Október 10–12. között Balatonalmádi ad otthont a Kárpát-medence magyar újságíróit egyesítő rendezvénynek. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közös szervezésében immár negyedik alkalommal sorra kerülő esemény célja, hogy a külhoni magyar médiában dolgozó szakemberek tapasztalatot cseréljenek, közösen gondolkodjanak a sajtó jövőjéről és a nemzeti összetartozás szolgálatáról.
A találkozóra idén is érkeztek újságírók és médiában dolgozó szakemberek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Drávaszögből, Muravidékről és Vajdaságból, így a fórum a magyar nyelvű sajtó egyik legátfogóbb szakmai és közösségi eseményévé vált.
Nemzeti vérkeringés és védőháló
A rendezvény megnyitóján Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt év nemzetpolitikájának legfontosabb célja, hogy a Kárpát-medence minden magyar közösségét bekapcsolja a „nemzeti vérkeringésbe”.
Mint fogalmazott, az elmúlt másfél évtizedben számos olyan program jött létre, amelyek megerősítették a határon túli magyarságot és szorosabbá fonták a kapcsolódási pontokat.
„Egy jól szőtt védőháló sok mindent elbír, és képes megtartani magyarságunkat a szülőföldünkön”
– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ebben a folyamatban a média kulcsszerepet játszik, hiszen a hiteles, anyanyelvű tájékoztatás a megmaradás egyik alapfeltétele.
Nacsa Lőrinc emlékeztetett: a nemzetpolitika az utóbbi években ismét támadások kereszttüzébe került, de – mint fogalmazott – „a magyar összetartozás ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti kötelesség”.
A nemzet békés újraegyesítése
A megnyitó felszólalói között Hídvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese is szót intézett a jelenlévőkhöz.
Kiemelte:
Az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredménye a magyar nemzet békés újraegyesítése volt.
A sajtónak ebben a folyamatban meghatározó szerepe van, hiszen az újságírók azok, akik képesek értelmezni, keretezni és továbbadni a nemzeti összetartozás üzenetét.
Hídvéghi szerint a magyar politika ma is a békés együttműködésre törekszik a térség nemzeteivel, a médiának pedig ebben a közösségépítő szerepben nélkülözhetetlen a feladata.
A miniszterhelyettes hozzátette:
„Fontos, hogy a magyar sajtóban olyan emberek dolgozzanak, akik hisznek a nemzeti egységben, és elkötelezetten szolgálják az összetartozás ügyét.”
A nemzeti tájékoztatás jövője és a digitális korszak kihívásai
A köszöntő beszédeket követően tartalmas és aktuális témákat felvonultató előadások sora következett. Elsőként Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese szólt a jelenlévőkhöz, aki a nemzeti identitás megőrzésének és a hiteles tájékoztatásnak a fontosságát hangsúlyozta a gyorsan változó médiakörnyezetben.
Őt követte Nacsa Lőrinc, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki előadásában a határon túli magyar közösségek tájékoztatásának támogatásáról és a magyar sajtó nemzetegyesítő szerepéről beszélt.
A délelőtti programban helyet kapott a médiapiac új kihívásait bemutató blokk is: Bohár Dániel, a Megafon riportere a közösségi média térnyeréséről és az online jelenlét stratégiai jelentőségéről osztotta meg tapasztalatait „Harc a közösségi médiában” címmel. Ezt követően Pósa Árpád, az Origo főszerkesztője „Az online tér meghódítása” című előadásában a digitális újságírás jövőjéről, a hírportálok közötti versenyről és a hitelesség megtartásának kihívásairól beszélt.
Door Tamás, a Mediaworks Kiadó vezérigazgatósági kabinetvezetője, a mesterséges intelligencia transzformációjáért felelős projektvezető „Digitális kolléga a médiában – MInek ez nekem?” című előadásában a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit és korlátait ismertette, rámutatva, miként válhat az MI a szerkesztőségek hatékony segítőtársává, és mikor jelent kockázatot az emberi tartalomalkotásra nézve.
A média új kihívásai – mesterséges intelligencia és hitelesség
A médiavilág átalakulásáról és az új technológiai kihívásokról Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke is beszélt.
Előadásában rámutatott: a szakma két legnagyobb kihívása ma a mesterséges intelligencia térhódítása és a tartalomgyártás átalakulása.
Mint mondta, a közösségi média világában bárki médiakészítővé válhat, ám a szakmai hitelesség megőrzése most fontosabb, mint valaha.
„Az újságírás feladata, hogy válaszokat adjon az új technológiák és a változó társadalmi elvárások kihívásaira. Ha jól reagálunk, erősebbé válhatunk”
– hangsúlyozta.
A szombati programban több előadás is foglalkozott a digitális korszak kérdéseivel: a közösségi média térnyerésével, az online jelenlét stratégiai szerepével és az MI-alapú eszközök megjelenésével a szerkesztőségekben.
Kosztolányi-díj: elismerés a hiteles újságírói munkáért
A találkozó egyik leginkább várt pillanata idén is a Kosztolányi-díj átadása volt. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség által alapított elismerést minden évben a Kárpát-medence magyar újságírói közül kapják meg azok, akik kimagasló szakmai teljesítményükkel és közösségi elkötelezettségükkel példát mutatnak.
Az idei év díjazottjai: Mező Gábor újságíró, aki az állambiztonsági múlt feltárásával szerzett elismerést, valamint Rostás Szabolcs, az erdélyi Krónika főszerkesztője.
Dr. Szili Katalin a díjátadó előtti beszédében mások mellett kiemelte: a mesterséges intelligencia korszakában is megmarad az emberi szó ereje.
„A hiteles újságírás nemcsak tudás, hanem felelősség is – az újságíró nemcsak hivatást teljesít, hanem szolgálatot vállal”
– fogalmazott.
Összetartozás a sajtóban és azon túl
A rendezvény második napján a továbbiakban mások mellett kerekasztal-beszélgetések és szakmai műhelyek várják a résztvevőket. Az egyes programokon szó esik a Kárpát-medencei médiapiac aktuális helyzetéről, a háború árnyékában zajló tájékoztatás nehézségeiről és a hiteles információk közvetítésének felelősségéről is.
BN/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
