Minden fogyatékkal élőnek joga van, hogy esélyt kapjon a képességei szerinti munkavállaláshoz, ebben kell együttműködnie az állami, a civil és a vállalkozói szférának, valamint az egyházaknak – hangzott el az Esély és együttműködés elnevezésű múlt heti sepsiszentgyörgyi kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Diakónia Keresztyén Alapítvány Ergon Információs és Tanácsadó Központja szervezett. Ehhez megfelelő törvényekre, azok alkalmazását segítő állami anyagi forrásokra és a társadalom érzékenyítésére van szükség – összegeztek az Írisz Házban tartott esemény résztvevői.
Olyan társadalmat kell kialakítani, amelyben a fogyatékkal élő vissza tudja nyerni méltóságát azáltal, hogy munkába állhat – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) fogyatékkal élőket foglalkoztató ágazatának igazgatója. Makkai Péter elmondta, Kovászna megyében ötezer felnőtt fogyatékkal élő szerepel a hivatalos nyilvántartásban, ellenben közülük alig százötven körüli az alkalmazásban lévők száma, ez nem éri el az országos átlagot sem (5 százalék), az európaitól (20 százalék) pedig nagyon messze áll. A DKA ágazati vezetője szóvá tette, hogy a fogyatékkal élők alkalmazására vonatkozó jogszabály lehetőséget ad az intézményeknek és a vállalkozóknak, hogy az alkalmazást kiváltsák a bruttó minimálbér kifizetésével, ez ellenben egy országos közös gyűjtőalapba kerül. Ez kétszeresen rossz megoldás, mert nem ösztönzi a munkáltatókat, hogy fogyatékkal élőt alkalmazzanak, a befizetett összeg pedig nem marad helyben, ott, ahonnan származik – mondotta. Makkai ismertette, hogy 2021-ben országosan több, mint 200 millió eurót fizettek be az intézmények és cégek ilyen módon a fogyatékos alapba, de ezt a költségvetésből nem fordították a célkategória munkaerő-piaci elhelyezésére.
A kerekasztal-beszélgetés első körében bemutatkoztak a résztvevők, majd a témához tartozó ötleteiket mondták el. Kondor Ágota, az RMDSZ háromszéki szenátora szerint fontos, hogy a fogyatékkal élők hasznosnak érezzék magukat, ezért lehetőséget kell adni számukra, hogy munkát vállaljanak. A szenátor hangsúlyozta, nem kell megbélyegezni őket sérültségük miatt, nem kell elvégezni helyettük azt, amire ők képesek, hisz tapasztalat szerint amelyik közösségben – legyen az osztály-, illetve munkahelyi közösség – van egy-két fogyatékkal élő, ott jó a hangulat.
Miklós Zoltán parlamenti képviselő szerint azoknak a munkaadóknak, akik fogyatékkal élő személyt/személyeket alkalmaznak adókedvezményt kellene biztosítani, a megyék által a fogyatékos alapba befizetett összegeket pedig vissza kellene téríteni a célkategória foglalkoztatására. Azokban az esetekben, elsősorban önkormányzatoknál, ahol a fogyatékkal élő kevesebb munkát képes elvégezni, mint amennyi az adott munkakörben a minimálbér feltétele, támogatni kellene a munkaadót, bevezetni a differenciált minimálbért és a különbséget fizesse az állam – javasolta a képviselő.
Kondor Ágota és Miklós Zoltán
A szervezők Kelemen Tibortól, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatójától reméltek pontos számadatokat hallani a háromszéki fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan, az alkalmazásuk után a munkáltatóknak járó szubvencióról, valamint egyéb, a témát érintő statisztikákról, de az intézményvezetőnek e tekintetben ki kellett ábrándítania a résztvevőket. Az általa vezetett ügynökségnél bejelentett adatok szerint öt fogyatékkal élő dolgozik jelenleg a megyében, legtöbben nem jelentkeznek, a cégek sem jelentik le az ilyen eseteket, feltételezi, hogy részben azért, mert a törvényes szubvenció – egy évig havi 2250 lej egy fogyatékkal élő alkalmazása után – járni ugyan járna, de nincs rá költségvetés, arra pedig nincs rálátása, hogy a megyéből mennyi pénz megy az országos fogyatékos alapba – mondta Kelemen. Az igazgató ismertette, hogy Háromszéken 152 olyan jogi személy/egység működik, amelynek legkevesebb ötven alkalmazottja van (így köteles lenne fogyatékkal élőt alkalmazni az összlétszám 4 százalékában), ebből 72 magánvállalkozó, a többi állami intézmény, köztük önkormányzatok, iskolák, kórházak is. Ötven alkalmazott esetében két személlyel kell számolni, ötszáznál hússzal, ezernél negyvennel, ami azt jelenti, hogy még egy olyan kis megyében is, mint Kovászna megye, 300 és 500 közötti kellene, hogy legyen a fogyatékkal élő alkalmazott – számoltak utána a kerekasztal-beszélgetés szervezői. A törvény által megszabott kerethez képest minél kevesebb személyt foglalkoztatnak ebből a célkategóriából, annál több a befizetés az állami kasszába – vonták le a következtetést a résztvevők.
Az Ergon Információs és Tanácsadó Központ, valamint a 2022-ben egy védett egységből alakult Boglárka Garden Szövetkezet tevékenységét Deák Attila, az Ergon munkatársa mutatta be. Elmondta, a munkahelykereső fogyatékkal élők esetében felmérik képességeiket, ennek alapján tudják beajánlani őket adott munkára és közvetítenek a munkaadók felé. A szövetkezet alapítói között fogyatékkal élők is vannak, ezáltal vállalkozói kedvre ösztönzik őket – mondotta.
A párbeszéd folytatásáról döntöttek
A találkozón a Bertis cégcsoport, a Madárlátta pékség, a TEGA köztisztasági vállalat, a Conico építkezési cég, az ASIMCOV Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége egy-egy képviselője beszámolt a fogyatékkal élők alkalmazása terén szerzett tapasztalataikról, a sort Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke folytatta. Utóbbi hangsúlyozta: a politikumnak sokkal többet kellene tennie a fogyatékkal élőkért, nem csak anyagi juttatások terén, hisz szerinte vannak kedvezmények, amelyek egyeseket egyenesen megakadályoznak abban, hogy dolgozni akarjanak, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az érintett szervezeteket minden szinten vonják be a döntéshozatalba.
Bizonyos dolgokról helyi szinten is lehet dönteni – mondotta Makkai Péter, aki javasolta egy új típusú HUB – együttműködői közösség – létrehozását, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a fogyatékkal élők minél szélesebb körű munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez, ugyanakkor átvállalja az érintettek foglalkoztatását. Ez úgy lenne lehetséges, hogy a fogyatékkal élők adott intézménynél, cégnél lennének alkalmazásban, de a Diakónia kezdeményezésére létrehozandó HUB foglalkoztatná őket, kit-kit saját képességei szerint fejlesztene, egyfajta előszobája lenne az igazi munkavállalásnak. A résztvevők többsége jónak tartotta az ötletet, úgy vélik, a párbeszédet folytatni kell.
A Írisz Házban tartott kerekasztal-beszélgetés egyfajta együtt gondolkodásnak, ötletbörzének bizonyult, s bár a szervezők hiányolták, hogy a meghívottak közül a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője nem tudott eljönni, hiszen mindkettő érintett a témában és szerintük hozzá tudtak volna járulni a valós helyzet ismertetéséhez, de azért úgy vélték, a találkozó eredményesen zárult.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »