A keresztény és az üzleti etika összefüggéseit vizsgálták a Pázmányon

A keresztény és az üzleti etika összefüggéseit vizsgálták a Pázmányon

Könyvbemutatót és kerekasztal-beszélgetést szervezett az etikáról és az üzleti etika magyarországi helyzetéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara (PPKE BTK) a Magyar Közgazdasági Társasággal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködésében, a budapesti Sophianumban.

Minden tudománynak szükségszerűen megvan a maga etikai vetülete, ilyenformán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is fontosnak tartja ezeknek megvilágítását – mondta el megnyitóbeszédében Kuminetz Géza, az egyetem rektora. Utalt arra is, hogy az etikai kutatások során nemcsak a mai szerzők gondolatait illő tanulmányozni, hanem a nagy elődök időtálló munkáit is meg kell ismernünk. „Ez a könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés igyekszik tehát a keresztény etikai felfogások közül a régit és az újabbat egyaránt bemutatni és értékelni” – foglalta össze a rendezvény fő céljait.

Az eseményen köszöntötte az egybegyűlteket Horváth György, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Bizottságának elnöke és Szatmári Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság Felsőoktatási és Továbbképzési Szakosztályának elnöke, a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese is. Mindketten üdvözölték és hiánypótlónak nevezték az eseményt.

Kuminetz Géza rektor Prohászka Lajos A mai élet erkölcse című, nemrégiben újra megjelent munkáját ismertette, úgy is, mint a kötet bevezetőjének szerzője. Prohászka ebben a munkájában az erkölcsi tudat alakulását és egyre erőteljesebb torzulását mutatja be, amely torzulás „az elmúlt évtizedekben tovább erősödött”.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatóinak etika témában megjelent három munkáját is méltatták a rendezvényen.

Elsőként Turgonyi Zoltán filozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársa mutatta be a Birher Nándor és Ujházi Lóránd szerkesztésében napvilágot látott, Etika mint normarend című kiadványt, amely elektronikus formában is hozzáférhető. A könyv egy átfogó szöveggyűjtemény, amelyben az etika történetének klasszikus szerzőitől származó írásai olvashatók.

A Noszlopi László szeretetbölcseletéről és pszichológiájáról szóló kötetet – A szeretet etikája és/vagy az etika szeretete: Noszlopi László (1901–1990) szeretetbölcselete és pszichológiája – Frenyó Zoltán, a PPKE BTK oktatója mutatta be.

A Noszlopi-féle könyv 80 esztendővel az első, 1944-es kiadás után tavaly jelent meg újra, az azt bevezető 37 oldalas tanulmány pedig Kuminetz Géza munkája. Frenyó Zoltán kiemelte: Noszlopi László szinte teljes életműve a szeretet, a személyiség, a jellem, a világnézet, az emberismeret, a kultúrfilozófia témái körül mozog.

Hírdetés

A Brandenstein Béla legfontosabb művéről, az Etikáról szóló Kuminetz-kötetet (A teremtés rendjének fenntartója és valódi kibontakoztatója a jó, vagyis az igaz ember: Brandenstein Béla etikája) Botos Máté egyetemi docens, tanszékvezető ismertette.

Botos Máté felidézte Brandenstein Béla élettörténetét, aki a kommunizmus idején Ausztriába volt kénytelen menekülni családjával, Magyarországon pedig megfosztották minden címétől, akadémiai tagságától, publikációs lehetőségeitől – de munkásságát fölépítette külföldön, illetve jelentős szerepet vállalt a Szabad Európa Rádió létrehozásában is. A könyv lényegi mondanivalójából a tanszékvezető kiemelte:

Fiáth Attila, a PPKE tudományos főmunkatársa Botos Máté hiánypótló munkáját méltatta, amely a 19. század végén kibontakozó katolikus szociális gondolkodás, az úgynevezett Fribourgi Unió (Szociális és Közgazdasági Tanulmányok Katolikus Uniója) alapvető forrásait tárja az olvasó elé (De la bonne monnaie. Documents originaux de » l’Union catholique des études sociales et économiques« de Fribourg 1884–1903). A rendhagyó bemutatón Fiáth Attila a szerzőt is megszólította, aki szerint nemcsak a baloldal számára elfogadhatatlan a kapitalizmus azon sajátossága, hogy dehumanizálja a társadalmat vagy az adott termelési folyamatban résztvevőket, hanem a konzervatívok is ugyanígy gondolták. Mint kifejtette: általában úgy tekintünk a konzervatívokra, mint akik megőriznek különböző dolgokat – azaz konzerválni akarnak, azonban valójában restaurálni kívánnak: visszaállítani azt, ami jó volt. 

Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja a könyvbemutató-sorozatot lezárandó hangsúlyozta: kevesen tudnak különbséget tenni az etika és a moralitás között, és veszedelmesnek nevezte, hogy előbb a vallást, majd az etikát, a jogot irtják ki, miközben ezek nélkül nem tudunk működni. A nap folyamán méltatott könyvek ezeket az értékeket megfelelő kontextusba helyezik.

Ferenc pápa szavait idézve Birher Nándor úgy fogalmazott:

A könyvekben foglaltak gyakorlati megvalósításáról – a rendezvény lezáró etapjában – egy kerekasztal-beszélgetésen értekeztek az üzleti etika ismerői, Bácsfalvi András (EY) vezetésével.

Az eseményről a teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás és fotó: PPKE BTK

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »