A legnagyobb helyesírási bakik az ünnepek körül

Az alábbiakban a közelgő ünnepekre s a leírandó, elküldendő jókívánságokra tekintettel szeretnénk egy ki segítséget nyújtani – Tőzsér Endre piarista szerzetes segítségével.

A magyar nyelvben kis kezdőbetűvel írjuk a nevezetes napok, időszakok, ünnepek, történelmi események nevét.

Például: advent, anyák napja, farsang, halottak napja, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, pünkösd, ramadán; béke világnapja, emberkereskedelem elleni tiltakozás napja, magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, víz világnapja; eucharisztikus világkongresszus, francia forradalom, honfoglalás, mohácsi vész, II. vatikáni zsinat.

Amikor tehát jókívánságainkat szeretnénk kifejezni a közelgő ünnepekre, akkor az ünnepeknek, napoknak és azok jelzőinek megnevezésére kis kezdőbetűt használjunk, így:

Boldog karácsonyt! Áldott karácsonyt! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket!

Az új év már nem ilyen egyszerű…

Hírdetés

Egybeírva a január 1-jei ünnepnapot jelenti: újév, újesztendő
Mi viszont, mivel nemcsak egy napra akarunk minden jót kívánni, hanem egész évre, ezért különírjuk. Helyesen tehát:

Boldog új évet! Boldog új esztendőt!
Rövidítve pedig: BÚÉK

(Betűk közötti pontok nélkül, vagyis nem B.Ú.É.K.; a magyarban ugyanis nem teszünk pontot a betűszavakba, mozaikszavakba.)

Szöveg: Tőzsér Endre SP

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »