A középréteg számára lassan megfizethetetlenné válik a lakhatás Tornyai Bianka2026. 02. 18., sze – 17:18
Az ingatlanvásárlás megfizethetetlen luxusnak számít a lakosok középrétegének számára. A jelenlegi kormány az előző terveit gondolta tovább, hogy megoldást találjon a lakhatás problémáira. A fizetőképes vásárlók szinte eltűntek az ingatlanpiacról, az emberek csak hitelekkel tudnak lakhatáshoz jutni, a magas árak miatt mégsem népszerűek az albérletek.
A lakhatás elérhetetlen luxus, amin változtatni kell – jelentette ki kedden Robert Fico kormányfő az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség (AŠPNB) által szervezett Doma 2026 szakmai konferencián, amely a bérlakások és a lakhatás helyzetéről szólt.
Bérlakások kellenek?
Robert Fico kifejtette, az állami bérlakások rendszere tulajdonképpen nem létezik Szlovákiában, 1989-ben a lakások nagy része magánkézbe került, így a lakásbérlés is magánúton zajlik. A kormányfő szerint három módon lehet lakhatáshoz jutni. Az egyik, ha jelzáloghitelből vásárolunk ingatlant. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiában még mindig erős a saját ingatlan birtoklásának igénye a lakosokban, ami viszont kötöttségekkel jár. A másik lehetőség az Állami Lakásfejlesztési Alap (ŠFRB) által támogatott önkormányzati lakások bérlése. A lakások építésére az önkormányzatok 40%-os vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A cél, hogy a sok embert foglalkoztató munkahelyekhez, ipari parkokhoz közel épüljenek bérlakások. A harmadik lehetőség a kormányfő szerint az állami támogatással épülő bérlakások rendszere. A magántőke bevonása ebbe a szektorba még az előző kormány ötlete volt, a jelenlegi – Robert Fico állítása szerint – azonban reális keretbe foglalta azt.
Idén elindítottuk ezt a rendszert, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokkal elértük az 5%-os áfakulcsot a lakásépítések során. A rendszer lényege, hogy a befektetők maguk is építhetnek lakásokat, vagy vásárolhatnak is már elkészült ingatlanokat. Az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség nyilvántartást vezet a bérlakások iránt érdeklődőkről, amelyben jelenleg 11 ezer kérvényező szerepel, közülük ezer kész azonnal bérlakásba költözni
– fogalmazott a miniszterelnök, aki a konferencia résztvevőit arra szólította fel, hogy vitassák meg azokat a paramétereket is, amelyek alapján a lakások elérhetők.
Példaként a pozsonyi Ovocné sady projektet említette, amelyet egészségügyi nővéreknek kínáltak fel. Ezeknek a bérlakásoknak ugyanis az is célja, hogy stabilizálják a munkaerőt, amelyből hiány van. „Kiderült, hogy az egészségügyi nővérek fizetése magasabb annál a szintnél, amely feljogosítaná őket arra, hogy beléphessenek a rendszerbe. Az államilag támogatott bérlakások nem szociális lakások, hanem standard, piaci alapú bérlakások, amelyek azonban az olcsóbb építkezésnek és az állami támogatásnak köszönhetően kedvezőbbek a magánpiaci kínálatnál” – hangsúlyozta.
Úgy véli, az Állami Lakásfejlesztési Alap és a bérlakások építésének ezen egyedülálló rendszerének kombinációja hatással lesz a magánlakások bérlakáspiacára és lejjebb viszi a lakbéreket azoknál a lakásoknál, amelyeket a lakástulajdonosok befektetés céljából tartanak fenn.
Az ellenzék szerint a kormányfő a felelős
A Progresszív Szlovákia képviselői bírálták Robert Fico kijelentéseit, szerintük a kormányfő 15 év után vette észre, hogy Szlovákiában egyre kevésbé elérhető a lakhatás, de használható megoldással nem állt elő. Ján Hargaš informatizációért felelős volt államtitkár úgy véli, Robert Fico tanácstalan, csak mellébeszél és a konferencia résztvevőitől várja a megoldást a magas lakásárak és albérletek összegének csökkentésére.
A kormányfő szerint a lakhatás elérhetetlen luxus, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy ez az ő kormányzásának a szegénységi bizonyítványa. Amikor 2006-ban először kormányfő lett, a lakások négyzetmétere átlagban 973 euró volt, most több mint 3200 euró, ami 330%-os emelkedést jelent
– hangsúlyozta Ján Hargaš. Félelmét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottságnál elért 5%-os adókulcs nem a megfizethető lakhatást segíti majd az ország lakosainak számára, hanem a Smer körüli oligarcháknak jelent új lehetőséget.
Emlékeztetett, amikor a Smer legutóbb az Európai Unió lakáscélú forrásait kezelte, villák épültek a kiválasztottaknak. Martin Hojsík, az Európai Parlament PS-es képviselője hozzátette, a probléma nemcsak a fővárost érinti, hiszen Kassa a harmadik legrosszabb helyen áll a jövedelemhez viszonyított megfizethető lakhatás tekintetében, ami szerinte aggasztó.
Dávid Dej, a PS képviselője kiemelte, a fiatalok vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen mivel nincs több tízezer euró megtakarításuk, ezért a jelzáloghitel is gyakran megfizethetetlen számukra. A képviselő bírálta az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség rendszerét is, melynek a zászlóshajójaként emlegetett Ovocné sady-i projektje véleménye szerint árban nem versenyképes a magánkézben lévő lakások bérleti díjaival, és a lokalitása is problémás.
Gyér érdeklődés a lakások iránt
Az államilag támogatott bérlakások ötlete eredetileg a Sme rodina elnökétől, Boris Kollártól és párttársától, Štefan Holýtól származott, akik 2020-ban azt az ígéretet tették, hogy évente 20 ezer bérlakást építenek. Ők kezdeményezték az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség létrejöttét és az 5%-os áfakulcs elfogadását. A rendszer lényege, amely Robert Ficonak is megtetszett, hogy az állam szerződést ír alá a befektetővel, aki lakásokat építhet vagy vásárolhat, a bérlőket pedig a bérlakás-támogatási ügynökség közvetíti. A rendszerbe 2025 februárjától lehet regisztrálni lakásigénylőként. Az ügynökség 11 ezer regisztráltat tart számon.
A pozsonyi Ovocné sady lakónegyedben a Kooperativa vállalat korábban 102 lakást vásárolt és regisztrált az Állami Bérlakás-támogatási Ügynökség rendszerében, amelyek tavaly áprilistól elérhetőek. A Sme napilap információi alapján azóta 762 érdeklődő regisztrált, idén januárig 25 lakást adott ki az ügynökség, melyek közül összesen egyben lakott nővér, miközben Robert Fico az egészségügyi nővérek támogatását célzó egyedülálló projektként hivatkozott rá.
A gyér érdeklődés valószínűleg az albérlet magas összegével magyarázható: a háromszobás lakásokért 750-840 eurót kérnek, a kétszobás, 40 négyzetméteres lakások bérleti díja 550 euró, az árban nincs benne az energiáért és a szolgáltatásokért fizetendő díj. Ezek az összegek megegyeznek az átlagos pozsonyi árakkal. Az Ovocné sady lakónegyed a város szélén, a repülőtér és az autópálya közelében épült, ami szintén eltántoríthatja az érdeklődőket.
Hosszas ügyintézés
Időközben az is kiderült, hogy a bérlakások iránt érdeklődők nem ismerik a rendszer működését, tévesen azt gondolják, hogy az állam hozzájárul a bérleti díjhoz. Az ügynökség minden érdeklődő esetében ellenőrzi a jövedelmet, továbbá azt, hogy van-e ingatlana a kerületben, van-e adó- és illetéktartozása vagy végrehajtás alatt álló ingatlana.
Mivel az ellenőrzés akár három hónapig is eltarthat, előfordul, hogy az érdeklődő közben talál más lakást, illetve sürgősen meg kell oldania a lakhatást, ezért visszalép. A befektetők mindeközben nem kereshetnek albérlőket, meg kell várniuk, hogy az ügynökség közvetítse ki a lakásokat. Az ügynökség működését korábban az Állami Számvevőszék (NKÚ) is bírálta egyebek mellett a drága szolgálati autók bérlése vagy a túlárazott könyvvizsgálati és jogi szolgáltatások miatt.
Mi a helyzet a lakáspiacon?
Wiener Judit pozsonyi ingatlanközvetítő lapunknak elmondta, manapság egyáltalán nem éri meg a fővárosban befektetés céljából vásárolni és bérbe adni lakást, mert az albérlet összege nem fedezi a lakáshitel és a rezsiköltség összegét.
Egy újépítésű kétszobás lakás Pozsonyban körülbelül 300 ezer euróba kerül, nagyjából 900 euróért lehet kiadni, de a megvásárlására felvett hitel és a rezsiköltség együtt jóval ezer euró fölött van. Éppen ezért az emberek Pozsonyon kívül kezdtek el ilyen céllal lakást vásárolni. Például Vágsellye, Galánta vagy Szenc környékén a lakások ára jóval alacsonyabb, mint a fővárosban, de az albérlet arányaiban nem annyival kevesebb, így ezekben a régiókban megéri kiadni a lakásokat. Mindig a lakás ára határozza meg a bérleti díjak magasságát
– magyarázta.
Az ingatlanközvetítő azt tapasztalja, az elmúlt két évben, amikor nagyon megemelkedtek a hitelkamatok, inkább lakhatás céljából vettek lakást az emberek, vagy a kisebb lakást nagyobbra cserélték. Most, hogy lejjebb mentek a kamatok, ismét megnőtt a kereslet a befektetés céljából vásárolt lakások iránt. Elmondása alapján az elmúlt két évben Pozsonyban éves összehasonlításban 10-12%-kal, az utolsó negyedévben 4%-kal emelkedtek a lakásárak.
„Egy jó állapotban lévő, akár azonnal költözhető, 50 négyzetméteres kétszobás lakást 200 ezer euró alatt nem kapunk. Az újépítésűek ára 260-400 ezer euró között mozog, vagyis a lakások négyzetmétere 3-4 ezer euró. Természetesen sokat számít az is, hogy a városnak melyik részén található az ingatlan“ – mondta Wiener Judit, hozzátéve, hogy a berendezésre további 40-50 ezer euró szükséges.
A kisvárosokban inkább házat vásárolnak az emberek
A Gútán működő Heavenreality ingatlan-közvetítő iroda két tulajdonosától, Peter Godiškától és Nagy Katalintól megtudtuk, Gúta és Komárom környékén nagyobb a kereslet a családi házak iránt. Az emberek jobban ragaszkodnak ahhoz, hogy saját ingatlanjuk legyen.
A magas költségek miatt hosszútávon nem kifizetődő albérletben lakni, aki teheti, inkább saját házat vagy lakást vásárol, mert ha fel is kell venni a lakáshitelt, még mindig jobb azt törleszteni, mint albérletet fizetni egy olyan ingatlanért, ami talán sosem lesz a miénk. Az utóbbi időben alig akadt olyan vevő, aki ki tudta volna fizetni a megvásárolt ingatlant, az esetek 90%-ban hitelre veszik az emberek a házakat, lakásokat
– mondta Nagy Katalin. Kitért egy gyakran ismétlődő problémára, mégpedig, hogy a vásárlók fizetése nem elég a hitelre, mivel a munkáltatók hivatalosan csak a minimumot fizetik nekik, a bérük egy részét kézre kapják.
Nagy Katalintól azt is megtudtuk, az év első két hónapja általában holt időszak az ingatlanpiacon, a ház- és lakásvásárlások tavasszal indulnak be és november végéig tartanak. Szerinte nagyon nehéz behatárolni az ingatlanok árát, mert nagyban változik az építmény állapotától és lokalitásától függően, de elmondható, hogy Komáromban körülbelül ezer euróba kerül az ingatlanok négyzetmétere. Minden eset egyedi, de főként a fiatalokra jellemző, hogy inkább vesznek kész házat és lassan, fokozatosan átépítik, felújítják, ahogy az anyagi helyzetük megengedi. Az, hogy valaki befektetés céljából vegyen lakást, csak Komárom gazdagabb rétegére jellemző.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
