A kutyák olyan veleszületett képességgel jönnek a világra, amellyel képesek az emberi gesztusok olvasására. Ez a kutatások szerint azonban nem nyilvánvaló a legközelebbi rokonuknál, a farkasoknál.
Ezzel a képességgel születnek
A kutatók szerint a farkasok furcsán viselkednek az idegenek körül, alig érintkeznek egymással, és nem reagálnak az alapvető gesztusokra – írja az Origo.
Még akkor is, ha az állatokat emberek nevelték és heteken át, kézzel etették őket. Egy rejtett kísérlet során a vizsgálatban szereplő huszonhat farkas közül egyik sem tudta következetesen kitalálni, hogy mit jelent, amikor a szobában tartózkodó ember az ujjával mutogat. A kutatás másik felében a szakemberek azt tapasztalták, hogy harmincegy golden retriever kiskutya közül tizenhét (akiket sokkal kevesebb emberi érintkezéssel neveltek) egyértelműen sejtette, hogy mit szeretne a mutogató ember mondani.
A csoport több mint fele következetesen odament a tálhoz, amely felé a kísérlet vezetői mutattak. Néhányan már az első körben megértették, hogy mit szeretnének az emberek.
A kutyák azzal a képességgel születnek, hogy megértsék, hogyan kommunikálunk velük, és megpróbáljanak együttműködni velünk – mondta Hannah Salomons, a Duke Egyetem kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy a kutya kommunikációs képessége 40 százalékban genetikai, és nem tanult viselkedés.
Egyre jobban megtanulják értelmezni az emberi gesztusokat
A Current Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a kutyák háziasítása a céljainknak megfelelő módon alakította az állat génjeit. A tudomány jelenleg úgy véli, hogy a kutyák háziasítása legalább 12 ezer évvel ezelőtt kezdődött; úgy tűnik, hogy ennyi idő alatt kiválasztottuk azokat a tulajdonságokat, amelyeket a vad farkasokban látunk, és amelyeket a legelőnyösebbnek tartunk.
Egyszerűen fogalmazva: tökéletes társunkat faragtuk belőlük.
Ez a tanulmány valóban megerősíti annak a bizonyítékát, hogy a kutyák társas zsenialitása a háziasítás terméke – mutatott rá Brian Hare, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa. – Ez nem azt jelenti, hogy bizonyos emberi kommunikációt nem lehet megtanulni: a kutyák az életük során egyre jobban tudják értelmezni az emberi gesztusokat, ugyanúgy, ahogy a farkaskölykök is megtanulnak idővel bízni az emberekben.
Hozzátette: a kölyökkutyák, akikkel a szakemberek dolgoztak, azonnal boldogan rájuk ugrottak és megnyalták az arcukat, amikor beléptek a házba,
míg a farkaskölykök többsége a sarokba szaladt és elrejtőzött.
A kísérlet során a kölyökkutyák ötször nagyobb valószínűséggel keresték meg az ember társaságát egy szobában, és harmincszor nagyobb valószínűséggel közeledtek egy idegenhez, mint a farkaskölykök.
A viselkedésben tapasztalható éles különbségek az evolúciós változások hosszú múltjára utalnak a tudósok szerint. Ahogy fogalmaztak, úgy tűnik, az évezredek során „eltüntettük a félénk farkast, és szeretetteljes társává változtattuk”.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
