A lengyel elnök szerint a menedékjog felfüggesztése nem segíti elő a lengyel határ biztonságát

A lengyel elnök szerint a menedékjog felfüggesztése nem segíti elő a lengyel határ biztonságát

A menedékjog felfüggesztése, amelyet Donald Tusk kormánya tervez, nem segíti elő a lengyel határ biztonságát – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a varsói parlamenti alsóházban szerdán mondott beszédében.

Az államfő a tavaly október 15-én megtartott parlamenti választások évfordulója alkalmából mondott beszédet a szejmben. A Tusk-kormány első évét értékelő, közel egyórás beszédében Andrzej Duda aláhúzta:

a biztonsági témáknak az aktuális belpolitikai vitán kívül kell maradniuk, elnökként támogatja a kormány minden olyan lépését, amely Lengyelország védelmi képességeinek megerősítését szolgálja.

A kormány által kedden jóváhagyott új, a menedékjog ideiglenes felfüggesztésének lehetőségéről is szóló migrációs stratégia kapcsán Duda örömét fejezte ki, hogy a kabinet „180 fokos fordulatot tett”, és „végre átállt a határvédők oldalára”.

Felidézte: az előző kormány idején az ellenzék zömében nem támogatta a határkerítés építését a fehérorosz határon, és „támadták, kinevették a határőröket”.

Az államfő úgy ítélte meg: az új migrációs stratégia nem segíti elő a határ biztosítását és az illegális bevándorlás korlátozását, lehetetlenné teheti viszont a lengyelországi menedéknyújtást például a fehérorosz politikai ellenzéknek.

Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök „destabilizálni próbálják a lengyel és az uniós határokat, és önök azzal válaszolnak, hogy megfosztják a menedéktől a Putyin és Lukasenka által üldözött személyeket”

– fogalmazott Duda.

Hírdetés

Biztonsági kérdésekről szólva az államfő a NATO-tagállamok hadseregeinek megerősítését szorgalmazta, és megismételte korábbi javaslatát, miszerint a GDP 3 százalékára kell növelni a tagállami védelmi kiadásokat.

Bírálta a Tusk-kormányt, amiért az nem kezeli prioritásként a stratégiai beruházásokat, köztük a Varsó és Lódz között építendő óriásrepülőteret (CPK), a balti-tengeri kikötők és az atomerőművek építését. Az állam energiáját és tartalékait ehelyett „boszorkányüldözésre, (…) a legalacsonyabb ösztönök kielégítésére irányították át” – utalt Duda a több ellenzéki politikus ellen indított hatósági eljárásokra.

Feltette a kérdést, hogy a parlamenti választások óta eltelt egy év során miért „növekedett ennyire drasztikusan” a költségvetési hiány, miért „csökkennek ma rohamosan az állami vállalatok eddig rekordmagas nyereségei”. Aggodalmát fejezte ki az egészségügyi szolgáltatások bejelentett korlátozásai, ezen belül kórházak bezárása miatt.

Kifogásolta azt is, hogy a kormányzók kétségbe vonják az előző választási ciklusban kinevezett bírák státuszát, miközben a lengyel igazságügyben továbbra is olyan bírák szolgálnak, akik a kommunizmus idején ellenzékieket ítéltek el.

Felelősnek nevezte a kormányt, amiért csökkenti Lengyelország diplomáciai képviseletét azáltal, hogy az utóbbi hónapokban elnöki hozzájárulás nélkül hazahívtak csaknem 50 nagykövetet.

A lengyel alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság és az országos igazságügyi tanács körüli vita kapcsán Duda kifejtette, hogy a kormánypolitikusok ezen intézményeket csak azokban az esetekben ismerik el törvényesnek, amikor „számukra kedvező döntést hoznak”. Ismét jogsértőnek minősítette Dariusz Barski korábbi államügyész leváltását, és utódja, Dariusz Korneluk kinevezését.

Donald Tusk „harcoló demokráciáról” beszél, és ezáltal próbálja igazolni ezeket „a jogtalan lépéseket” – utalt Duda a kormányfő korábbi kijelentésére, miszerint a kormánynak a „harcoló demokrácia kategóriáiban kell cselekednie” az alkotmányos rend és a liberális demokrácia visszaállítása érdekében.

A jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosság jelöltjeként megválasztott Andrzej Duda hivatali ciklusa a jövő év augusztusáig tart.

(MTI/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »