A kormány a gazdaság újraindítását, az ellenzék a jövő "felfalását" látja a 2021-es költségvetésben

A kormány a gazdaság újraindítását, az ellenzék a jövő "felfalását" látja a 2021-es költségvetésben

A Magyarország 2021-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés szerdán.

A kormányzati felszólalók arról beszéltek, hogy a gazdaság sikeresen újraindult a járvány után, a magyar gazdaság 2021-ben elérte a válság előtti szintet. Az ellenzéki felszólalók szerint átláthatatlan a költségvetési tervezés, az oktatás, a szociális szféra mindennapi működése pedig egyre nehezebben fenntartható.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a koronavírus-járvány kitörése jelentős kihívások elé állította világszerte az országokat 2020 után és 2021-ben is. A járvány negatív hatásai globálisan és hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. Tavaly az uniós tagállamok gazdaságai átlagosan 5,4 százalékkal növekedtek, ehhez képest Magyarországon 7,1 százalékkal bővült a GDP, amivel 2021-ben is folytatta az ország a felzárkózást az EU átlagos fejlettségéhez.

Felidézte: a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása mellett meg kellett őrizni “az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, a családvédelmet, az otthonteremtést, valamint a munkahelyek védelmét”. Ezért a 2021-es költségvetés elfogadása után a kormány további béremelésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.

Kifejtette: a 2021-es év gazdálkodása két kiemelt pillérre épült. Az egyik a gazdaságvédelmi alap – majd a módosított költségvetésben gazdaság-újraindítási alap -, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a szükséges fedezetet. A költségvetés másik meghatározó pillére – folytatta az államtitkár – az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat.

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: tavaly 8,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, 4,2 százalékkal nőtt a fogyasztás, a foglalkoztatottak száma pedig elérte a 4 millió 688 ezer főt, miközben a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A kormánypárti képviselő az emelkedő energiaárakat okolta azért, hogy a 3,6 százalékosra tervezett infláció magasabb lett, a hiány 7,5 százalékra emelkedéséért pedig a járvány miatti gazdasági nehézségeket tett felelőssé.

Varju László, a DK vezérszónoka kifogásolta a kormány költségvetési tervezési gyakorlatát. Szerinte a büdzsé előző tavaszi elfogadása csökkenti a kiszámíthatóságot, hiszen még nem állnak rendelkezésre az előző évi bázisadatok, valamint az év folyamán jelentősen változhatnak a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok is. Úgy vélte: a költségvetési folyamatok és tervezés a Fidesz-kormány időszakában átláthatatlanná vált, az Országgyűlés ellenőrző szerepe nem érvényesülhet. Hangsúlyozta: a veszélyhelyzet kihirdetése totális kormányzati kontrollt jelentett a 2021-es költségvetés folyamataira is, és szabad kezet adott a kormánynak arra, hogy parlamenti kontroll nélkül, rendeletben módosíthassa az előirányzatokat. Ezzel vissza is élt a kormány szerinte.

A 2021-es gazdasági folyamatokkal kapcsolatban azzal vádolta a kormányt, hogy a gazdaságot túlfűtötte, értelmetlen presztízsberuházásokat ösztönzött, miközben a nehéz helyzetbe jutott emberek megsegítése nem fordított elegendő pénzt. Amit a kormány gazdasági újraindításnak nevezett, az valójában a lojális tulajdonosi csoportok és a presztízscélú fejlesztések támogatását jelentette – jegyezte meg.

Nacsa Lőrinc (KDNP) értékelése szerint 2021 nem volt könnyű, az első negyedévben még a koronavírus-járvány befolyásolta az ország életét, a második negyedévben azonban “megfordult a küzdelem” és a kontinensen példátlan gyorsaságú oltási kampánynak köszönhetően Magyarország mindenki másnál hamarabb tudta újraindítani a gazdaságot.

Vajda Zoltán (MSZP) összegzése szerint 2021-es költségvetés ékes bizonyítéka annak, hogy a 2019-es önkormányzati választások után a kormány mindent megtett, hogy éles különbséget tegyen a kormánypárti és az ellenzéki települések támogatása között; az előbbiek működési, beruházási, fejlesztési támogatásokat kaptak, utóbbiak szinte semmit. Arról is beszélt, hogy hiába szedett be a költségvetés tavaly a lehetőségekhez képest több adót, az oktatás, a szociális szféra nemcsak alulfinanszírozott, de lassan mindennapi működésük is egyre nehezebben fenntartható.

Éles ellentétet látott az egészségüggyel kapcsolatban a zárszámadásban megfogalmazottak és a nap folyamán tárgyalt egészségügyi törvénycsomag céljai között. Véleménye szerint a kormány egészségügyi politikája megbukott.

Tóth Endre (Momentum) szerint a 2021-es választási költségvetés volt, mert a kormány már akkor elkezdte azt az osztogatást, amelynek “most isszuk meg a levét”. Ennek az osztogatásnak az eredménye az óriási infláció; nem a szankciók miatt magasak az árak, hanem azért, mert a kormány már 2021-ben elengedte a gyeplőt, így a mostani drágulás az elhibázott gazdaságpolitika eredménye – jelentette ki. Azt mondta, a kormány a választási győzelem érdekében beáldozta a költségvetési stabilitást, de a Magyar Nemzeti Bank is felelős a drágulásért, mert “nem hatja meg” a magyarok megtakarításainak elértéktelenedése.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint “a kormány felfalta a magyar jövőt, de annak egy részét mindenképpen”. Sok tényező miatt több bevétel folyt be, de a másik oldalon sokkal többet költöttek a tervezettnél, ezzel fenntarthatatlan helyzet alakult ki – mondta.

Egyre kevesebb gyermek születik, ezért kevesebbet fizetnek ki a családoknak kedvezmény formájában, de erről nem esik sok szó – vetette fel, jelezve: többet kellene beszélni a demográfiai kérdésekről, hiszen ez a legnagyobb probléma, és erre vezethető vissza sok más gond is.

Azt javasolta: mindenki rendelkezhessen arról, hogy a befizetett személyi jövedelemadója 10 százalékából a szüleit támogatja.

Mellár Tamás (Párbeszéd) felidézte, hogy már a költségvetést is megalapozatlannak és elhibázottnak ítélte. Szólt arról, hogy a bevételek ugyan 10 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az adóssághányados nem volt tartható, holott korábban a számvevőszék is annak ítélte. Kifogásolta, hogy a plusz bevételt nem a költségvetési egyensúly tartására fordította a kormányzat. A GDP magas növekedési arányáról szólva közölte: az egy főre jutó fogyasztás attól jelentősen elmarad, abban az unió országai közül csak egy-kettő van mögöttünk, ami azért van, mert erőltetett, prociklikus gazdasági növekedés zajlott, ami az alacsony hatékonyságú szektorokat támogatta.

Szerinte az Állami Számvevőszék szerinte nem valóságos ellenőrző és korrigáló szerepet játszik, ami nem segíti a költségvetés megalapozottságát. Lényegi jelentőségűnek nevezte azonban azt az ÁSZ-kritikát, hogy ha törvénymódosítás nélkül lehet átcsoportosítani a fejezetek között, akkor az eredeti büdzsét teljesen át lehet írni.

Toroczkai László (Mi Hazánk) is kifogásolta, hogy a tavalyi költségvetést túl korán fogadta el az Országgyűlés, amikor szerinte még nem lehetett tervezni. A kormány azóta nyolcvanötször módosított azon, de mindössze egyetlen alkalommal hozta a Ház elé a módosítást, azaz saját hatáskörben, “diktatórikus eszközökkel” változtatott a büdzsén – rótta fel. Rámutatott: a hiány több mint kétszerese lett a tervezettnek, és döbbenetes módon mindez jelentősen növekvő bevételek mellett alakult így.

Toroczkai László gyalázatnak és szégyennek nevezte a nyugdíjak értékét, a gazdaság újraindítását szolgáló alap pedig szerinte nem azokat támogatta, akik a terheket cipelik: nem a magyar kis- és közepes vállalkozásokhoz ment a források jelentős része, hanem például atlétikai stadionra.

(A nyitóképen: Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára expozéját tartja a Magyarország 2021-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén.)

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »