A hétvégén Magyarország is ízelítő kapott a terrorszervezetek szintjén működő antifa ténykedéséből. Ezt eddig hazánkban csak a “tornából felmentett magyarországiak” képviselték, a hétvégén a Kitörés-napi rendezvények miatt azonban több nyugati országból (pl: Németország, Görögország, Olaszország) jelentek meg. A nyugatiak sokkal agresszívabbak és képzettebbek, ezért lett látogatásuk eredménye viperás, késes támadás, lincselés, riadalomkeltés. De honnan is szerzik képzettségüket a nyugatiak? Például a szintén terroristaként működő kurd kommunistáktól, akikkel igen szoros az együttműködésük. A kurd kommunisták viszonzást is elvárnak az elvtársi kiképzésért cserébe – áll a Szent Korona Rádió összeállításában, alább olvasható az első rész (hivatkozások az eredeti cikkben).
Súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek – mit lép a TEK?
A nemzetközi antifa mozgalomhoz tartozó szervezetek, legyen szó bármelyik vonalról, mind súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, melyet jól szemléltetnek mind a hazánkban végbement, mind a nagyvilágban általuk elkövetett támadások. Teljesen mindegy, hogy Franciaországról vagy az USA-ról beszélünk, minden esetben a felforgatók között, a közbiztonság és a közrend megzavaróiként lépnek fel.
Az Amerikai Egyesült Államokban tevékenységük szorosan összefonódik a BLM tevékenységével, ezért a négersimogató, baloldali Biden-kormány alatt is rendbontásba fogtak, hiszen szerintük a demokraták nem lépnek fel kellő erővel a jobboldal ellen, de több esetben is csupán az agresszió és rendbontás volt a céljük, ennek következtében támadtak imádkozó családokra, vagy bolttulajdonosra csupán azért, mert az Thor Steinar-termékeket árul.
A franciaországi események jól mutatják, hogy szorosan együttműködik a baloldali pártokkal az antifa, hiszen az elnökválasztásokon, mikor a jobboldali Le Pen tovább jutott a második fordulóba, azonnal az utcára vonultak, hogy megfélemlítsék az embereket, s a baloldalra szavazásra, vagy a választásoktól távolmaradásra kényszerítsék a Le Pen-pártiakat. De zsigeri hagyományellenességből simán rátámadtak egy katolikus körmenetre is, ahol gyermekek is megsérültek.
Az utóbbi évekig Lengyelországban is ugyanúgy ismeretlennek számított az antifa határozottabb, tevékenyebb ága, mint hazánkban. De csak mostanáig, hiszen a lengyel kormányzat konzervatív irányba való fordulásával megkezdődtek a templomostromok, klerikális személyek elleni támadások. A szakrális helyek elleni támadásaikat a dél-amerikaiak is jól ismerik már.
Hazánkban ezeddig csupán elszórva, ritkán találkozhattunk velük, leginkább a Kitöréshez köthető események idején a 20 főnyi “tömegükkel” a Széll Kálmán téren, vagy a 4-5 szerencsétlennel a Bécsi kapu tetején. Legtöbb “hőstettük” évekig abban merült ki, hogy amikor provokáltak, akkor volt, hogy sikerült jóérzésű magyaroknak kiosztani nekik néhány józanító, nevelő szándékú pofont, hogy aztán egy-két évig ne is halljunk felőlük.
Erőteljesebb megjelenésükre azonban számíthattunk, voltak jelek. Például a választások előtt Gödöllőn az ellenzék már a nemzetközi antifával erősítette sorait. Legjelentősebb és nyilvánosság számára is látható támadásuk 2020-ban volt: a Becsület Napja rendezvény után, annak közelében, arra tévedt túrázókat támadtak meg. Az ügyből érthetetlen módon nem lett közösség tagja elleni erőszak – ez a kettős mérce egyébként sajnos végig kíséri a jelenséget idehaza. A hatóságok eddig elnézőek voltak az antifával, és a “szélsőjobboldalt” kezelték csak kiemelt kockázatként, minden apróságért, például egy plakátért, vagy véleménynyilvánításért “közösség tagja elleni erőszak” gyanúval indítva eljárást… lásd a Nemzeti Jogvédő Szolgálat precíz közleményét.
Az antifa hazai szintlépése most, 2023-ban következett be. Bemutatták a társadalom egészének, hogy igenis nemzetbiztonsági kockázatot jelent jelenlétük, főleg az importált változatuk. Nem mondhatja senki, hogy ez egyfajta aktivizmus, ha egy nemzetközi erőszakszervezet egész egyszerűen hátbatámad és meglincsel egy munkába tartó embert.
Míg egyre több előjele volt annak, hogy a szélsőbaloldali terrorszervezet erőszakos akcióra készül a Kitörés napja alkalmából, addig csupán a német rendőrség intézkedett, ők is a katonahősökre megemlékezni vágyókat kapcsolták le igazságtalanul a repülőtéren.
Az egész hétvégén több támadást megszerveztek, összehangoltan, nyilván magyarországi antifa elvtársak segítségével, akik szállásolhatták, bújtatták, etették-itatták őket, illetve célpontokat jelöltek meg számukra. A Kitörés túra megtámadásának ötlete is a hazai elvtársaktól származhat. A Becsület Napja megemlékezés helyszíne egyrészt nem volt ismert, másrészt az azon részt vevők fegyelmezettsége, egységes kiállása eleve nem kecsegtetett sok sikerrel számukra. A túrán azonban minden évben többezren indultak (idén rekord 3511 fő), nem statikus, a részt vevők többsége nem számíthatott ilyen jellegű támadásokra, mert sok esetben átlagos túrázó, civil, akiknek tudatában nem él egy antifa támadás képe. Az is közrejátszhatott a túrázók megtámadásának tervében, hogy a Kitörés 60 túra egy mainstream, elfogadott rendezvénnyé vált.
A hétvégi eseteket most nem részletezzük jobban, hiszen arról több cikkünk is beszámol, inkább feltesszük a kérdést, hogy mi lesz ezután. Mit tesz a Terrorelhárítási Központ a jövőben annak érdekében, hogy külföldi erőszak- és terrorszervezetek ne tombolhassanak Magyarországon? A kérdés abból a szempontból is igen sürgető, hogy a CIA provokátorai zavargást és forradalmat ígérnek Budapestre…
Terrorista csoportok képzik az antifa harcosait
A magyarországi antifa szervezetek és a külföldiek között jelentős képzettségbeli különbség mutatkozik, mely tény előtt elsőre érthetetlenül állhatunk, a titok nyitja azonban igen hamar elénk tárul. Az antifa ugyanis kiválóan kihasználta – vagy akár kezdetektől részt vett (?) – a 2011-es nyugatról kiprovokált arab tavasz következtében kirobbant szíriai polgárháborút.
Elöljáróban fontos azt is megemlítenünk, hogy az antifa hagyományellenessége és felforgató mivolta a migrációs helyzettel kapcsolatos hozzáállásban is megmutatkozik. Hiszen, bár teljes mellszélességgel kiállnak a szabad bevándorlás mellett, ahogy a lentebbi példákból is kiderül majd, nem csak a kereszténység ellen, hanem konkrétan a vallások és tradíciók ellen intézik támadásukat. Mint ahogyan a legtöbb szélsőbaloldali szervezet, mozgalom, ideológia, az antifa sem kifejezetten keresztényellenes, hanem en bloc vallásellenes, azaz tradícióellenes.
De térjünk vissza ahhoz, hogy miként használta ki az antifa az “arab tavaszként” emlegetett Közel-Keleti lázadáshullámot.
A kurdoknak sohasem volt saját, szuverén országuk, legfőképpen Törökország, Irak és Szíria területén élnek. A sosemvolt ország önállósodását a nemzeti érzelem megerősödése után a kommunista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vette kezébe az 1970-es évektől. A jól megszervezett kommunista csoportosulások nyugati titkosszolgálatok, drogkereskedelem és zsarolás révén jutottak pénzhez és fegyverekhez. Törökország mind harccal, mind pedig engedményekkel javított a helyzeten. Nem volt egyszerű helyzetben Ankara, mivel Észak-Irakban a Barzani klán, amerikai segédlettel, de facto létrehozott egy kurd államot.
Jack Posobiec amerikai elemző és volt hírszerző tiszt szerint: 2011 után az antifa Észak-Szíriába a PKK támogatására küldte tagjait kettős céllal. Egyrészt, hogy segítéget nyújtsanak egy anarcho-kommunista rendszer megteremtésében, másrészt, hogy saját harcosaik tapasztalatot szerezzenek. Az antifa tagjai helyben kiképzést kaptak a terrorszervezetektől, melyek soraiban harcoltak. A tagok egy ideig Szíriában maradtak, majd Németországtól Görögországig, Ausztráliától az Egyesült Államokig számos országba visszatértek.
“Az antifa célja az Egyesült Államok kormányának és rendszerének megbuktatása, s helyette a saját anarcho-kommunista rendszerét próbálja létrehozni” – hívta fel Posobiec a figyelmet. (Ekkor, az USA kormányzata alatt a Trump-adminisztrációt értette az elemző, ami politikai irányvonal a felszínen mutatott némi pozitív elmozdulást. Az USA és a mögötte álló erők valójában és áttételesen – Izraellel egyetemben –, támogatják a nemzetközi antifa rombolását.)
Hozzátette azt is, hogy: az antifa Szíriában a Kurdisztáni Munkáspárttal és a szintén kommunista Kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG) együttműködve figyelemmel kísérte az Egyesült Államok terrorellenes küzdelmét és erőit, ezzel további tapasztalatokat gyűjtve a rendfenntartók és terrorelhárítók felkészültségéről. Hangsúlyozta, hogy a Szíriában az amerikai hadsereg által kiképzett tagjait, akik visszatérnek Amerikába, nem követik nyomon, s ezek a Szíriában a YPG/PKK terrorszervezettől vagy az amerikai hadseregtől tanult technikákat végül az Egyesült Államok ellen használják fel. Így nyer értelmet, hogy mit keres a Bécsi kapu tetején minden évben az YPG vöröscsillagos zászlaja, de érthetetlen, hogy a hatóságok miért utasították el Dr. Gaudi-Nagy Tamás feljelentését az ügyben…
Ezen információkat a Német Alkotmányvédelmi hivatal is alátámasztotta egy 2020-as jelentésében, számolt be akkoriban a Ripost. A jelentés szerint a német antifasiszta vezető is a térségbe utazhatott. Cornelia Ganten-Lange hamburgi alkotmánybíró jelentésében azt írta, hogy az antifa és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szélsőségesei együtt tartottak radikalizáló előadásokat a Hamburg belvárosában található Rote Flora nevű baloldali közösségi házban. A France24 szerint az Európából a kurd csapatok önkénteseit kitevők nagy része Németországból, Olaszországból és Görögországból származik. 2020-ban pedig Erdogan Donald Trumpot telefonhívásban figyelmeztette az antifa és a kurd terroristák kapcsolatára.
A múltban egyébként már többször bizonyítást nyert, hogy a német antifa szoros kapcsolatban van egyes radikális kurd csoportokkal, továbbá, hogy mind ők, mind a kurdok végtelenül tradíció- és vallásellenesek. 2018-ban például egy antifasiszta terrorista eskü alatt vallotta, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) megbízásából robbantott fel egy csőbombát a kasseli török mecsetnél – írta a Niedersachsische Allgemeine német hírportál. Szerepük ennek fényében válik igazán érthetővé a nyugati anarchizmussal és a migráció támogatásával kapcsolatban.
A kasseli mecset egyébként a török Szürke Farkasokhoz köthető. A Szürke Farkasok a PKK legnagyobb ellenségének számítanak, ők többször összetűzésbe keveredtek már Németországban és Ausztriában a kurd-antifa csőcselékkel. Például Bécs X. kerületében, a hírhedt Favoritenben történt, hogy kurd migránsok csaptak össze, a helyi szélsőbaloldali antifasiszta radikálisokkal kiegészülve a török Szürke Farkasokkal.
A fentebbiekből nem csak az antifa valódi veszélyét érthetjük meg, ha hazánkban is szárnyát bontja, amennyiben a megfelelő szervek nem intézkednek időben, hanem például azt is, hogy Törökország miért gátolja Svédország NATO-csatlakozását. A svéd állam lényegében a kurd terroristák egyik menedékhelyévé vált, s onnan provokálják a többé-kevésbé a tradicionalitást őrző Törökországot (például Erdogan-hasonmások akasztgatásával).
A nyugatról pénzelt kommunizmus
Az antifa nyugatról történő támadása és a politikai tendenciák is jól mutatják, hogy a rendszerváltás óta velünk maradt Nyugat-imádattal és Kelet-ellenességgel immáron szakítanunk kell. Hiszen a társadalmi rendet felforgató szervezetet a nyugati világ bőszen támogatja, például az Alliance for Global Justice (mely a Nyílt Társadalom leányszervezete) bőségesen pénzzel látja el őket, az ENSZ pedig a szólásszabadsághoz való jogukat védelmezi:
Teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy a kommunizmus nyugatról szivárog vissza, ott vesz fel egy kombattáns élt, míg például a keleti országokban, akár a keresztény Oroszországban, akár a muszlim Törökországban vagy Iránban azt látjuk, hogy egyre jobban retradicionalizálódik a társadalom. Törökország, ahogyan fentebb is kifejtettük, jelentős szerepet vállal a kurdok és az antifa elleni küzdelemből, míg az USA pont azt a szír kormányt buktatta meg, mely képes lett volna ellenük fellépni. S, míg kommunikációjában Oroszország többször említi a denácifikálást, ez az az állam, ahol az antifa lényegében jelen sincs (vagy éppen negatív, nyugatellenes dezinformációs propagandaként használják fel), náluk a megnyilvánuló kommunista formák inkább egy birodalmi nosztalgiát takarnak, tartalom nélküliek, azonban a tartalom inkább pozitív. Hogy egy klasszikust hellyel-közzel idézzünk, nem az számít, amit mondanak, hanem amit csinálnak: gátat szabnak az LMBTQP-lobbi erőszakos terjesztésének, a hagyományok megtartóiként lépnek fel stb. Az antifánál azonban mondhatjuk azt, hogy a tartalom és a módszer is a régi: a Lenin-fiúk, Kun Béláék, Rákosiék, Kádárék, lényegében az egész szovjet világ kontinuus örökösei a legújabb nyugati trendekkel (BLM, LMBTQP) megfűszerezve.
Magyarországon sem véletlenül most jelentek meg: egyértelművé vált, hogy az egész közélet jobbra tolódik, esély sincs ezen “demokratikus” úton változtatni. Nemcsak az Orbán-rendszer betonozódott be, hanem megjelent a politikai térben a Mi Hazánk is. A Kitörés napja megemlékezések pedig olyan elfogadottá kezdenek válni, mint amilyen a trianoni emlékezet vált. Trianonra is kezdetben csak néhány “szélsőséges” csoport emlékezett meg (ebben elévülhetetlen érdeme van például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak), mára pedig a társadalomban konszenzus van afelől, hogy ez magyarság sorstragédiája, amire megemlékezni kötelesség. Ezt a folyamatot tehát próbálják megakadályozni, zavart okozni és bemutatni hazánkat “neonáci” fészekként.
Összegzés
Egy szó, mint száz, az antifa súlyos kockázatot fog jelenteni az elkövetkezendő időszakban. A nyugati országokban szilárd bázisuk kiépítése után képesek már a forradalom exportjára is. S, míg a gyűlöltté tett keleti államok részsikereket elérve fel tudnak lépni egy-egy válságtünettel szemben, addig nyugatról jelentős támogatásokban részesülnek, még ha csak indirekt is, gondolunk itt a Szíriában kirobbantott anarchiára, és az abból adódó lehetőségekre.
Hova tovább? Vajon a magyar titkosszolgálatok, a rendőrség és a hozzájuk kapcsolódó szervek felismerik a valódi ellenséget, vagy továbbra is a nemzeti oldal valóban hazánkért tenni akaró szervezeteit figyelik meg, eredménytelenül, hiszen pont a megfigyelésekre hivatkozva tiltották be a HVIM rendteremtő, az antifát a Várból kiszorító rendezvényét?
Folytatjuk…
A következő részben ki fog derülni, hogy mi a kapcsolódási pont a hazai cigányság egyes képviselői és az antifa mozgalom között. Meg sem lepődünk, de nem véletlenül ölelkezik Száva Vince az antifákkal…
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
