A gyerekek nem dolgozhatnak, azaz 15 éves korig, illetve 15 év felett a tankötelesség befejeződéséig nem végezhetnek nehéz fizikai munkát. Csak olyan könnyű munkát vállalhatnak, amely nem veszélyezteti az egészségüket, a biztonságukat, a fejlődésüket és az iskolalátogatást.
A gyerekek kulturális és művészi rendezvényeken szerepelhetnek, sportrendezvényeken láthatnak el kisebb-nagyobb feladatokat, reklámozhatnak valamit. Az új törvény márciustól lehetővé teszi, hogy a 15 évnél idősebbek még a kötelező iskolalátogatás befejeződése előtt egyéb könnyű munkát is vállalhatnak, miközben a munkaügyi felügyelőség hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy a rájuk bízott feladat könnyű munkának minősül-e. Vagyis, ha egy cég alkalmi munka elvégzésével 15 éveseket is meg akar bízni, engedélyt kell kérnie a munkaügyi felügyelőségtől.
Továbbá, az új norma reagál egy másik gyakorlati problémára is. A jelenleg hatályos szabályok szerint a végzős közép- és főiskolások a tanulmányaik befejezése után megszűnnek diáknak lenni, és a cégek már nem köthetnek velük brigádmunkáról szóló szerződést. Márciustól lehetővé válik, hogy ezek a fiatalok a záróvizsgát követő nyári szünetben még diákként vállalhassanak alkalmi munkát, ezentúl a diák státuszuk csak október 31-ei dátummal szűnik meg.
A cégek szívesen foglalkoztatják az olcsó munkaerőnek számító fiatalokat, hiszen utánuk kevesebb járulékot kell elvezetniük. A diákok általában brigádmunkáról szóló megállapodást szoktak kötni, ennek az előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, annak nem kell járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást fizet, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie. A diákok ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, mégpedig úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító internetes oldalán (www.socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart. Aki munkaközvetítő ügynökségen keresztül talál munkát, a nyomtatványt ebben az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több munkaadóval több megállapodása is van, a járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni.
A hatályos normák értelmében a diákok átlagban legtöbb 20 órát dolgozhatnak hetente – a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik az egész naptári évben ledolgozott időszakot, amely alatt érvényes volt a szerződés. A fiatalokra ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve bizonyos bekezdései, mint a rendes munkaviszonyban levőkre. Például, a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 perces szünetet tartani pihenés és étkezés céljából, ha a műszak 6 óránál, kiskorúak esetében pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúak esetében ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
