A Krím-félszigetre készülő szlovák képviselők ügye sok munkát adott a szlovákiai sajtó kommentátorainak. Az ügy azonban – elsősorban az ellenzéki sajtóban – akkorára hízott, hogy a Denník N internetes kiadásában Martin M. Šimečka publiciszta ezzel a címmel közölt írást: A képviselők a Krímre utaznak kétségbe vonni Szlovákia határait.
Az egyik legolvasottabb szlovákiai ellenzéki lap kommentátora szerint, „szerencsére, csak maroknyi képviselőről van szó, akik a Krímre látogatnának, bár nem tudni, hányan csatlakoznának hozzájuk szívesen.”
Csak a pontosítás kedvéért, a párhuzam nem teljesen felel meg a valóságnak, tekintve, hogy Szlovákia nem létezett 1939-ban, csak mint Csehszlovákia része, és mivel az átmenetileg megszűnt létezni a Cseh-morva Protektorátus létrejöttével, a második világháború alatti Szlovákia alapvetően a déli régiók nélkül jött létre, egy olyan autonómiatörekvésnek az eredményeként, amiről ma szót sem lehet ejteni.
Mindazonáltal érdekes, hogy a Krím, immáron Nyugat-barát Ukrajnához való tartozásának védelmében a szlovák ellenzéki sajtó nem átallja felhasználni „Szlovákia déli részeinek erőszakos elvételét”. És olyan párhuzamot von, amelyről tudja, hogy az átlag szlovák hazafit kirázza a hideg: mi lenne, ha ugyanezen az alapon Magyarország „annektálná” a déli-járásokat – és miközben ezt írja az említett cikk szerzője, ügyel arra, hogy soha ne a „visszavegye” szót használja…
írja Šimečka. Majd hozzáteszi: „Valóban olyan hülyék a szlovák nacionalisták, hogy ezt a párhuzamot nem fogják fel? Ez ugyanannyira lehetséges.”
A Most-Híd szlovákabb a szlovákoknál?
A Trend gazdasági hetilap internetes kiadásában megjelent, Eva Mihočková tollából származó írás a Most-Híd álláspontját vette górcső alá. Kiemelte, hogy
A Most-Híd ugyanis az ügy kipattanásakor elsőként reagált a Krím-problématikára, elítélve a képviselőket, és szembehelyezkedett saját koalíciós partnereivel, akik közül a nagyobbik (Smer) mélyen hallgat, a kisebbik (SNS) pedig a nagy orosz testvérnek hízelkedve retorikában támogatja a képviselők utazását.
írja a cikk szerzője, igaz, később leszögezi, hogy erre nem lát sok esélyt. Ami pedig a Most-Hidat illeti, Mihočková szerint míg a Pellegrini-kormányban a vegyespárt erősen meggyengült szlovák szárnnyal lépett be, és azzal vádolták meg, hogy gyakorlatilag már csak Híd és nem Most, a Krím kérdésében épp a fordítottját lehet látni:
írta.
Úgy néz ki, a Krím-problematikának lesznek még érdekes mozzanatai. A fenti írások – bár nem kell minden részükkel egyetérteni – azt jól megmutatják, hogy egyes szlovák politikusok orosz-barátsága veszélyes logikát szülhet rájuk nézve: a nemzetek önrendelkezési elvének logikáját, ami sok szőnyeg alá söpört kérdést hozhat a felszínre.
A felvidéki magyarok szempontjából sem egyszerű a helyzet. Az akció reakciót szül, abban pedig biztosak lehetünk, hogy ha megerősödik a szlovák nacionalizmus, annak mi is célkeresztjévé válunk. És hogy az előbb említett kényes kérdésekkel ne kelljen szembesülniük, féligazságokkal és valótlanságokkal fogják „formálni a valóságot“. Például az ezeréves elnyomás történeteivel…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép: geopoliticalfutures.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
