„A kínaiak szemével a Budapest-Belgrád-vasútvonal a semmi közepéből a semmibe vezet”

„A kínaiak szemével a Budapest-Belgrád-vasútvonal a semmi közepéből a semmibe vezet”

Salát Gergely szerint Kína mindenkitől akar valamit a súlyának megfelelően, de azért Magyarország nem játszik központi szerepet a terveiben.

„A helyünkön kezel minket, ugyanakkor a kínai hagyományoknak megfelelően megadja a kellő udvariasságot a legkisebb országok vezetőinek és elitjének is. Ez akár félreértésre is okot adhat”

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: bár a mindenkori magyar miniszterelnököt nagy pompával fogadják, hatalmas számokkal és jövőbeli lehetőségekkel dobálózva kommunikálnak, de ez a kínaiaknál a puhítás része. Salát szerint, ha a magyar döntéshozók végeznének kommunikációs tréningeket, megtanítanák nekik, hogy ezeknek nem feltétlenül kell bedőlni.

„Kína egy expanziós folyamat kellős közepén van: minden érdekli. Az Antarktisztól Afrikáig nincs olyan régió a világon, ahol ne nyomulna. Logikus, hogy nálunk is nyomul egy kicsit. Ezt nem szabad túlértékelni.”

A Budapest-Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban elmondta: azt nem a kínaiak találták ki, nem a kínaiak kezdeményezték, hitelt adnak korrekt, se nem túl magas, se nem túl alacsony kamatra, állami garanciával, majd nagy valószínűséggel kínai cégek építik meg az egészet. Ezzel lekötik a rendelkezésre álló tőke egy kicsiny részét, és külföldön le tudják kötni az eleve túlkapacitásokkal küzdő kínai építőipar pár százezrelékét is. Salát úgy fogalmazott:

„a kínaiak szemével a Budapest-Belgrád-vasútvonal a semmi közepéből a semmibe vezet. Nekik mindegy, hogy Budapest és Belgrád között mi van.”

A projektnek akkor lenne értelme az Új Selyemút kapcsán, ha megépülne a Belgrád-Pireusz-vasútvonal is, de ebből évtizedek múlva lehet valamit. A szakértő ugyanakkor kijelentette: magyar szemszögből annak abszolút van létjogosultsága, hogy a Balkánt Magyarországgal összekösse valami értelmezhető szárazföldi infrastruktúra.

Salát Gergely a magyar politikusok tájékozottságával kapcsolatban elmondta: néhány évvel ezelőtt egy fejtágítónak szánt előadást tartott külpolitikával foglalkozó országgyűlési képviselőknek a parlamentben, ott azonban egy idős képviselő, „nem egy mezei, hanem pártjának szakpolitikusa” megkérdezte, mégis mi van most azzal a Csou En-lajjal. Salát tájékoztatta a képviselőt, hogy Csou En-laj negyven éve, 1976-ban meghalt.

„Ez nagyon jól tükrözi a magyar döntéshozók anakronisztikus elképzeléseit Kínáról, nem csak a politikusokét. Ezzel a tempóval valószínűleg véget ér már addigra az Új Selyemút-projekt, mire ők észbekapnak, hogy ez egyáltalán létezik”

– jelentette ki.

Salát állítása szerint Magyarország azért maradt ki az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank alapító tagjai közül, mert hazánk lekéste a jelentkezési határidőt.

„Volt egy egyoldalas fax, amit egy adott napig el kellett volna küldeni a megadott faxszámra, miszerint csókolom, Magyarország kormánya vagyok, én is szeretnék alapító tag lenni az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankban. Az illetékes magyar minisztériumban elfelejtették határidőre elküldeni a faxot. Így végül nem lettünk alapító tagok. Később aztán persze csatlakoztunk, de már más szavazati aránnyal és jogosultságokkal, mintha alapító tagként tettük volna.”

Salát problémának nevezte, hogy nem a legmegfelelőbb embereket találták meg a keleti nyitás feladatával, és megfelelő forrást sem tettek mögéjük.

Hírdetés

„A Fidesz elmulasztott kinevelni Kína-specialista hivatalnokokat, kádereket, döntéshozókat, akik átlátják a magyar-kínai kapcsolatokat”

– tette hozzá.

Az interjúban arról is szó esett, hogy a kínaiak nem szokták kérni a tibeti zászlót lengető aktivisták leteperését.

„A kínaiak nem nagyon kérnek ilyesmit. Ők hozzászoktak ahhoz, hogy ha Kína miniszterelnöke vagy elnöke elmegy Nyugat-Európába, ott mindig van ötven-száz helyi aktivista, aki Tibetért tüntet, és akiket azért elég távol tartanak a kínai vezetőktől”

– mondta Salát. Magyar sajátosságnak nevezte a tipikus túlkompenzálást.

„Azt gondoljuk, hogy a kínaiak minden bizonnyal úgy gondolkodnak, mint mi. Ezért megpróbáljuk kitalálni, hogy vajon mit szeretnének, majd ennek a fantáziának próbálunk megfelelni”

– vélekedett a szakértő. Szerinte tipikusan ilyen hiba nagyobb méretben az EU-val kapcsolatos kínai álláspont feltételezése is. A magyar vezetők azt gondolják,

„itt civilizációk harca van, ezért a kínaiak biztos nem szeretik az EU-t, így honorálni fogják, hogy akárhányszor odamegy hozzájuk egy magyar vezető, az jó keményen beolvas Pekingből Brüsszelnek meg az EU-nak.”

Kína azonban egy „szép, erős, zsíros” EU-t szeretne, legyen minél erősebb, gazdagabb, szebb, nagyobb, fejlettebb.

„Nekik nagyon nem tetszik, amikor Magyarország az EU-t szidja nekik. Európa gazdaságilag erős legyen– úgy, hogy közben politikailag és katonailag kevésbé az”

– tette hozzá Salát.

A szakértő arra is kitért, hogy Kína az Egyesült Államokat tartja a fő riválisának, de most „tapsolnak örömükben, nem hiszik el, hogy ekkora ajándékot kaptak a sorstól, mint Trump”. A kínai-orosz viszony az elmúlt tíz évben kifejezetten jó, de ez az ellenségem ellensége alapú barátság nem fog örökké tartani. Észak-Koreával kapcsolatban Salát elmondta: Kína érdeke, hogy legyen egy ütközőállam közte és Dél-Korea között, ahol amerikai katonák állomásoznak.

„A kínaiaknak egy reformkommunista, jelentős kínai befolyás alatt álló bábállam tetszene leginkább, de egy észak-koreai összeomlás annyi beláthatatlan tényezővel járna Kína számára, hogy nem vállalják a rezsim bedőlésének kockázatát”

– mondta.

Globális szinten is abban érdekelt Kína, hogy nyugalom és béke legyen, illetve menjen a biznisz. Kína összeomlása nem várható a közeljövőben, bármit is ír a nyugati sajtó, az ország stabilitását nagyon alábecsülik.

„Az összeomlás nem reális, de ha mégis megtörténne, akkor mi lesz? Nem fog eltűnni, már háromezer éve ott van, és háromezer év múlva is lesz ott valami.”

De Salát egy világméretű konfliktus lehetőségét sem vetette el, hiszen a történelem nem ért véget, bármi megtörténhet.

„Mi ahhoz szoktunk hozzá, hogy nincsenek háborúk. De miért ne lehetnének?”


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »