Korábban nagy port kavart, hogy a kormány úgy igyekezett belenyúlni a gyöngyöspatai cigányok ügyébe, hogy felvetette, ne vagyoni, hanem természetbeli kártérítést kapjanak a cigányok azért, mert állítólag mesterséges szegregáció áldozatai lettek, így nem tudtak megfelelően részt venni az oktatásban, pedig úgy „akarták”.
Az összeg egyébként 100 millió forint volt, sok helyi cigány már előre elköltötte, mielőtt még megkapták volna, ugyanis a fajtársaik által kínált uzsorakamatra vettek fel hitelt, arra számítván, a megítélt összegből majd visszafizetik. Februárban úgy tűnt, bajba kerülhetnek azok, akik így tettek.
De aztán a Kúria, mely már nem először tett tanúbizonyságot a magyarellenes erők mellett, ezúttal sem okozott csalódást. Mai sajtóközleményük ugyanis így szól, a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
Tehát szó nem lehet arról, hogy azok, akik annyira „vágytak rá”, hogy magukba szívhassák a tudást, ilyen módon, tehát különböző képzések terén kapjanak kártérítést. Épeszű ember nem hitte el egy pillanatig sem, a szegregáció mesterséges és felülről vezérelt volt, épp ellenkezőleg, természetes volt és alulról jövő, tehát a gyöngyöspatai cigányság választotta le magát a többségi társadalomtól életvitelével. A Kúria úgy gondolta, a destruktív, beilleszkedni képtelen életmódot jutalmazni illik, mégpedig 100 millió forinttal.
A Kúria mai sajtóközleményében továbbá az olvasható:
A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla azon jogerős ítéletét, amely cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítésében és részükre alacsonyabb szintű oktatás nyújtásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés miatt 60 felperes részére, mintegy 100.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket (a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot).
Tisztázzuk még egyszer, tehát korábban az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte.
A Kúria a felülvizsgálati ezt a kérelmeket nem találta alaposnak. Sőt még azt sem tartotta jogosnak, hogy legalább csökkentsék a 100 millió forintos összeget.
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – írják.
Szép kis látlelet. 2020, Magyarország, ahol a munkakerülő, antiszociális és bűnöző jellegű magatartásforma jussa nem más, mint 100 millió forint.
Lantos János – Kuruc.info
Frissítés: az MTI összefoglalója:
Jár az összesen mintegy 100 millió forint kártérítés annak a mintegy 60 gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert – mondta ki a Kúria kedden meghozott ítéletében.
Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.
A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla korábbi, jelen eljárásban felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletét. A tábla korábbi döntésében kötelezte az alpereseket – a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot – a mintegy 100 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére a személyiségi jogsértés miatt.
Az alperesek a tábla ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmükben azt kérték a Kúriától: pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket.
Abban az esetben pedig, ha erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak.
A Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel a per összes körülményének értékelése, valamint a bírói gyakorlatban kialakult szempontok figyelembevétele alapján kellően megindokoltan állapította meg – áll a Kúria közleményében.
Mi Hazánk: a magyaroknak járna kártérítés Gyöngyöspatán
A Mi Hazánk szerint felháborító a Kúria ítélete, amelynek nyomán pénzbeli kártérítéshez jutnak a gyöngyöspatai cigány családok, egyúttal a kormánypártok felelőssége is világos, hiszen tíz év alatt sem tették törvényileg lehetővé az igazságos szegregációt: ezt egyedüli pártként a Mi Hazánk szorgalmazza. Valójában azok a magyar családok az áldozatok, akik arra kényszerültek, hogy más település iskolájába vigyék gyerekeiket, hogy biztonságban tudhassák őket. Egy normális országban nekik járna kártérítés.
A Mi Hazánk szerint ki kell mondani, hogy a tisztességes, normákat betartó gyermekek jogainak érvényesítése az első, és nem nekik kell szedniük a sátorfájukat, hanem azoknak, akik képtelenek a közösségbe beilleszkedni. Egyedüli pártként szorgalmazza ezért a Mi Hazánk az igazságos szegregáció törvénybe iktatását, így nem lenne lehetőség kártérítési perekre sem – szögezi le közleményében Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
