Az alaptörvénymódosítás zárószavazása után tárgyalnának csak a letelepedési kötvényekről a a parlamentben a kormánypártok. A Hír Televíziónak nyilatkozó közgazdász úgy számol, jelenleg az összes államadósságban egymilliárd eurónyi letelepedési kötvény van, vagyis gyakorlatilag ennyit vett fel kölcsönként a magyar állam ismeretlen tulajdonosú offshore cégektől. Cserébe 18 ezer szír, iraki, orosz és a többi közt kínai jutott magyar tartózkodási engedélyhez.
„Se szegény migránst, se gazdag migránst, se szegény terroristát, se gazdag terroristát ne lehessen Magyarországra telepíteni” – múlt hét kedden szabta Vona Gábor az alaptörvénymódosítás megszavazásának feltételéül a letelepedési kötvények megszüntetését.
„Hazudozik és hazaáruló is” – válaszolt másnap a Jobbik elnökének a Fidesz frakcióvezetője. Újabb két nap elteltével viszont a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a kabinet már régebben határozott a Rogán-féle papírok felülvizsgálatáról. „A kormány döntése nem fog összefüggni természetesen a Jobbiknak a követelésével, mert a kormány nem hagyja magát zsarolni. Ettől még maga a kérdés egy értelmes fölvetés a Jobbik részéről” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kötvényeket jelenleg öt cég árusíthatja. Monopolhelyzetben, mindegyik más-más országban. Az offshore paradicsomnak számító Cipruson, Liechtensteinben és a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaságok diszkontáron, 270 ezer euróért jutnak az államkötvényhez, amit 300 ezerért adnak tovább a schengeni övezetben szabad mozgásra vágyó gazdag külföldieknek. 5 év után a papírt a magyar állam nemcsak hogy névértéken visszavásárolja, de kamatot is fizet rá – méghozzá többet, mint amennyiért jelenleg elkelnek a hivatalos piacon a magyar állampapírok.
„Ma 0,5-1 százaléknyi kamatokat fizetnek, ezzel szemben sajnos a letelepedési kötvénynél több mint 2 százalék az az éves kamat, amit kifizet az állam” – magyarázta Varga István pénzügyi szakértő. Ráadásul az árfolyamkockázat is az államkasszát terheli, hiszen a devizában vásárolt állampapírokat devizában is kell visszafizetnie az államnak. „Az összes államadósságban egymilliárd eurónyi letelepedési kötvény van, ami 5 évig az államadósság része. És ez a kötvényállomány azt jelenti, […] a magyar állam offshore cégektől vett fel kölcsönt” – tette hozzá a pénzügyi szakértő.
A letelepedési kötvények révén 18 ezren jutottak tartózkodási engedélyhez Magyarországon – oroszok, kínaiak, irakiak, de szírek is. A Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kijelölt forgalmazó cégek haszna becslések szerint 80-100 milliárd forint lehet. A Jobbik kiderítené, kit gazdagítottak a milliárdok – Apáti István erre várt volna választ a parlamentben a propagandaminisztertől is. Neveket akarunk hallani. És tudja, mi a szomorú tisztelt Rogán Anatal? Hajdan olyan férfiak vezették ezt az országot, akik, ha kellett, az életüket áldozták a hazáért. Önöknek csak a pénzről kellene lemondani, ezen gondolkozzanak el” – fogalmazott.
Nincs haszna a kötvénybizniszből, hacsak az nem, hogy jobbikos kérdésekre kell válaszolnia, reagált a kvótanépszavazás hétvégéjén luxushelikopterező Rogán Antal. „Úgy látom, nem váltak be a számításai képviselő úr, és mégiscsak kényelmesebb öltöny meg a parlamenti szék, csak gondolom ennek érdekében rakkolni kell, és a Jobbik új gazdájának a kérdéseit teljesítve itt kérdéseket kell feltenni a parlamentben” – mondta.
Közben kiderült, bár az alaptörvény-módosítással párhuzamosan ugyan nem, de az államháztartási törvény módosításánál már a kormánypártok is hajlandóak vitázni a Rolgán-féle papírok kivezetéséről. „Ezt vitát, ami alkalmatlan tárgyon elkövetett vita, a parlament plenáris ülésén lehet az államháztartási törvénnyel levitatni, értelmes parlament által kezelt keretek között. De ez a törvény még egyeztetés alatt van, nem emiatt, hanem más államháztartási kérdések miatt, és legkésőbb november közepéig jön be a Házhoz” – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.
Vagyis később lenne, mint az alaptörvény-módosítás zárószavazása, amelyet a miniszterelnök tervei szerint november 8-án tartanának.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
