A kórházfinanszírozásról tárgyalnak, 3300 orvos távozhat januárban, ha nem tudnak megállapodni Lajos P. János2024. 11. 21., cs – 16:49 Pozsony |
A kisebb járási és megyei magánkórházakra megy el az egészségbiztosítók pénze, ezért adósodnak el a nagy állami kórházak, amelyek adóssága már meghaladja az egymilliárd eurót, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ). Az orvosok továbbra sem egyeztek meg az egészségügyi minisztériummal, de folytatják a tárgyalásokat. A legfontosabb követelésük az állami kórházak finanszírozásának megoldása.
A kisebb, járási és megyei magánkórházak szívják el az egészségbiztosítók pénzét a nagy állami kórházak elől, azért nő folyamatosan ez utóbbiak adóssága, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ).
A 13 nagy állami kórház tartozása már átlépte az egymilliárd eurós határt
– tájékoztatott Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Állítja, hogy a LOZ az orvosok felmondásával elsősorban a kórházak finanszírozásának igazságosabbá tételéért harcol, mert a jelenlegi rendszer csak a magánkórházak tulajdonosainak felel meg. Az állításaikat hivatalos adatokra, a Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) és az egészségügyi minisztérium jelentéseire, elemzéseire alapozza.
Az első 10 kórház, amely a legmagasabb támogatást kapta 2023-ban az állami VšZP-től (Forrás: LOZ)
A kisebb magánkórházak aratnak
Visolajský megdöbbentőnek tartja, hogy az egységnyi egészségügyi ellátás (az úgynevezett egységnyi casemix) a kis magánkórházakban a legdrágább, ezeknek fizet a legtöbbet mindhárom egészségbiztosító, köztük az állami VšZP is.
A VšZP listáján az első tíz »legdrágább« kórház között csak egyetlen államit, a pozsonyi gyerekkórházat találjuk
– támasztotta alá állítását Visolajský.
Érdekes módon az első helyezett az ipolysági kórházat üzemeltető Hospitale Kft., amely az elvégzett egységnyi gyógykezelésért 2023-ban 5500 eurót kapott. Összehasonlításképpen a VšZP az egységnyi gyógykezelésért az állami kari kórházaknak mintegy 2200 eurót fizet. Az ipolysági kórház még az első tízből is magasan kilóg felfelé, mivel az átlag ebben a körben is csak 3400-3500 euró.
Az első tízben az Agel több kórháza is megtalálható, előkelő helyen. Hasonló eltérések találhatók a két magánbiztosító, a Dôvera és az Union kórházfinanszírozási gyakorlatában is: az állami kórházak általában a legrosszabbul finanszírozottak.
A biztosítók átlagát tekintve a kis kórházak 2467 eurót kapnak egy egységnyi kezelésért, az állami egyetemi kórházak 2490 eurót, az ugyancsak állami kari kórházak, mint például az érsekújvári kórház is, csak 2059 eurót.
Látjuk a teljesen eladósodott állami kórházakat, amelyek csődközelben vannak, és látjuk a nyereséges kiskórházakat is, amelyek nem végeznek nehéz beavatkozásokat, nem kell nehéz eseteket kezelniük, mert enélkül is magas nyereséggel dolgoznak, mert így van beállítva a finanszírozásuk
– magyarázta Visolajsky. Ez az egészségügyi minisztérium elemzésére hivatkozva állítja a LOZ elnöke, eszerint a kis kórházak 23 százalékos nyereségrátával dolgoznak.
Nem az orvosbéreken “lovagolnak”
A LOZ, és az általuk képviselt 3300 kórházi orvos, aki beadta felmondását ennek a rendszernek az átalakítását kéri a minisztertől.
A tárgyalásaink során az elmúlt két hétben csak a kórházak finanszírozásáról tárgyaltunk, a bérek szóba sem kerültek
– támasztotta alá Visolajský azt az állítását, hogy a felmondások nem elsősorban a bérekről szólnak.
Szerinte ezt a helyzetet az egészségügyi miniszter egyik napról a másikra helyrehozhatja, ha előírja az állami kórházak számára, hogy standardizált szerződéseket kössenek az egészségbiztosítókkal. Ezért tartja veszélyesnek Visolajský, hogy a VšZP élére az Agelhez köthető Matúš Jurových került, mivel attól tart, hogy folytatódik az eddigi rossz gyakorlat.
Ennek az eredménye, hogy a páciensnek tovább kell várnia egy beavatkozásra, vagy késve kapja meg a szükséges kezelést
– állítja a LOZ elnöke. Ráadásul a rosszabb finanszírozás miatt az állami kórházakban rosszabb körülmények között kell kezelni a betegeket.
A LOZ szerint a helyzeten javítana, ha bevezetnék végre a DRG, vagyis a kezelés alapú finanszírozást. Jelenleg ezt még csak néhány kezelés esetében alkalmazzák, és jövőre is csak a kezelések 15 százalékában tennék kötelezővé.
„Az utolsó ország vagyunk az Európai Unióban, ahol ezt még nem vezették be” – mondta a LOZ elnöke.
A részvénytársaság nem megoldás a kórházak problémáira
Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az állami kórházakat ne alakítsák át részvénytársaságokká, mert ilyen magas adósság mellett nagyon könnyen privatizálhatóak lennének. Szerinte a miniszter ezt nem akarja megígérni.
Az egészségügyi miniszter mindig megkerüli a választ, a pénzügyminisztériumból viszont azt halljuk, hogy a kormányprogramnak megfelelően készítik elő az átalakítást
– mondta Visolajský. Szerinte a pénzügyi csoportok szívesen privatizálnák még az eladósodott kórházakat is. „A részvénytársasággá való átalakítás a kórházak finanszírozásának problémáit nem oldja meg” – jelentette ki a LOZ elnöke.
Az orvosok felmondási ideje december végén jár le, addig kell megállapodnia az egészségügyi minisztériumnak a LOZ-zal, ha nem sikerül, a 3300 orvos távozása bedöntheti a kórházakat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
