A Máglyatűz szerzője: az oroszok játékszerévé teheti a Kárpát-medencét az erdélyi magyarság elnyomása

A Máglyatűz szerzője: az oroszok játékszerévé teheti a Kárpát-medencét az erdélyi magyarság elnyomása

Demkó alapvetése, hogy a nagyhatalmi játszmákban a morális megfontolások legfeljebb másodlagosak lehetnek, ha egyáltalán szóba kerülnek, az erkölcsi alapú érvelések mögött pedig rendre nyers stratégiai, katonai és gazdasági érdekek húzódnak meg. Saját bevallása szerint a délszláv háború idején kezdett el először kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok és a nyugat megközelítése biztosan az egyetlen létező igazság-e, és egyáltalán őszinte-e a washingtoni béketeremtő szándék. (A kilencvenes évek balkáni vérzivatara egy rövid, de igen ütős epizód erejéig meg is jelenik a regényben.)

“Néztem a CNN-t, a BBC-t meg a SkyNews-t, és az a rossz érzésem támadt, hogy el akarnak adni nekem valamit. Azon gondolkodtam, hogy itt egy nemzetiségi konfliktus manipulálása zajlik.”

 – számol be az író aki ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus minden résztvevője a lehető leghatékonyabb propagandaeszközökkel igyekezett saját kíméletlen érdekérvényesítésének morális alapot szolgáltatni – és nincs ez másként jelenleg Ukrajnában sem. 

A Máglyatűz borítóján Putyin látható, háta mögött lángtengerrel, napszemüvege egyik lencséjében a magyar, a másikban a román parlament látható – nem véletlenül. A történet jelentős részben arról szól, hogyan használja ki Moszkva az Erdélyben egyre jobban elmérgesedő nemzetiségi viszályt.

A közép-európai Trónok harca az eredetinél is húzósabb

A történet kanócát egy nyolcvan feletti dúsgazdag emigráns erdélyi magyar-szász emigráns gyújtja be, aki úgy dönt: szép amerikai karrierrel tarkított súlyos családi tragédiákkal terhes életére azzal helyezi fel a koronát, hogy kiharcolja Székelyföld önrendelkezését. Szó szerint. Fegyverrel. Vagyona, kapcsolatai, konspirációs képességei adottak hozzá, a történelem, no, meg a nagyhatalmak kíméletlen versengése pedig hol bezavar terveibe, hol meg egyenesen a kezére játszik.

Úgy véli, Románia “egyik legnagyobb gyengesége, hogy száz év alatt nem hogy nem nyerte meg a magyarságot, hanem egyre inkább elidegeníti”, és ez a folyamatot Trianon századik évfordulójának harsány és arrogáns ünneplése valószínűleg csak fokozni fogja. Demkó úgy véli Románia 19189 után elszalasztotta a magyarokkal való megbékélés lehetőségét, és azóta lényegében csak annyit üzen számukra: “mi győztünk, ti itt egy meghódított nép vagytok, ne ugráljatok!”

“Akkor leszünk jók, ha gyakorlatilag kihalunk, mint a szászok, akkor meg lehet simogatni a buksinkat. De a magyarság most még erős, és ahelyett, hogy az ellentéteket kompromisszumokkal oldanák meg, a fenyegetőzés és a szimbolikus elnyomás eszközéhez nyúlnak.”

 – mutat rá az író. Szerinte a regényben felvázolt orosz beavatkozás közel sem lehetetlen sci-fi. 

“Orosz stratégiai cél a román törekvések visszaszorítása Moldova tekintetében. Ebben a játszmában Magyarország nem saját maga miatt, hanem Románia miatt fontos, és kezd egyre fontosabb lenni.”

 – vélekedik. 

“Az, hogy Trianon máig élő szelleme, az erősödő magyarellenesség és diszkrimináció miatt mennyire erős a magyar frusztráció a térségben, a nagyhatalmak közül egyelőre csak az oroszok értik. És Romániára nagyon figyelnek, ez biztos.”

 – mutat rá a szerző a komoly veszélyre.

Nem tartja azonban tisztábbnak és egyenesebbnek az Egyesült Államok régiós törekvéseit sem. 

“Üzenetértékű, hogy amikor Amerikának valami gondja van Romániával, akkor az amerikai nagykövet elmegy Székelyföldre, és átvesz egy székely zászlót. Közben nagyjából ugyanekkor Chisinauban felszólalnak a Nagy Egyesülés ellen, támogatva Moldova függetlenségét. Az amerikaiak játszanak ezekkel a dolgokkal.”  

Ugyanakkor hangsúlyozza: a Máglyatűznek még véletlenül sem az az üzenete, hogy az erőszak lenne a megoldás. A vérontásba torkolló konfliktus lehetőségének felvillantásával éppen az a célja, hogy világossá tegye:

“(…) mindenki érdeke az lenne a térségben, hogy ne jussunk el odáig, hogy ezek a törésvonalak – akár egy véletlen esemény miatt is – felhasadjanak. Azt mondani, hogy a fegyveres ellenállás hatékonyabb, mint a politika, iszonyú veszélyekkel jár. (…) .A Máglyatűznek nem az az üzenete, hogy ezt kell tenni. Az üzenet az, hogy a magyar-román, magyar-szlovák, magyar-ukrán etnikai törésvonal egy kihasználható feszültség, amire figyelnünk kell.”


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »