A magyar rabszolgákról, és arról, miért nem lehet Orbánt legyőzni egy szivárványos stadionban

A magyar rabszolgákról, és arról, miért nem lehet Orbánt legyőzni egy szivárványos stadionban

“Ha nem tudjuk megmondani, mi ellen harcolunk, akkor azt sem tudjuk megmondani, hogy mi a harc jó formája. Mi az tehát, ami ellen harcolni kell?”*

*G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály (2021)

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Egy homofób, egy kirekesztő és/vagy egy vesztes Orbán Viktor ellen harcolni egy futballstadionban nem éppen a harc jó formája, de még csak a legyőzendő ellenfelet sem jelöli meg helyesen. 

Bár ennek felismerése Münchenben nem is sikerülhet – több szempontból sem. 

Akik a NER-ben a hatalommal szemben politizálnak, tevékenykednek, azok jó esetben tisztában vannak azzal, hogy a Habony-Rogán politikai boszorkánykonyhában rájuk a tagadók, a nemek szerepét osztották, míg a miniszterelnök az igen-ember (ugyanakkor volt, illetve van egy ügy, ami kivételnek számít, és amire a cikk végén visszatérek). A zsigeri ellentmondásnak egyik leglátványosabb példája a stadionok (így, egy szuszra) és a futball támogatása, amit 2021 nyarán a koronavírus-járvány kezelése még tovább erősített. 

A tény, hogy a 2013-as katasztrofális 8-1-es hollandiai vereség után – iszonyú állami források becsatornázása árán – a magyar labdarúgó-válogatott az új Puskás Arénában, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportmeccsén 1-1-es döntetlent játszott az aktuális világbajnok Franciaországgal. Mindezt közel teltház előtt – egyedüliként a kontinensen, a szintén sokat támadott hazai vakcinaprogram eredményeként. Az előrelépést, pontosabban a teljesítményt elvitatni nem lehet, és mivel a magyarfoci sikertelenségét az ellenzék összekötötte Orbán személyével, így jó esetben annak sikere is a miniszterelnökre száll. 

Szintén hazai pálya a fideszes boszorkánymesterek számára a pedofilellenes törvény homoszexualitást érintő kiegészítése.

A NER-ben élők számára egyértelmű, hogy a Fidesz pont annyira pedofilellenes, mint amennyire keresztény, pont annyira polgári, mint amennyire liberális – semennyire.
Ellenben épít gyárat az Egyesült Államoknak, a törököknek, Kínának és a németeknek.

A magyar belpolitikát/társadalmat ezzel a furcsa, tisztán pénzalapú pragmatizmussal tökéletesen képes uralni a Fidesz – legalábbis egyelőre az ellenzéki összefogás is csak egy ikszre tűnik jónak. 

S bár Orbánt lenézhetik Münchenben, ő tökéletesen kijelölte magának és a táborának azt, ami ellen harcolni kell. A német politikának azon részével szemben sorakozik fel, amelyik abban éli ki a társadalmi igazságérzetét, hogy a magyar válogatott meccse alatt szivárványszínűre festené a müncheni Allianz Arénát. 

Mi történne, ha sikerül? Semmi, Orbán marad, max. még hangosabb lesz. Mi történik, ha nem sikerül? Semmi, Orbán marad, max. még hangosabb lesz.

De vajon miért nem egy magyar munkást, miért nem egy német multiban túlmunkára kényszerülő magyar bérrabszolgát festenek fel a müncheni stadion falára? 

Hírdetés

“A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak”

– Szijjártó Péter külügyminiszter 2018 novemberében így nyilatkozott Düsseldorfban a rabszolgatörvény megalkotásának hátteréről. 

A magyar külgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a magyarországi vállalatok már régóta kérték, hogy „biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni”,

és a szándékaik szerint az azóta (részben) alaptörvény-ellenesnek kimondott rabszolgatörvénnyel „a német cégek beruházási kedvét Magyarországon fenn lehet tartani.”

Tüntetés a rabszolgatörvény ellen a Parlamentnél
Béli Balázs

Ez a hozzáállás semmit nem változott azóta sem, sőt! Például 2020-ban a Pénzügyminisztérium által szétosztott 1200 milliárd forintos támogatásnak a 21,5 százalékát kapták meg a német hátterű vállalkozások, miközben az esetükben a hozzáadott érték 13,5 százalék. Borzasztó, de a német Audi már így is több támogatást kap Magyarországon, mint Németországban, illetve ahogy korábban a G7 bemutatta, részben a magyar munkásuk hozzáadott értékéből finanszírozzák a német munkaerő magasabb fizetéseit. A gazdasági szakportál szerint erős kérdés, hogy miért a magyar adófizetőknek kell besegíteni annak a vállalatnak a működésébe, amely transzferárazási gyakorlatával az adófizetést évtizedek óta lehetőség szerint kerüli. Egyébként az Audi 2020. február 4-i döntése szerint, a koronavírus berobbanása előtt, 2 milliárd euró, azaz körülbelül 700 milliárd forint osztalékot utalt haza az anyavállalatának.

2021-ben a legtöbb állami támogatást szintén egy német multi kapta: 11,2 milliárd forint jutott a Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.-nek, azért, hogy bővítse a gyártósorait. Ezért az összegért cserébe a cég azt vállalta, hogy 460 új munkahelyet hoz létre. Ezzel a kormány egy munkahelyet 24,3 millió forinttal támogatott. 2020-ban egyedi kormánydöntés alapján 67,1 milliárd forintnyi állami támogatást osztott szét a kabinet. Összesen 27 vállalat részesült a pénzosztásból. A szabadeuropa.hu összeállítása szerint

a 2004 és 2010 között regnáló baloldali kormányok éves átlagban 18,6 milliárd forintot fizettek ki, míg a 2010 óta kormányzó Orbán-kabinetek közel háromszor ennyit, éves átlagban 51,8 milliárdot utaltak át a multiknak.

Egy periférián működő EU-s ország kiszipolyozása úgy tűnik nem ér stadionfényeket Münchenben.

Pedig a magyar bérfelzárkóztatás volt az a pillanat, amikor az ellenzék (pontosabban a Jobbik a bérunióval) állított valamit, és a kormány mondott arra nemet – és az egyenlő munkáért egyenlő bért elvében a magyar munkások helyzetének javításában Orbán Viktor azóta is a nem-ember szerepében tetszeleg. Ugyanazért mondtak nemet akkor a bérfelzárkóztatás európai szintű megreformálásra, mint amiért benyújtották a rabszolgatörvényt, ragaszkodnak a korábbi orbáni tételhez, miszerint versenyelőnyt jelent Magyarország számára az olcsó hazai munkaerő. 

Vajon egyszer fognak harcolni egy (melósokat) kizsákmányoló Orbánnal szemben Münchenben? Vagy az már a németeknek is fájna? 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »