Amikor a kelták és a magyarok kapcsolatáról beszélünk, akkor egyúttal Európa ősi népeiről is értekezünk, hiszen a mai nemzetek java része jelentős mértékben a kelták leszármazottja, akár tud róla, akár nem. Lássuk, milyen enigmákkal van dolgunk: Honnan ered a kelta nép? Hová tartozik? Kivel rokon? Mit adtak a világnak a kelták? Kik és miért igázták le őket?
Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a kelta nép európai jelenléte meglehetősen ősi. Először a Duna középső és felső folyásánál tűnik fel. Innen terjedt el nyugati, keleti és déli irányba. A kelta népesség az i.e. 3. évszázadban a legkiterjedtebb. Tegyük hozzá, hogy keleti népek már i.e.3. évszázad derekától több hullámban érkeztek Európába.
A keltákat kinézetre magas termetű, világos bőrszínű, árja népességnek képzeltek el a kutatók. Eleinte úgy vélték, hogy a kelták egy külön emberfajt alkotnak. Később belátták, hogy ez a leírás a Duna medencében már régóta letelepedett népességre igaz, de az eredeti keltákról kiderült, hogy ők nem árják, nem világos megjelenésűek voltak, jóllehet ők is magyar nyelven beszéltek.
Egy szó, mint száz, ez a turáni csoport rátelepült a medencében élőkre. A turániak első hulláma, a szkíták, az i.e. 6. században érkeznek Közép-Európa vidékére a perzsák elől vándorolva.
Figyeljük meg, hogy az első kelta hullám – a szkítáké – a legkisebb atrocitás nélkül zajlott le. Gyakorlatilag háborús konfliktusok, vérrontás nélkül asszimilálódtak, illetve keveredtek az itt élők közé, amit nyilvánvaló módon nagyban megkönnyített az azonos nyelv használata.
A nyugati tudósok is egyetértenek abban, hogy nagy a keveredés az etnikumok között. Vagyis egyáltalán nem egyértelmű és nem tisztázott, hogy kik a kelták és hogy mit jelent a kelta szó.
A sokféle elmélet jól tükrözi a kelták megannyi elnevezése: Kelti, Keltai, Keltoi, Caleti, Caledi, Caledoni
és Galati, Galli.
A külföldi tudósok a „kel” szógyököt a „felemelkedni, kelni” jelentéssel rokonították. Azt most külön nem fejteném ki, miért. Viszont, a magyar nyelvet ismerők rájöttek, hogy a Kaleti vagy Keltoi alak a keleti égtájat jelöli, s a napkeletre, tágabb értelemben a Keletre utal. Így a kelták egy olyan nép, amely földrajzilag is keletről érkezett Európába, tehát tagjai keletiek.
Ebből az következik, hogy a kelta szó nem egy fajt takart, hanem egy olyan gyűjtőfogalom volt, ami keletről érkezett népeket tömörített. Így válik érhetővé többek között az is, hogy miért használta oly sok nép a kelta szót jelzőkét, s illesztette saját népneve elé. Pl.: kelto-ligúr, kelto-szkíta, kelt-ibéri…
A Mezopotámiával, illetve a sumerológiával foglalkozók tudják, hogy egykoron a Folyamköz lakóit hívták Caleti, Khalti, Káldi embereknek. Tehát a Habúr (Hábúr) folyótól keletre élők voltak a Caleti emberek, míg az attól nyugatra élők az Esti, Esthoni, vagyis nyugati népek.
Európában a piktek megjelenésétől használják a kelta nevet megszakítás nélkül. Magukat a pikteket is korai keltáknak szokás nevezni.
A kelta-enigma újabb felvonása a nyelv. Merthogy kimondottan kelta nyelvet nem igazán találtak a kutatók. Felvetődik a kérdés, hogy vajon miért? Baráth Tibor válasza erre a kérdésre az, hogy eleve nem is találhattak külön nyelvet, mivel a kelták magyarul kommunikáltak. Van, aki ebből a megállapításból azt hallja ki, hogy a mai magyar volt a világnyelv, de nyilvánvaló, hogy ez egy ősi nyelvre vonatkozott. Az pedig, hogy mennyire volt világnyelv a kelta, Szent Jeromostól tudjuk: a kis-ázsiai galaták (keletiek) i.e.4.században úgy beszéltek, mint a hétszáz évvel korábban tőlük elvált, és a Rajna partjára költözött galaták. Szintén ő említi, hogy a belgák jól értették a gallok és a brithonik nyelvét, illetve vice versa.
Tehát komoly nyelvi akadályokról akkortájt nem beszélhetünk, kelta-magyar nyelvi egységről viszont annál inkább. Ezt a közös nyelvet a nyelvészek szerint 100 millió ember beszélhette, illetőleg érthette.
Az i.e. 3-1. évezred régészeti leletek szerint a legtöbb kelta emlék Magyarország és Bohémia (Csehország) területéről származik. De hol és mikor találunk még kelta nyomokat?
Waddell megfigyelte, hogy ahol a Pikt nevet elhagyták, ott rögtön megjelent a Keleti név.
Hawkes a harang alakú edények készítőit őskeltáknak nevezi.
Hubert szerint a kelták már a neolitikum végén megjelentek a Brit-szigeteken.
A halomsírok népe is kelta.
A Közép-Európából a Loire mentére költözött turáni nép is kelta.
A Duna-menti Sicambriából Franciaországba vándorolt Sequani, Sicani nép szintén kelta.
Itt érkezünk el egy olyan kérdéshez, amely minden bizonnyal minden magyar embert szíven üt, de legalábbis foglalkoztat: hogyan vették át a stafétát az indoeurópai nyelvek a kelta-magyar nyelvtől?
Míg a magyar ragozó, addig a legtöbb európai nyelv hajlító: angolszász, latin nyelvek, germán, szláv nyelvek. Az eredeti, de idejétmúlt elmélet szerint egy közös indoeurópai tőről ágaztak le és önállósultak ezek a nyelvek. Ma már a legtöbb tudós beismeri, hogy ez az elmélet nem igazán helytálló. Amúgy senki sem tudja felmutatni az indoeurópai ősnyelvet, vagy egy nyelvemléket ezen a nyelven.
Ezután a nyelvészek úgy vélték, hogy volt egy általános nyelv, amelyhez azután egy idegen nyelv keveredett (szerintünk a kelta-magyar), s e nászból született az új nyelv. Így most egy olyan nyelv után kutatnak a nyelvészek, amely megfelel az ősnyelv kritériumainak és persze arra is kíváncsiak, hogy melyik a „második” nyelv, aminek a megjelenésével egyszer csak megszülethetett egy új nyelv.
Baráth Tibor erről úgy vélekedik, hogy a magyar nyelv volt az ősnyelv és a szemita népek hatottak rá.
Ezt a gondolatmenetet követve kimutathatók bizonyos magyar szavak átalakulásai indoeurópai szavakká.
Azt is kevesen tudják, de sok nyelvész észrevette például, hogy a magyarból a latinba is sok szó átszivárgott, így egyfajta rokonság alakult ki a két nyelv között.
A francia nyelvészek arra a megállapításra jutottak, hogy a francia nyelv voltaképpen „kelta ajakkal kiejtett latin”.
„Samuel Reiss, aki az „ideakomplex” módszerrel végzett angol-magyar összehasonlító nyelvészeti vizsgálatokat, megállapította, hogy az azonos gondolatot a két nyelv feltűnően gyakran azonosan hangzó szavakkal fejezi ki.” Kiragadott példa az érthetőség kedvéért a magyar GÖMB és GOLYÓ angol megfelelői a GLOBE és a KNOB. Vagy, a KÖR és KARIKA fogalom angol szavai között van a CIRCLE és CHARE (a circle tájszólási alakja).
De mindezeken túltesznek a szláv nyelvek, melyek az európai pre-latin alapnyelvből (ami lehet, hogy a magyar!) rengeteget vettek át.
Ismét mérföldkőhöz érkeztünk: hogyan voltak képesek a szemita népek akkora hatást gyakorolni az ősnyelvre, hogy abból ennyiféle váljon le és önállósodjon?
Nos, a szemiták Keletről Nyugatra tengeren és szárazföldön jutottak el. Ezt a fajta bevándorlást a saját forrásaik is alátámasztják.
„A törzsnevek között különösen a Dáné nevet emelik ki (ebből erednének a dánok és Dánia neve), Juda törzsé (annak leszármazói lennének a jutok), Benjamin törzsét (ezek utódai a normannok), Izsák törzsét amely viszont a szászok őse volna (Isakson annyi mint Saxon), a Union Jack pedig Jákob úniója s egész Britannia a „Szigeten lévő Izrael”. E különleges irányú kutatók hangsúlyozzák, hogy a szemita befolyás az angol nyelv hangtanára döntő mértékű volt s megítélésük szerint: “Az angol nyelv egész alapvetése, úgy amint az ma ismeretes, héber vagy káldeus.”
Hasonló egyes kutatók véleménye az angolszász népről is, amit így összegeznek: „Nagy a valószínűsége annak, hogy az angolszász nép valójában izraeli nép, bár ennek tudata idővel kiveszett a nép emlékezetéből”
„A British-Israel hívei azt is állítják, hogy az angolszászok két másik örökséget is kaptak a szemitáktól: 1. a világuralomra való törekvést, ezt az asszír eredetű hivatástudatot és 2. a világuralomra való isteni kiválasztottság hitét, amit Ábrahámék hirdettek.”
Kijelenthetjük, hogy a szemita hatásnak nem tudott ellenállni Európa: részben elveszítette identitását (paradox módon éppen az identitás kifejlesztésével ámítva magát), amiből egyenes ágon következett a nyelvi, a néprajzi, politikai, gazdasági, társadalmi stb. széttagoltság és feldarabolódás.
A történelem ilyetén alakulásában kiemelt szerepet töltött be a római császárság, amelynek egyes kulcsfigurái lepaktáltak bizonyos befolyásos szemitákkal. Erre vezethető vissza például a kelták (gallok) kifosztása és tömeges kiirtása!!! (A rómaiak korábban megfelelő tapasztalatokra tettek szert Karthágó kapcsán.)
Lényegében a gallokkal szemben alkalmazott öldökléshez hasonló vérrontást vittek véghez korábban a (szemita) asszírok az árjákkal szemben! Ez terror volt a javából.
Azért is kellett a druida papokat likvidálni, mert a kelták körében ők voltak a szellemi vezetők és a kozmikus tudás letéteményesei. A druida szót egyesek a görög „drys” (tölgyfa) szóból származtatják, továbbá megállapítják, hogy a druida vallás állítólag a tölgykultusz mitológiáján alapszik. De ma már tisztán látjuk, hogy a druida szó nem a tölgyfa szóból származik, hanem tudót jelent. Minek a tudói voltak a druidák? A nemzeti hagyományok és a spirituális hagyaték tudói.
A római világbirodalom után részint angolszász, részint germán színekben folytatódott Európa leigázása.
Miközben az angolszászok évszázadokon keresztül folytatták kétes célú terveik valóra váltását a hatalom csúcsáig, a brit őslakosságot csaknem kiirtották. Ehhez hasonló inkvizícióra emlékeztető tisztogatást végeztek a germánok a Rajna-vidékén és a Baltikumban, akik a finnugor népekkel bántak el rútul. S mindezt egy „gyönyörű vallás” támogatta, a kereszténység. Így cserélődött le az egységes nyelvű kelta Európa indoeurópaivá. Innen ered a „sötét középkor” elnevezés.
Ezek után nem meglepő, hogy az indoeurópai (brit-izraeli) vezetés a saját szempontjából nézve az új honfoglalókat barbároknak bélyegezte. De biztos, hogy ezek a nagy múltú népek minden tekintetben barbárok voltak?
(Idézetek forrása: Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete)
Száraz György
Boldog napot!
The post A kelta-enigma: a kelta-magyar kapcsolatok appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
