Hasonló a helyzet most is, mint a nándorfehérvári diadal idején; a keresztény Európát most is a közép-európai nemzeteknek kell megvédeniük – nyilatkozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára szerdán a közmédiának.
Felidézte: II. Mehmed török szultán óriási seregével – amivel egész Európát meg akarta hódítani – a csata előtt azt mondta: reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját Bécsben fogja elfogyasztani.
A csaknem három hetes – július 4-től július 22-ig tartó – csatában három nagyszerű hadvezér: Hunyadi János, sógora, Szilágyi Mihály, valamint Kapisztrán János vezetésével sikerült megállítani, legyőzni és hetven évre távol tartani Európától a török sereget.
„Nemcsak Magyarországot védtük meg, hanem egész Európát, az egész keresztény Európát” – emelte ki az államtitkár. Erre emlékeztet a déli harangszó is, hiszen addig nem volt ilyen jelentős méretű győzelem az oszmán sereg felett. Ez volt az első, 1456. július 22-én. Úgy értékelt, ez a győzelem a népek, nemzetek összefogásáról, a példaértékű hazaszeretetről, a keresztény kultúra védelmének fontosságáról szól.
Kitért arra is, hogy most is hasonló a helyzet, mert most is meg kell védeni a keresztény Európát. A bevándorlást mindenképpen meg kell állítani, mert „csak így védhetjük meg európaiságunkat, az európai kultúrát” – szögezte le, hozzátéve: „csak így szolgálhatjuk az emberek biztonságát”.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára megkoszorúzza Hunyadi János szobrát az 1456-os nándorfehérvári csata évfordulóján, a nándorfehérvári diadal emléknapján a budai Várnál 2020. július 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a Magyar Honvédség teljes képességével védi a határokat. A legmodernebb technikát is bevetették: azokat a H145M típusú helikoptereket használják felderítésre, amelyek tavaly és idén érkeztek a Magyar Honvédséghez.
Kiemelte: mióta a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések időszaka véget ért, egyre nagyobb a migrációs nyomás a magyar határon. Ebben az évben 15 ezer embert fogtak el. Az év elején még átlagosan napi 50 volt az elfogások száma, majd lecsökkent, most viszont már 70-80.
Németh Szilárd felhívta a figyelmet, hogy már nem csak a bevándorlás és a terrorizmus jár „kéz a kézben”, hanem a bevándorlás és a koronavírus-járvány is. Így már nem csak közbiztonsági és terrorizmus elleni intézkedésről, hanem a járványügyi helyzetről is szó van.
Azt mondta: a migránsok, akiket az embercsempészek, ngo-k segítenek, akiket „meghívnak a brüsszeli és a hazai baloldali szereplők”, olyan területekről érkeznek, amelyek a leginkább fertőzöttnek számítanak, gócpontok.
Az államtitkár azt mondta: a koronavírus-járvány elleni védekezésben „győztesnek tekinthetjük magunkat”, de a veszély nem múlt el. Németh Szilárd kiemelte: az illegális migráció is fokozza a veszélyt, ezért arra kéri az embereket, hogy a nemzeti konzultációban fejtsék ki a véleményüket.
Koszorú Hunyadi János szobránál az 1456-os nándorfehérvári csata évfordulóján, a nándorfehérvári diadal emléknapján a budai Várnál 2020. július 22-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Évszázadok óta fáj a törököknek a nándorfehérvári vereségük
Egy zseniális hadvezér, egy mindenre elszánt várkapitány és egy rettenthetetlen szerzetes. 564 éve aratott világraszóló győzelmet Hunyadi János, Szilágyi Mihály és Kapisztrán János serege a Nándorfehérvárt ostromló török hadak felett.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette.
Hunyadi János, rézmetszetének másolata (Fotó: MTI/Reprodukció)
A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, és minden jövedelmét, valamint teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, majd 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordította félelmetes seregét. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.
II. Mehmed oszmán szultán portréja (Fotó: Wikipedia)
A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, csupán katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.
Kapisztrán János képei kódexekben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.
Nándorfehérvárt a korabeli világ legnagyobb hadserege ostromolta. Az az oszmán hadsereg, amely 1453. május 29-én bevette Konstantinápolyt, pedig a bizánci birodalom fővárosát többszörös falrendszerének köszönhetően bevehetetlennek tartották. Ez a hadsereg Európában partra szállva bármit elfoglalt, de Hunyadi Jánosnak bátor katonákkal és a mellette lévő hadvezérekkel, egy sajátos dunai összefogásban sikerült megállítania – mondta Hóvári János, turkológus, volt ankarai nagykövet a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
Ez valóban egy nagyon nagy, világtörténelmi összecsapás volt – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre a csatára mindenki emlékszik, ezért is harangoznak délben világszerte.
A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.
Dugovics Titusz önfeláldozása (Fotó: Wikipedia)
A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ára időzítve, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A nándorfehérvári győzelem pedig a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. Sajnos a katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett.
Hóvári János elmondta, akik ismerik mélységében az oszmán történelmet, azok tudják, hogy II. Mehmed a nándorfehérvári csatát követően végiggondolta birodalma működését, és reformokat vezetett be. Átalakította, megerősítette a birodalmat, ezért sajnos ez a vereség ahhoz járult hozzá, hogy az oszmánok aztán erősebbé váltak.
Hozzátette: ennek ellenére mélyen megmaradt az oszmánok emlékvilágában Nándorfehérvár.
Erre ékes bizonyíték, hogy a szultánok palotájában, a Topkapi szerájban őriznek egy térképet, amit még 1456-ban használtak, és tíz–húsz évenként a kémjelentések alapján frissítették. A szakértő kiemelte: a törökök több mint 50 év után is ezt a térképet vették alapul, amikor 1521-ben végül elfoglalták a várat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
