A "színes forradalmak" szakértőjeként ismert volt moszkvai nagykövet, Michael McFaul jelentette ki ezt a Twitteren. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a republikánus jelölt még a kampányban kijelentette, Kijev elismerhetné a Krím status quóját, nem alaptalan az ukrán aggodalom.
Az ukrán hatalom meg is tett mindent azért, hogy ne Trump győzzön. Nemcsak bízott Hillary Clintonban, aki a reményei szerint a mostaninál is nagyobb nyomást gyakorolt volna Moszkvára, de tett is a demokrata jelölt sikeréért. Mert ugyan a fősodor a Kremlt vádolja azzal, hogy beavatkozott az amerikai kampányba, arról kevesebb szó esik, hogy az ukrán főügyészség ezt bizonyítottan is megtette. Mégpedig azzal, hogy összefüggésbe hozta a republikánus kampányt vezető Paul Manafortot Viktor Janukovics pártjának pénzelésével. Ezt a „kellemetlenséget” Trump láthatóan nem felejtette el, s visszautasította a találkozót az ENSZ éves közgyűlésére érkező Petro Porosenkóval. Ezek után nem meglepő McFaul kijelentése, amint az sem, hogy erre ráerősítve a duma külügyi bizottságát vezető Alekszej Puskov Ukrajnát nevezte az amerikai választások legnagyobb vesztesének.
Ezek után az ukrán UNIAN hírügynökség moszkvai tudósítója, Roman Cimbaljuk a Magyar Nemzetnek nyilatkozva tényleg nem nagyon reménykedhetett másban, mint hogy a Putyinnal rokonszenvező Trump "minél előbb felismeri Moszkva igazi arcát", s az orosz propagandának szüksége van az ellenségképre, így aztán a Kreml és a Fehér Ház közeledése sem megy olyan gyorsan. Az orosz–amerikai elemző Nyikolaj Zlobin ugyanakkor biztosra veszi, hogy Kijev az eddigieknél nagyobb nyomás alá kerül, s Trump nyíltan tévedésnek nevezi majd elődje politikáját. Mint fogalmazott, az új elnök egyébként sem ért Ukrajnához, s még kevésbé lesz hozzá kedve, ha értesül a Porosenko alatt virágzó korrupcióról. A politológus így nem zárja ki, hogy az ukrán rendezés a kétoldalú orosz–amerikai tárgyalások része legyen.
Ezzel ellentétben Dmitrij Dzsangirov kijevi szakértő a lapnak úgy vélekedett, Washington afféle gesztusként inkább Berlinre hagyja a rendezést, ami eleve szűkíti Kijevnek a német és amerikai megközelítés különbségeiből adódó mozgásterét. A politológus szerint az is az ukrán pozíciókat gyengíti, hogy Trumpnak nincs személyes elkötelezettsége a Majdanhoz, így nem adósa senkinek, s Amerika pénzügyi stabilitását szem előtt tartva az Ukrajnának nyújtandó hitelekhez sem csak politikai alapon viszonyul. Ennek előjele, hogy a hírek szerint elmaradhat az újabb, 1,3 milliárd dolláros IMF-hitelrészlet átutalása is. Dzsangirov úgy látja, az orosz–amerikai tárgyalásokon az olaj és Szíria kérdése áll majd az első helyen, Ukrajna legfeljebb a desszert lehet.
Szíria fontossága az elemző szerint rossz hír Kijevnek, míg energetikai kérdésekben a lobbiérdekek az ukrán félnek kedvezhetnek. Minden szakértő egyetértett ugyanakkor abban, hogy a részletek jelentős mértékben függenek majd attól, kik kerülnek az illetékes külügyi posztokra. Trump környezetében ugyanis éppúgy vannak héják, mint galambok.
(MNO nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
