A közjót szolgáló, a kulturális szférát támogató törvénycsomag megalkotására van szükség a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke szerint. Gál Katalin azzal összefüggésben beszélt erről az InfoRádiónak, hogy az MKKE a könyvtörvénynek is nevezett, a könyvek árkötöttségéről szóló 2024-ben elfogadott törvénymódosítás hatályon kívül helyezését kéri az új Parlamenttől.
A könyvártörvénynek nevezett rendelkezés 2025 októberben lépett érvénybe, tíz százalékban maximalizálta az új könyvekre adható kedvezmény mértékét a megjelenést követő egy évben. Bár a szakma a kötött árazást támogatta, abban egyetértettek, hogy a törvény nem a kitűzött célt szolgálja, hanem egyenesen ellene dolgozik. A jogszabály szövegezése sem egyértelmű, a kilátásba helyezett büntetés viszont aránytalanul magas.
A könyvek árkötöttségéről szóló, 2024-ben elfogadott jogszabály-módosítás elfogadását nem előzte meg társadalmi felmérés – idézte fel az egyesülés elnöke az InfoRádióban. „A húsvéti ünnep idejére kaptunk pár napot a véleményezésre a kifogások, módosító indítványok megfogalmazására. Az egyesülés és a kiadók, terjesztők is számtalan módosító javaslatot adtak be, de gyakorlatilag lesöpörték az asztalról” – emlékeztetett Gál Katalin.
Egy törvénymódosítást korábban is próbáltak megfogalmazni, ez megtalálható az MKKE archív előzetesén. „Mindvégig kértem, hogy a törvénymódosítás kidolgozásánál használják az általunk megfogalmazott javaslatokat, de ennek ellenére ez sem történt meg” – fogalmazott.
„Kerestem a minisztériummal a kapcsolatot is, mert a tárca arra hivatkozott, hogy a német minta alapján módosította a törvényt. Valójában egy új kreáció született, rögtön húsvéthétfő után, kedden a parlament egy salátatörvénybe beleágyazva fogadták el a tervezetet” – ismertette a részleteket.
„A törvényt anélkül fogadták el, hogy figyelembe vették volna a szempontjainkat, semmin nem módosítottak. Hiába próbálkoztunk, ahány kiadó, terjesztő, annyi fajta értelmezése lett a törvénynek, hiszen nem volt jól előkészítve.
– panaszolta Gál Katalin.
Állítása szerint a minisztériumban azzal próbáltak lerázni a meglátásaikat, hogy az első év próba idő lesz, ez most lejárt 2025 végén. A 2021 október 1-étől kinyomott könyvekre lett hatályos a jogszabály.
„Alapfogalmakat sem tisztáztak benne: Ki a kiadó? Mit jelent az, hogy webshop? Eladónak számít a hipermarket, a könyvesbolt, egy nagy láncolat tagja. Az év során többször kaptunk a Gazdasági Versenyhivataltól olyan megkeresést, hogy véleményezzük a hozzájuk beérkezett szabálysértésnek tűnő bejelentéseket, de nem tudtuk értelmezni, mivel a törvény sem értelmezhető végrehajtási utasítás nélkül. Ezt a félbehagyott törvényt kérjük, hogy ne legyen hatályos” – jelentette ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke.
Könyvpiac a minisztériumban
Gál Katalin értékelése szerint eddig gyakorlatilag nem volt könyviparért felelős személy a kulturális szférában. „Az európai sztenderdhez képest a digitális könyv és a hangoskönyv 27 százalékos fogyasztói áfája, kizárólag Magyarországon ilyen magas, szolgáltatásként sorolták be az e-könyveket és hangoskönyveket” – magyarázta, hozzátéve, hogy az áfa váltással a könyvpiac esetében spórolhatna az állam is.
„Fel kell építeni egy olyan komplex kulturális szférát, ami támogató és és a közjót szolgálja” – javasolja az egyesülés elnöke.
Az interjút Rozgonyi Ádám készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
