A ló szeretete a magyar, a székely azonosság része

A ló szeretete a magyar, a székely azonosság része

Potápi Árpád János elmondta: a lovas program nemcsak a lótartásról szól, hanem hozzájárul az identitás megőrzéséhez és megerősítéséhez, ezért olyanokat is megszólít, akik lehet, hogy nem foglalkoztak a lovakkal, akinek a sport sem fontos, de látják, hogy ez a magyar identitás fontos eleme.

Képek: szekelyhon/Rab Zoltán

Potápi Árpád János szerint a ló szeretete hozzátartozik a magyar, a székely identitáshoz. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára erről a Harmadik Székelyföldi Lovasfórumon beszélt pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában.

A lovasfórum az Erdélyi Lovas Programot zárta, amelynek keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság az év folyamán közel 220 millió forinttal támogatott 80 erdélyi lovas egyesületet. Támogatásban részesültek lovasterápiával, lovassporttal, lovas hagyományőrzéssel, fogatsporttal foglalkozó egyesületek egyaránt.

 

Potápi Árpád János Marosvásárhelyen: a lovaskultúra a nemzeti identitásunk része

A államtitkár.   

Hírdetés

Felszólalásában Potápi Árpád János elmondta: a lovas program nemcsak a lótartásról szól, hanem hozzájárul az identitás megőrzéséhez és megerősítéséhez, ezért olyanokat is megszólít, akik lehet, hogy nem foglalkoztak a lovakkal, akinek a sport sem fontos, de látják, hogy ez a magyar identitás fontos eleme.
   
Az államtitkár az esemény után a közmédiának adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy bármilyen nehéz idők jönnek, a lovasprogramot tovább kell vinni. Azt is hozzátette, hogy nemcsak anyagi támogatással, hanem a lovas társadalom összefogásával, a tapasztalatok megosztásával is sokat lehet segíteni.

Lovas vitézek.
   
Makkai Péter, a romániai Munkaügyi Minisztérium államtitkára arra figyelmeztetett, hogy „akkor tudunk igazán lovasnemzet lenni, ha az elesettek sem esnek ki a szekérből”. Mint részletezte: az erdélyi lovasterápiás egyesületek szakmai támogatásával sikerült a Romániában elismert szakmák sorába emelni az állatasszisztált terapeuta szakmát. Az államtitkár arra biztatta a lovasterápiával foglalkozókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a magyarországi szervezetekkel, és hozzák be Erdélybe az általuk megszerzett tapasztalatot, mert itt is sokan vannak, akiket lovasterápiával lehet teljes értékű élethez juttatni. Kolozsvári Tibor Hargita megyei önkormányzati képviselő, a lovasprogram erdélyi megbízottja a közmédiának elmondta: Székelyföldön reneszánszát élik a lovas tevékenységek.

Csak Hargita megyében mintegy 850 gyermek lovagol rendszeresen, hetente egy-két alkalommal. Erdély-szerte kétezerre tehető a rendszeresen lovagló gyermekek száma, a lovasmozgalmak pedig több mint tízezer embert mozgatnak meg.

 

Új óvoda alapkövét tette le Tusnádfürdőn Potápi Árpád János

Magyar állami támogatással felépítendő új óvoda alapkövét tette le péntek délután Tusnádfürdőn Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Az esemény előtt az MTI kérdésére telefonon elmondta: korábban a magyar állam képviselői elmondták, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem indítanak új beruházásokat Erdélyben, ez azonban nem minősül új beruházásnak, hiszen az erre szánt forrásokat már korábban biztosították a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ). A pedagógusszövetség telket vásárolt, megterveztette az épületet, és beszerezte a felépítéséhez szükséges engedélyeket. Hozzátette: ilyenformán a magyar államnak nem kell már több forrást biztosítania a tusnádfürdői óvoda felépítéséhez.
   
Az államtitkár megjegyezte: ha már a fürdőváros évről-évre vendégül látja a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort (Tusványos), és a magyar nemzetpolitika fontos helyszínévé vált, a magyar államnak más területen is támogatnia kell a település fejlődését.
   
„Az elmúlt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy ha összefogásra vagyunk képesek, akkor minden célt amit magunk elé kitűzünk, meg tudunk valósítani. Nem kell kishitűnek lenni és megijedni, ha valami nehézség jön, mert nehézségek mindig voltak” – nyilatkozta a politikus.
   
Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke az MTI-nek telefonon elmondta: azt remélik, hogy már a következő tanévet az új óvodában kezdhetik a tusnádfürdői gyermekek. Hozzátette: az alapkőletétel csak egy ünnepi pillanat, hiszen az építkezés már elkezdődött.
   
Mint tájékoztatott, az óvoda számára 2158 négyzetméteres telket vásároltak a fürdővárosban, amelyre 335 négyzetméteres hasznos területű korszerű óvoda épül, amely három hosszú programos óvodai csoport ellátására biztosít lehetőséget. A beruházás értéke 350 millió forint. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az infláció megugrása után be tudják-e fejezni az épületet a korábban elkülönített összegből, kijelentette: a mostani számítás szerint a bútorzatra és a külső területrendezésre nem lesz már elég a pénz, de az önkormányzat vállalta, hogy – ha nem sikerül kiegészítő forrást találni – betársul a projektbe.
   
Pénteken avatták fel a székelyföldi Kászonjakabfalva óvodájának és elemi iskolájának a közös felújított épületét is. Ebben is az RMPSZ volt a magyar állam partnere. A 92 millió forintot kitevő felújítási munkálatok költségeinek mintegy 84 százalékát a magyar állam, a fennmaradó részt az önkormányzat biztosította.
   
Potápi Árpád János az MTI-nek az avató után telefonon elmondta: a most felújított épület 110 éve a magyar állam támogatásával épült. Akkor a magyar kormány úgy gondolta, mindent meg kell tenni, hogy a környezetétől elzárt kászoni régió a fejlődés útjára lépjen.
   
„Ma is mindent meg kell tennünk azért, hogy az itt élő emberek hasonló minőségű életet élhessenek, mint bárhol másutt a Kárpát-medencében” – nyilatkozott az MTI-nek Potápi Árpád János államtitkár.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »