kudarcot. A magyarok nem lepődnek meg azon, hogy a románok ünnepelnek, se a románok se lepődjenek meg azon, hogy a magyarok számára ez egyfajta gyász. De ennyi nem elég.
Lehet, hogy naiv vagyok, és tudom, hogy nem igazán valószínű, hogy ez bekövetkezik, de a centenárium jó alkalom lenne egy új kezdethez, a nagylelkűség kinyilvánításához. Ezt Magyarország üdvözölné, és igazi baráti viszony alakulhatna ki a két ország között” – mutatott rá Jeszenszky Géza.
A visegrádi csoport kapcsán kifejtette: annak ő az egyik alapítója, és abban hisz, hogy az együttműködés célja az, hogy a csoport tagjai nagyobb befolyást gyakorolhassanak az Európai Unión belül. „De fölmerül a kérdés: milyen irányban? Ha a cél az, hogy nagyobb súlya legyen, nagyobb befolyása az EU gyengítése érdekében, hogy olyan csoporttá váljon, amely csökkenti a közös erőfeszítéseket, akkor kudarcra van ítélve, és nem lesz hosszú életű. Tönkreteszi a csoport szolidaritását. Láthattuk, hogy az elmúlt években a csoport egységesen lépett fel a migráció kérdésében, de létezett egy határvonal az Európa többi részével felvállalt konfliktusban.
A visegrádi csoportnak okosan kell a céljait követnie. Az Európa-ellenesség tragédia lenne, és szerintem a visegrádi országok polgárai nem annyira ostobák, hogy megengedjék a szakítást. Nem lesz Vrexit” – szögezte le a volt külügyminiszter.
A globális politika kapcsán úgy vélekedett, az Oroszország jelentette veszélyt nem szabad alábecsülni, a megoldás kulcsa pedig a NATO és az EU vezetőinek kezében van. Szerinte Oroszország addig terjeszkedik, amíg megengedik neki, ezért ő a NATO bővítése mellett foglal állást, mivel ez garantálja az európai békét.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
