1945. május 5-én, amikor a Berlinért folyó csata utolsó napjaihoz közeledett, a prágai nép – látva a Harmadik Birodalom közeli összeomlását – úgy érezte, önkezével szabadítja fel magát a német megszállás alól. Kitört a prágai felkelés – emlékeztet írásában Dobai Miklós.
A Prága környékén állomásozó német erők a cseh főváros romhalmazzá változtatása árán is készek voltak leverni a felkelést, s ettől a pusztulástól a közhiedelem, no meg a múlt évtizedek történelemhamisítása szerint a szovjet katonák mentették meg Prágát.
A hír alapjában véve igaz, hiszen Prágát valóban oroszul beszélő katonák mentették meg, de olyan volt szovjet katonák, akik korábban német fogságba esve hallgattak a Leningrádnál 1942-ben szintén német fogságba esett Andrej Andrejevics Vlaszov tábornok hívó szavára, s beálltak a német alárendeltségbe, a kommunista Vörös Hadsereg ellen harcoló ROA, azaz az Orosz Felszabadító Hadsereg kötelékébe, annak katonái voltak, akik vallották, hogy a kommunizmus még az ellenségnél is rosszabb, így ellene harcolni nem hazaárulás.
Vlaszov csapatai 1945 májusában Prága védelmére voltak rendelve, de átálltak a felkelők oldalára, és a németek ellen fordították a fegyvert, megakadályozva a cseh főváros lerombolását. Ám nem várták be a vörösöket, nyugat felé vonultak, s e Prágát megmentő katonák és tisztek később amerikai fogságba kerültek, ám a már akkor „gáláns” amerikaiak kiadták őket a szovjeteknek.
Sztálin a legénységi állományt a Gulagra, a tiszteket bitóra juttatta, így azt az Vlaszovot is, aki 1941 telén a moszkvai csatában megállította a diadalittas németeket, s ezzel véget vetett a villámháborús német reményeknek. A legfiatalabb szovjet generális kalandos életútjáról Gosztonyi Péter írt könyvet Vlaszov tábornok: hős, vagy népének árulója? Címmel.
A többi, ilyen sorsra jutott, átállt szovjet katonákból álló egységek közül csak a Holmszton-Szmiszlovszki tábornok vezette I. Orosz Nemzeti Hadsereg maradványai menekültek meg azáltal, hogy nem a szövetségesek előtt tették le a fegyvert, hanem a semleges Lichtenstein területén kértek menedéket. Jellemző a vaduzi kormány korrektségére, hogy szövetséges és szovjet unszolás és fenyegetés ellenére a katonákat nem adta ki, hanem Argentínába, azaz a szabad életbe segítette. Történetük a Keleti szél című 1993-as francia filmből is megismerhető.
itthon.ma
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
