Dübörög a nacionalizmus a lengyel testvéreinknél. Még ki sem pihenték a novemberi Függetlenség menetét, már közeledik az újabb példaértékű esemény, ami már mondhatni hagyománnyá vált köreikben. Január 13.-án Czestochowába, Lengyelország lelki fővárosában fognak zarándokolni a szurkolók és a nemzetiek, hogy közös imát mondjanak el a hőseikért.
Idén tizedik alkalommal fognak ellátogatni a Jasna Góra-i kolostorhoz a lengyel hazafiak és honleányok.
Jasna Góra
A város nyugati – a XIV. században Ó- Częstochowának nevezett-felében egy 293 méter magas domb emelkedik. Az itt található, védőfalvakkal és parkkal övezett egyházi- és lakóépület – együttest nevezik Jasna Górának – magyarul Fényes Hegynek. A hegy nevét Magyarországról származó pálos szerzetesek adták, akik ezt a terminust Szt. Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Carlo Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen). Lengyelországban Opolei Ulászló herceg telepítette le a pálosokat, aki Nagy Lajos helytartója volt 1367-1372 között a lengyel területeken. A pálosok 1382-ben érkeztek Częstochowába, ahol a herceg adományaként megkapták a Jasna Góra-i területeket.
Lengyelország vallási fővárosa, Czestochowa az elválaszthatatlan Jasna Góraval, valamint a Fekete Madonna hodégétria ikonnal, azaz egyenes tartású, álló Mária-alak, bal karján Jézussal, mely ikon mutatja az utat.
Van egy szép legenda, amelyik szerint a képet maga Szent Lukács evangélista készítette, melyet a Szent Család asztalának fájára festett. Azonban a tudományos kutatások szerint a festmény a XIII. században készült. Az is kiderült, hogy Czestochowa előtt egy balkán ikonosztázban volt. De ez nem változtat a tényen, hogy a czestochowai Fekete Madonna kép a szentéllyel a lengyel nemzet kultuszhelye. A XVII-XVIII. században a a czestochowai kép az egyik legfontosabb, legnagyobb tiszteletben álló keresztény emlék volt, közvetlen „a nem emberi kéz által készült” Krisztus képek mellett. Még az első ismert, Jagelló Ulászló által fizetett felújítást követően meghagyott Madonna arcán lévő sebhely is a csoda jeleit viseli. A károsodás 1430-ban keletkezett, amikor rablók rohanták le a czestochowai szentélyt. A királynak köszönhető felújítás a kép legrégebbi dokumentált karbantartása volt Lengyelországban.
Jasna Góra kivételes jelentését a lengyelek szemében 1655-ben vívta ki, a svéd invázió ideje alatt. 1657. március 16-án János Kázmér király Jasna Góran imádkozott Lengyelország megmentéséért a protestáns svéd és magyar seregek elől. Sikerült. Fekete Madonna csodálatos erejét egyebek is alátámasztják: azok mankója, akik járni kezdtek, valamint fogadalmi ékszerek és táblák. A kép nagy jelentőséggel bír a lengyelek számára. Erről tanúskodik a kép drága ruhákba öltöztetése. A XVII. század második felétől kezdve a chestochowai kép 7 ruhát kapott, köztük a legszebb rubinokkal, gyémántokkal, gránátokkal, türkizzel és gyöngyökkel.
A szurkolók és a hazafiak zarándoklata
A szurkolók immáron tizedik alkalommal fogják megrendezni a “Hazafias Rajongók Zarándoklata” nevezetű eseményt a Jasna Góra-nál. Tavaly januárban tartott találkozójukon a Boldogságos Szűz Mária nagyboldogasszonyának bazilikájában, Jaroslaw Wasowicz atya tartotta a misét, aki jó kapcsolatot ápol a Lechia Gdansk fanatikus szurkolókkal.
Wasowicz atya szónoklatában a szurkolóknak elmondta, hogy
“a remény fénye sohasem aludhat ki hazánkban! Keresztény Európát akarunk, mert csak az alapvető értékeinkre való felkérés mellett tudjuk megvédeni a kontinenst a megsemmisülés ellen.”
A prédikáció témája az volt, hogy a szurkolók testesítették meg az úgynevezett Átkozott katonák lelkét, akik a 1940-ben, a kommunizmusban szenvedtek el hősies vereséget.
Ez az érvelés sok fiatal nacionalistának azt a benyomást keltette, hogy ők az Átkozott katonák új generációját képviselik. Ők egy új mozgalom élére állnak, hogy megvédjék Lengyelországot a másfajta külföldi inváziókkal szemben, legyen az istentelen liberalizmus, a brüsszeli menekültkvóták által kivetett “muszlim terror” vagy akár az ukrán több százezer gazdasági lehetőségeket kereső.
A legutóbbi misszió közben – az ország minden egyes területéről ellátogató szurkolók – a kolostorban vonszolták végig a transzparenseiket a meglehetősen kemény -15 fokban. A lengyel labdarúgó-klubok színeivel és címereivel ékesített csoportosulás sapkákban, sálakkal vonultak az épületben.
“Halál a haza ellenségeire!”
Széles körű nacionalista szlogeneket tartalmazó zászlajaik: a hazafiságtól kezdve a radikális jobboldali és fehér-szupremacista szimbólumokig minden jelen volt. Ezek közé tartoznak olyan transzparensek, amelyek Litvániához, Fehéroroszországhoz és Ukrajnához elcsatolt területek visszaköveteléseit hirdették. Valamint a “halál a haza ellenségei” mindenütt jelenlévő drapi.
“HALÁL A HAZA ELLENSÉGEIRE!” – a varsói Függetlenségi Meneten
A kereszténység, a hazaszeretet és a sport összekovácsolta a lengyel fanatikusokat. Talán senki sem vonja kétségbe, hogy ők az európai kultúra és az európai értékek zászlóvivői. Már-már legendás összefogásuk példát mutat a hanyatló, elliberalizálódott Európának. Nem csak a november 11.-i Függetlenség Menet gerincét adják a szurkolók, hanem a januári zarándoklaton is főszerepet vállalnak. Az ország legszentebb helyén ünneplik a családot, a keresztény hitet és a futballt. Kijelenthető, hogy ezen sportszerető hazafiak, akik a lelátókat járják hétről-hétre, hátat fordítanak a liberális világképnek és dacolnak a multikulturális folyamattal, ami napjainkban Európában hódít.
A jobboldali rajongók önbizalma tükröződik a “hazafias öltözet” népszerűségének emelkedésében: olyan ruházati márkák, mint például a “Red Is Bad” (a “vörös” rossz, ami kommunizmusra utal), vagy a “Patoriots” , amely a lázadást sugallja. Ezek a márkák a hazafias jelszavakat hordozó tréningruhák, sapkák és pólók, kabátok, pulóverek garmadáját biztosítja a fanatikusoknak.
Ahogy a nap véget ér, egy össznépi pirotechnikai bemutatóval emelik az esemény fényét, miközben a jól megszokott hazafias jelszavakat skandálnak…
UltraInfo – Bede Zsolt
Forrás:ultrainfo.hu
Tovább a cikkre »
