A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett és hosszúra nyúló lockdown miatt beindulhat nálunk újra a cserekereskedelem, mert lassan elfogynak azok a lakossági tartalékok, amelyeket frissíteni csak a bezárás alatt álló üzletekben lehet.
Az üzletláncok elkerített polcain felhalmozott cikkekre is csak messziről, mondjuk, a hentespulttól tekingethetünk sóvárogva, mintha azok a fránya hozzáférhetetlen áruk lennének a felelősek a koronavírus-járványért. De mindhiába, nincs kegyelem, nincs vásárlás a kordon mögötti árukból!
Bár számomra kissé felfoghatatlan, hogy például a zacskósleves vagy kimért krumpli, hagyma, alma, körte, csirkeaprólék miért biztonságosabb a kötőtűnél, kávéfőzőnél, pamutnál, hímzőfonalnál vagy zokninál, harisnyánál, alsónadrágnál? Vásárlás előtt ugyanúgy megtapogatjuk mindet, ellenőrizzük a minőségét, aztán vagy visszatesszük, vagy megvesszük.
Én személy szerint például a kimért naranccsal ezt inkább megteszem, mint a horgolótűvel tenném, amit nem tapogatok, de nem is kapok. A „maszk mellé kesztyűt is mozgalom” nevében egyenrangúsítanám az árucikkeket, boltokat és boltosokat! És akkor nem irigykedne a vasedényes a péksüteményesre, a galantériás a tojásárusra, hogy ő miért lehet nyitva megszabott férőhellyel? Bár az lenne a legjobb, ha már vége lenne ennek az egész szörnyűségnek!
De a megszorult ember mindig leleményessé válik! Lyukas zokniban amúgy is kényelmetlen járni, mert a lyuk mindig rámászik valamelyik lábujjunkra, hát még hidegben! Ezért a rászoruló ember kénytelen lesz valamit kitalálni, esetleg csereberélni.
Közel vagyunk az olyan jellegű hirdetések megjelenéséhez, amelyekben valaki férfi alsónadrágot cserélne férfizoknira, porszívót mosógépre, hajszárítót vasalóra, mert az többfunkciós, illetve rövidujjú pólót hosszúra, mivel hideg van. Vagy egy sötétbarna női kesztyű keresi elveszett párját…Lehet fekete is, áll a hirdetésben! Női alsóneműben nem lehet otthon hiány, mivel még békeidőben is kitör a háború, ha nincs belőlük a gardróbban több tucatszámnyi. A többször elolvasott könyveket is csereberélni tudjuk a szomszédokkal.
De mit tegyünk, ha a tévés szoba televíziója felmondja a szolgálatot, vagy a számítógépem lesz hirtelen rosszul? Ha ebben a sanyarú időben ezek a legjobb bajtársaink szakítanak velünk, és nem azért nem veszünk egy újat, mert nincs rá pénzünk. Egyszerűen nem lehet, nincs hol! A porszívóba porzsákot se, elemlámpát se, talán villanyégőket se. A sötétben nem szembetűnők a kínjaink!
Új ruhára viszont nincs szükségem, a régiket se hordom, hova is hordanám? Csak az otthoni melegítőimet váltogatom, vagy variálom a felsőket az alsókkal. A kimenő ruháimat szép lassan kinövöm, mert az élelmiszerüzletek, hentesboltok nyitva tarthatnak egész nap. Új nadrágszíj viszont kellene, a régin nincs már hely az elején, ahova lyukasztani lehetne még egyet. Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire lesz drága mulatság a ruhatárunk frissítése a szabadságunk beköszöntése után? Újra kell tanulnunk majd a ruhaszámokat! Azt viszont nem értem, hogy miért árulhatnak kalóriadús ételekhez alapanyagokat azokban a fránya nyitva tartott üzletetekben? Miért nem dugják el őket ugyanúgy a kordonnal elkerített tiltott áruk közé?
És mihez kezdjen egy postás, ha elszakad a postástáskája, hol vegyen másikat? Miben hordja ki a nyugdíjakat? Vagy kihez forduljon az a rendőr, akinek ellopják a gumibotját? Mivel fegyelmezze a rosszfiúkat? A lábát kitörő szék vagy asztal mihez kezdjen? Vegyen, rendeljen a tulajdonosa online módon bútort anélkül, hogy a helyszínen, a bútorüzletben élőben látná, megtapintaná? Amíg a raktáros kihozza a dobozba csomagolt bútorlutrit, vajon hány kéz fogdossa össze a dobozt? Vagy a futár?
Értem én azt is, hogy kerülendő a nagy tumultus, sok ember egyidejű jelenléte a lezárt üzletközpontokban! Pedig, ha itt, ezeken a helyszíneken bonyolítanák le az országos tesztelést, vagy új nevén a szkríninget (szűrés), sokkal kényelmesebben, melegben lehetne várakozni! Közben akár nézelődhetnénk is, jobban telne az idő, nem kellene kint fagyoskodni a hidegben, esetleg be is ugorhatnánk valamelyik boltba, ha a tesztelés idejére kinyithatnának.
Biztos azért lett szkrining most az országos tesztelés neve, hogy formai szempontból másnak tűnjön, mint az őszi. Tartalmilag viszont minden marad a régiben, csak kaptunk a lockdown mellé egy újabb idegen szót….
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
