Nyitókép: SITA
Elviselhetetlen hőség, halálos viharok és elkerülhetetlen árvizek. 2024-ben világszerte több milliárd ember volt kitéve a rekordokat döntögető éghajlati viszonyoknak. Az emberek egyre magasabb hőmérsékletnek, áradásoknak, viharoknak, tüzeknek és aszályoknak lehetnek tanúi. Az idei év végéhez közeledve az ebből levonható következtetések komorak és kirívóak: az európai klimatológusok szerint 2024 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta. De ez az elsőség nem tart ki túl sokáig.
„Ahogy az életünk most kinéz, a helyzet nem lesz könnyebb. Csak rosszabb lehet. Erről szól a klímaváltozás”
– mondta Andrew Pershing, a Climate Central amerikai független szervezet munkatársa.
„Ahogy továbbra is szennyezzük a levegőt, évről évre melegebbek lesznek az óceánok és a szárazföldek, valamint egyre nagyobb és szokatlanabb viharok keletkeznek”
– tette hozzá.
Mások még keményebb szavakat választanak.
„A visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa küszöbén állunk”
– áll a State of the Climate 2024 jelentésben.
Az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási szolgálata szerint idén először volt több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb a bolygó, mint az 1850 és 1900 közötti iparosodás előtti időszakban.
A történelem legforróbb napja az idei vasárnap, június 21-e volt egészen június 22-ig, hétfőig. Másnap kicsit lehűlt a levekő. A most érvényes rekordokat a meteorológusok a Föld eddigi legmelegebb, mért időszakában állították fel – 2024 júniusa és augusztusa között – írja a Climate Central. Ez alatt a három hónap alatt egymilliárd ember szembesült szélsőséges hőséggel, zuhogó esőkkel, halálos áradásokkal, viharokkal és tüzekkel.
Friederike Otto, a World Weather Attribution (WWA) munkatársa szerint a hőhullámok nagy változást hoznak és szélsőséges időjárást okoznak. Ottó szerint a világ eközben elaludt.
„A probléma adott. Jobb tudatosítására van szükség ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjunk a mai rekordhőmérséklethez – ami természetesen még rosszabb lesz”
– tette hozzá.
Június 16. és 24. között a világ lakosságának több mint 60 százaléka szenvedett a klímaváltozás okozta extrém hőségtől. A hőhullám az egész világon érintette az embereket – Kínától Bangladesen, Etiópián, Egyiptomon és Nigérián át Brazíliáig. Érezték az amerikaiak és az európaiak is.
„Növekszik azoknak a napoknak a száma, amikor az emberi szervezet normális működésének határán van”
– mondta Pershing. Szerinte Pakisztán és a Perzsa-öböl két olyan terület, amely idén már a fordulóponthoz közeledett. Több száz ember halt meg a szaúd-arábiai mekkai muszlim zarándoklat során, ahol a hőmérséklet meghaladta az 50 Celsius-fokot.
Mi okozza a problémát?
Többek között a növényzet hiánya, a légkondicionálás vagy a túl sok, hőt visszafogó beton járul hozzá a rekordmagas hőmérsékletekhez – közölte az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhivatal (NASA).
A hőség és a szárazság tüzeket szított a Földközi-tenger térségében, az Egyesült Államokban, valamint Latin-Amerikában. De tüzek ütöttek ki a Pantanal brazil mocsaras táján is.
„A Pantanal közben egy nedves terület, amelynek nem szabadna hónapokig égnie”
– mutat rá Ottová.
Az új „normális” hőmérséklet a legsebezhetőbbeket fogja a legsúlyosabban sújtani. „Az emberek, akik meghalnak majd a hőségben, nem milliomosok és milliárdosok” – mondta Pershing.
„Ha elég gazdag ember vagy, megengedheted magadnak a légkondicionálást, van egy járműved, ami elvisz oda, ahova kell, van módod lehűlni. Ha nem férsz hozzá ezekhez a dolgokhoz, vagy elveszted őket áramszünet vagy vihar miatt, sebezhetőbbé válsz”
– tette hozzá.
Afrikában a munkavállalók csaknem 93 százaléka van kitéve rendkívüli hőségnek. Az Arab-félszigeten ez a munkavállalók több mint 83 százalékát érinti. A sorban az európai és közép-ázsiai munkavállalók következnek.
Idén többek között két pusztító hurrikán sújtotta az Egyesült Államokat – a Milton és a Helene. Halálos áradások sújtották Spanyolországot. Otto szerint ezek a katasztrófák a „képzelet kudarcának” és az alkalmazkodás megtagadásának példái.
„Nem csak időjárás-előrejelzésre vagy figyelmeztetésre van szükségünk. Gyakorlatra is szükségünk lenne. Túlélőképzésre van szükségünk mindenhol, ahol súlyos árvíz fordulhat elő, és ilyesmi szinte bárhol előfordulhat”
– mondta.
Az ő szemszögéből az infrastruktúra is kudarcot vall.
„Ahogy a folyókat csatornákká változtattuk és minden felszínt lezártunk… a hirtelen érkező sok víz minden árvíz esetén katasztrofális károkat fog okozni”
– véli a szakértő.
Senki sem várja a szélsőséges időjárás gyors befejeztét, de Ottova reméli, hogy az emberek megváltoztathatják a bolygó szennyezésének módjait. Pozitívan értékeli azt is, hogy Európa minden eddiginél jobban felkészült az árvizekre, ezért ott kevesebben haltak meg.
De a kockázat az emberi nemtörődömségben rejlik. „Az emberek hajlamosak megszokni a status quót, és ez elaltatja őket” – mondta Pershing. A közöny bénulást is okozhat.
„Az idei év volt a legmelegebb, a tavalyi pedig az addigi legmelegebb – valószínű, hogy 2025-lesz ismét a legmelegebb esztendő globálisan a mérések kezdete óta” – összegzett Ottová.
ČTK
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »


