Március 15-e alkalmával számos kiemelkedő művész, tudós vehetett át kitüntetést, erről portálunkon már hírt adtunk. A díjazottak között több felvidéki, illetve tájainkról indult személyiség is volt. Most Salma István egyetemi tanárt, légkörkémikust mutatjuk be, aki a legrangosabb tudományos kitüntetést, a Széchenyi-díjat vehette át Novák Katalin államfőtől.
1962-ben született Révkomáromban, de gyermekéveit Csicsón töltötte, ahol édesapja és édesanyja is a helyi magyar iskolában tanított. 1970-ben a család Nagymegyerre költözött, Salma István a város gimnáziumában érettségizett. Osztályfőnöke Varga László volt, akit sokan ismernek a Felvidéken, hiszen a Csemadok egyik oszlopos tagja és számos helytörténeti kiadvány szerzője. A tudós további tanárai közül – ahogy az Élet és tudomány című hetilapban 2011-ben megjelent vele készült interjúban elmondta – szeretettel gondol Molnár Jánosra, aki a kémia szakkört vezette, Balogh Júliára, aki a magyar irodalmat tanította és Molnár Árpádra is, aki kémiát és fizikát oktatott.
1986-ban fejezte be az egyetemet mint magkémikus, ezt követően a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutatóintézetének ösztöndíjasa, majd munkatársa lett Budapesten és azóta a magyar fővárosban él. 1991-ben munkahelyet váltott miután átlépett az MTA Atomenergiai Kutatóintézetébe. Hamarosan doktori címet és a kémiai tudomány kandidátusa („PhD”) fokozatát is megszerezte. Ennek is köszönhetően két évig Belgiumban, a Genti Egyetem ösztöndíjasaként mélyíthette el ismereteit. Hazatérését követően (1994) különböző ösztöndíjakat kapott, majd 1999-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének a munkatársaként folytatta munkáját. Sikeresen haladt előre a tudományos pályán. 2007-ben lett az MTA doktora, 2009-ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. 2013–2016 között az Analitikai Kémiai Tanszéket vezette. 2021 óta az egyetem kémiai doktori iskolájában az analitikai kémia, az anyagtudomány, az elektrokémia, a kolloid- és környezetkémia program vezetője.
A fő szakterülete a légkör kémiája, közelebbről a légkörben található kisebb és nagyobb kolloidszemcsék – folyékony és szilárd aeroszol részecskék – keletkezésének, interakcióinak, valamint a környezetre, az éghajlatra és az egészségre gyakorolt hatásának a vizsgálata. Amikor a riporter megkérdezte, hogyan írná le közérthetően a tevékenységének a lényegét, ezt válaszolta:
A levegőben apró szemcsék és cseppek találhatóak. Ezeket aeroszol részecskéknek hívjuk szaknyelven. Egyik kisebb csoportjuk látható, többségük azonban a szem számára rejtve marad. Nyomnyi mennyiségben vannak csupán jelen a levegőben, de igen lényeges szerepük van több szempontból is. Káros egészségügyi hatásaik közismertek. A légszennyező anyagok közül az aeroszolok a legfontosabbak, megelőzik az ózont és más gázokat. A barlangterápiáknál azonban kedvezően hatnak a szervezetünkre. Nélkülük nem esne eső sem. A felhőcseppek ugyanis ezeken a pici részecskéken képződnek. Ha nincsenek részecskék a levegőben, akkor nem keletkezik felhő, majd csapadék. Ha sok ilyen részecske található a levegőben, akkor a felhőcseppek kisebbek, a felhők fehérebben, és jobban visszaverik a napsugárzást. Az aeroszol részecskék ellensúlyozzák tehát a Föld globális felmelegedését. Látszólagos ellentmondás van az egészségügyi és éghajlati szerepük között. Mindennek a tisztázásával, valamint a részecskék keletkezésének, tulajdonságainak és hatásainak a felderítésével foglalkozom.”
Legjelentősebb tudományos eredményei között tartja számon a magyar főváros levegőjében található légköri nanorészecskék vizsgálatát, amelyek képződéséről, növekedéséről korábban semmit nem tudtak, noha közel két millió embert érintenek és akár egészségükre is kihathatnak.
Salma Imre 1998-ban lett a Magyar Aeroszol Társaság tagja, 2006–2019 között a szervezet főtitkára volt, 2019 óta pedig az elnöke. 2016-ban Akadémiai Díjjal tüntették ki. Eddig több mint 150 tudományos dolgozatot és közleményt jelentetett meg, de számos monográfia társszerzője is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
