A KDH egyelőre nem árulja el, támogatja-e Fico két nemet rögzítő alkotmánymódosítását Nagy Roland2025. 03. 05., sze – 17:10 Pozsony |
A KDH csak azután foglal állást a kormányfő alkotmánymódosító javaslatáról, miután már egyeztetett a parlamenti pártokkal a saját törvénytervezetéről – jelentette be Viliam Karas, a párt alelnöke.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány szerdán délelőtt jóváhagyta Robert Fico (Smer) miniszterelnök alkotmánymódosító javaslatát, amely egyebek mellett azt is rögzítené, hogy Szlovákia csak két nemet ismer el: férfit és nőt.
A kormányfő még január végén ismertette az alkotmánymódosítást, de csak most terjesztette be a kabinet elé. Fico akkor azt mondta, tisztában van vele, hogy egy ilyen törvény elfogadásához a koalíciónak nincs meg a szükséges szavazata a parlamentben, hiszen az alkotmány módosításához legalább 90 voks szükségeltetik, az utóbbi hónapokban pedig az egyszerű többség, tehát a 76 képviselő támogatása sem volt biztos. Éppen ezért a miniszterelnök a KDH-tól várt segítséget a törvény támogatásához.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, olyan alkotmánymódosítást tervez, melyben egyértelműen leszögeznék, hogy Szlovákiában csak két nem létezik. A kormányfő emellett több kultúretikai kérdésben is módosítást szeretne eszközölni, melyben az ellenzéki KDH lehet a segítségére.
A kormányfő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, gátat kell szabni a progresszív ideológiáknak, amelyek szerinte egyre inkább az „őrültségekre emlékeztetnek”. Éppen ezért bemutatott egy olyan javaslatot, mely
5 kultúretikai kérdésben pontosítaná az alkotmány szövegét.
Szuverénül, két nemmel
Fico szerint elsősorban le kell szögezni, hogy a kultúretikai kérdésekben Szlovákia szuverén államnak minősül. Erre azért van szükség, hogy ha az Európai Unióban elfogadnak egy olyan javaslatot, amely nincs összhangban a hazai jogi előírásokkal, ilyen esetekben a szlovák alkotmány élvezzen elsőbbséget.
Képzeljük el, hogy megszületik egy új, az emberi jogokról szóló paktum, amelyben az szerepel, hogy házasság létrejöhet férfi és férfi, illetve nő és nő között. Rendben, elfogadhatnak egy ilyen paktumot, de az alapján, amit mi javasolunk, nem lehetne elsőbbsége a mi törvényeink és a mi alkotmányunk előtt
– magyarázta a miniszterelnök.
A második pont, hogy a szlovák alkotmány csak két nemet ismerne el, mégpedig a férfi és a női nemet.
Fico szerint olyan időket élünk, amikor az emberek szinte pillanatok alatt változtatják meg az álláspontjukat a nemi identitásukkal kapcsolatban, ezért alkotmányba kell foglalni azt az örökséget, amit az ország már évszázadok óta őriz. Ennek megfelelően a nemváltoztatás is csak kivételes, indokolt esetekben lenne lehetséges. A kormányfő elmondása alapján komoly vita zajlott arról, hogy a szövegbe belefoglalják az „egészségügyik okokból” kifejezést, de végül szándékosan fogalmaztak általánosan.
Arról, hogy pontosan milyen esetekben tenné lehetővé a nemváltoztatást a törvény, még egyeztetni fognak.
„Ne lehessen csak azért, mert valaki reggel felkel, és úgy érzi, hogy mától nem férfi lesz, hanem nő, vagy fordítva”
– közölte.
Egyenlő fizetés, bonyolított adoptálás
Ficóék javaslata továbbá az oktatásügyet is érintené. Azzal a mondattal egészítenék ki a hazai alaptörvényt, hogy az iskolában csak azt oktathatják, amely összhangban van az alkotmánnyal, minden más esetben szülői beleegyezésre lenne szüksége a pedagógusoknak.
„Tudjuk, ma is előfordul, hogy délután jönnek valakik előadást tartani a gyerekeknek, amely során mást mondanak, mint ami az alkotmányban szerepel. Rendben, adjunk teret más véleményeknek is, de csakis akkor, ha a szülők is beleegyeznek”
– mondta Fico.
A negyedik módosítás eredményeként csak az alkotmányos értelemben vett szülők fogadhatnának örökbe gyermekeket, így gyakorlatilag felszámolná a melegek adoptálási lehetőségeit.
A hagyományos értelemben vett család tagjait érinti
– fogalmazott a kormányfő. A szlovák alkotmány házasságként jelenleg csak azt a kapcsolatot ismeri el, amely férfi és nő között köttetik.
Végül pedig a kormányfő azt szeretné, ha „ugyanazért a munkáért mindenki ugyanannyi pénzt kapna”, tehát ezzel akarják csökkenteni a nemek közti bérkülönbségeket.
Hogy lesz elég szavazat?
Fico a módosító javaslattal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem kell szentírásnak venni a szövegben szereplő állításokat, és a pártja nyitott a párbeszédre, ezzel együtt pedig az esetleges változtatásokra is. A közeljövőben tárcaközi egyeztetésre bocsátják a jogszabályt, illetve a kormányfő azt ígérte, elküldik az összes politikai pártnak véleményezésre, koalíciósnak és ellenzékinek egyaránt.
Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az ellenzéket is megszólítja a kérdésben, hiszen egy alkotmányos javaslat elfogadásához nem elég a hagyományos értelemben vett parlamenti többség, a 76 szavazat. Egy ilyen jogszabály-módosításhoz legalább 90 támogató voksot kell találnia a kormányfőnek.
Kapcsolódó cikkünk
Egy hete Robert Fico miniszterelnök arra utasította a két koalíciós partnerét, hogy oldják meg az SNS és a Hlas belső problémáit, így biztosítsák a kormány parlamenti többségét. Andrej Danko után Matúš Šutaj Eštok is elbukta a feladatot, még soha nem tűnt ennyire bizonytalannak a koalíció jövője.
A kormánykoalíció jelenleg 72 képviselővel rendelkezik a parlamentben. További három képviselő tartozik Rudolf Huliak csoportjához, négyen pedig a Hlas elégedetlenkedői.
A Fico által kiosztott házi feladatot a visszaszervezés kapcsán az SNS és a Hlas elnöke is látványosan elbukta.
Danko a kormány elleni múlt hét keddi szavazás előtt csak pár percet tárgyalt Rudolf Huliakkal, majd berekesztette az egyezkedést és kijelentette, hogy a Nemzeti Koalíció majd Ficóval egyezik meg az együttműködésről.
Šutaj Eštok pedig elhatározta, hogy erőt demonstrál: a hétvégi Hlas-munkakongresszus kizárta Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, valamint szimbolikus békejobbot kínált a másik két képviselőnek, Ján Ferenčáknak és Roman Malatinecnek.
A lépés nem sikerült túl jól, mind a négyen közös álláspontban deklarálták, hogy nem fognak szavazni a parlamentben, amíg meg nem oldódnak a problémák – és ezzel újabb problémákat generálhatnak, hiszen a kormánykoalíciónak februárban több fontos törvényt is el kellene fogadnia. Ficót látszólag meglepte a Hlas döntése, de az is lehet, hogy a kormányfő már az előrehozott választásra készül és látványosan Šutaj Eštok nyakába akarja varrni a kudarcot. Az, hogy a Fico-kormány pontosan hány képviselővel is számolhat a következő időszakban, több tényezőtől is függ.
72
Jelenleg a Smer, a Hlas és az SNS frakciójában ennyien ülnek. Ez a létszám egyáltalán nem elég a parlamenti többséghez, csak eggyel több, mint ahány ellenzéki képviselő ül a törvényhozásban, de ahhoz sem, hogy a parlament feloszlassa magát és idő előtti választásokat írjanak ki. Mindehhez kétharmados többségre lenne szükség, amit az ellenzék biztosíthatna.
Fico – ha sem Huliakkal, sem Migaľ-lal nem tud megegyezni – valószínűleg maga szorgalmazza majd az előrehozott választást, hiszen egyetlen fontos témában sincs meg a többsége, káoszban és gyengén pedig senki nem szeretne kormányozni.
A kormányfőn mindössze az segíthet, ha valamelyik csoport külsősként támogatja a koalíciót, de erre nincs sok esély. Huliakék mindenképp egy önálló minisztériumot követelnek és valószínűleg a Hlas lázongó képviselőinek is hasonló biztosítékra lenne szükségük ahhoz, hogy mindenben támogassák a koalíciót. Vagy még erre sem hajlandóak.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák kormány helyzete 2024 végére különösen ingataggá vált: bár a jövő évi költségvetést elfogadta a parlament, Rudolf Huliak csoportjának kilépése és a Hlas képviselőinek ellenkezése miatt állandósulhat a krízishelyzet. Robert Fico miniszterelnöknek korlátozott opciói állnak rendelkezésre ahhoz, hogy végigkormányozza a 2025-ös évet – de azért több választási lehetősége is van.
A koalíció helyzete a számok terén törékeny: a Smer, a Hlas és az SNS minimális többséggel, 76 képviselővel van jelen a parlamentben, de a gyakorlatban a Hlas és az SNS vitái miatt egyre többször akad példa arra, hogy valamelyik kormánypárt kezdeményezése elbukik, vagy halasztódik. A pártok közti ellentétek szélsőséges helyzetben a kormány be nem tervezett bukásához is vezetnek, amit Robert Fico miniszterelnök aligha tartana szerencsésnek. Ficónak azonban akadnak opciói arra, miként stabilizálhatja hosszabb távon a hatalmát.
Kibékülés Huliakkal
Rudolf Huliak és a Nemzeti Koalíció további két képviselője október végén lépett ki az SNS-frakcióból és azóta is a külön utakon járják. Huliak különösen rossz viszonyba került Andrej Dankóval, a nemzeti párt elnökével és Tomáš Tarabával, a párt által kinevezett környezetvédelmi miniszterrel, aki rövid úton eltávolította a Huliakékhoz köthető jelölteket a tárcától.
Minden jel arra mutat, hogy Danko és Huliak nem fog kibékülni egymással – de ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Koalíció végérvényesen hátat fordít a kormánynak.
Fico és Huliak megegyeztek a költségvetés támogatásában, ehhez elég volt ígéretet tenni több, a politikus szívéhez közeli ágazat és régió támogatásában. Bár Andrej Danko állítja, hogy a Nemzeti Koalíció a Hlas frakciójában köthet ki, a gyakorlatban nehéz elképzelni, hogy Huliakék elképzelései összehangolhatók a Hlas „illedelmes” imázsával. Az viszont megoldást jelenthet, hogy a Smer próbálja meg valamilyen módon integrálni és megszelídíteni a minipárt képviselőit, akár közvetett anyagi juttatásokat ígérve, akár tisztségekkel, akár más gesztusokkal. Huliakék beszervezésével és visszatérésével a koalíció visszakapna három parlamenti képviselőt, ami segítene az egyszerű többség bebiztosításához.
Konszenzusos kormányzás
Az elégedetlenkedő Hlas-képviselők látszólag egy dolgot szeretnének: azt, hogy a kormánypártok ne hirtelen ötlettől vezérelve próbáljanak átalakítani fontos intézményeket. Az önkényesen megírt, gyakran előre nem is egyeztetett törvénytervezetek és személyi döntések helyett párbeszédet és folyamatos egyeztetéseket javasolnak a koalíción belül, ami túlnyúlhat a Koalíciós Tanács hatáskörein.
Elvben elképzelhető, hogy létrejöhet egy új kormányzási modell, ami nagyobb beleszólást biztosít a képviselőknek a többi párt által szorgalmazott törvényekbe és növekszik a koalíciós partnerek közti kölcsönös bizalom.
Állandósulhatak a pártok közti szakmai egyeztetések. A gyakorlatban ennek a megoldásnak több rejtett hátulütője is van: nem véletlen, hogy a koalíciós partnerek felosztották egymás között a tárcákat és minden pártnak kialakultak a saját körei. Az SNS nehezen viseli, hogy Hlas-képviselők diktálják a párt hatáskörébe tartozó tárcák intézkedéseit, de a Hlas sem tolerálná, hogy az SNS érdemi beleszólást kapjon például az oktatási kérdésekbe.
A Migaľ-csoport eltávolítása a parlamentből
A kormánykoalíció számára az aktuális problémát a Samuel Migaľ (Hlas) körül csoportosuló „értelmes politizálást” követelő képviselők jelentik. A három-négy különutas képviselő súlya Huliakék távozásával jelentősen megnőtt: a beleegyezésük nélkül végképp lehetetlenné vált, hogy a koalíció bármilyen törvényjavaslatot megszavazzon a parlamentben.
Mivel a csoport tagjai olyan képviselők, akik viszonylag újoncoknak számítanak a politikában, üzletemberek, vagy régiós aktivisták, adódik egy kézenfekvő módszer arra, hogy a pártuk „megszabaduljon tőlük.” Hasonló taktikát alkalmazott Andrej Danko a kormányalakítást követően – lukratív állami pozíciókat biztosított a listán mandátumot szerzett politikusoknak, hogy aztán a saját megbízhatóbb embereit ültesse a felszabaduló helyekre.
Több politikus – köztük maga Danko – is lebegtette, hogy az elégedetlen képviselőknek már korábban is állami pozíciókat ajánlottak fel, egyelőre ezeket a híreket a Hlas és az érintett politikusok is cáfolták. Migaľék között azonban akadnak régiós aktivisták és üzletemberek, valamint gondolkodtak már racionálisan is egy válság idején – mikor a kifogásaik ellenére a taktikus szavazásukkal segítettek a sztrájkoló orvosokat szankcionáló törvénymódosítás elfogadásában. Nem kizárt, hogy belátva a helyzet tarthatatlanságát, megtartva az erkölcsi integritásukat ezt a módszert választják a parlamentből való kivonulásra – a kormánykoalíció pedig jól jár a döntéssel.
Kisebbségi kormányzás
Robert Fico az elmúlt hónapokban nem törte magát, hogy elsimítsa a kormánykoalíción belüli ellentéteket. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök egyszerűen ráhagyta a konfliktuskezelést a pártokra, de az is, hogy bízik benne, a bajban mindig sikerült megegyeznie a képviselőkkel, hogy elkerülje az igazán kritikus helyzeteket.
A Huliak-csoporttal sikerült megegyeznie a költségvetésről, a Hlas elégedetlenkedőivel pedig az orvossztrájk kezelésének módjáról. Gondolkodhat úgy, hogy az esetleges kisebbségbe kerülése ellenére is számíthat a koalícióról leváló képviselőkre.
Pusztán a racionális érveket szem előtt tartva sem a Nemzeti Koalíciónak, sem a Migaľ-vezette csoportnak nem lenne érdeke, hogy megbukjon a kormány és új választást írjanak ki. Ebben az esetben borítékolhatóan nem kerülnének a parlamentbe és szövetségeseik sincsenek az ellenzéki oldalon – a Hlas-képviselők kapcsán ez a szituáció még könnyen megváltozhat, hiszen néhány elképzelésük közel áll az ellenzéki pártokhoz. Nem lehet teljesen kizárni, hogy egy Fico-vezette kisebbségi kormány a fontos ügyekben a két minicsoporttal egyeztetve sikeresen elirányítja az országot a jövőben is.
Tervezett előrehozott választások
Amennyiben kiderül, hogy a kisebbségi kormányzás nem működőképes, mert sok vesződséggel jár, vagy egyszerűen képtelenség folyamatosan egyezkedni a szakadár képviselőkkel, Robert Fico akár az idő előtti választás felé is terelheti az eseményeket.
A Smer miniszterelnökének döntése nagyban függ a politikai erőviszonyoktól: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Smer az új választás után képes egy új, stabilabb kormány alakítására, nincs értelme vesződnie a régivel.
A Smer előtt a jelenlegi erőviszonyokat tekintve két menekülőút áll: a párt a Hlas keményvonalas, Matúš Šutaj-Eštok vezette politikusaival együtt már úgy gondolhatja, hogy az SNS, vagy a Republika szóba jöhet koalíciós partnerként egyfajta liberalizmus-ellenes blokkot kialakítva. De az is szóba jöhet, hogy a Hlas és a KDH, vagy akár a Magyar Szövetség bevonásával (és az SNS kiesésével) egy mérsékeltebb nemzeti-baloldali kormány alakulna. Az idő előtti választás műfaja azonban kockázatos és Fico rá is fizethet erre a lépésre: az eredmények könnyen hozhatnak patthelyzetet, vagy egy sokszínű, de a Smer kizárásával megalakuló, PS-vezette kormány megalakítását.
75
Amennyiben a Hlas renegátjait nem tudja visszacsatornázni a kormány, de Huliak csoportjával kiegyezik Fico, pontosan egy képviselő hiányzik majd a parlamenti többséghez. Elképzelhető, hogy a kormánykoalíció ezen a ponton úgy ítéli meg, csak kevés hiányzik valamelyik elégedetlenkedő Hlas-os meggyőzéséhez – vagy egy kormánytisztséggel, vagy valamilyen más módon. Ha hisznek a sikerben, további hosszú hónapokig húzódhat a kormány agóniája.
Próbálkozásban nincs hiány, Migaľ egy hétvégi interjúban jelezte, hogy mind a négyükre próbálnak nyomást gyakorolni politikusok és a hatóságok egyaránt.
A Huliakkal való megegyezés gyakorlati akadálya, hogy nem tudni, mennyire viseli el Andrej Danko, ha engedményeket kell adni az ellene fellázadó képviselőknek. Például úgy, hogy elvonják tőle az egyik minisztériumát.
77
„Leírni a veszteségeket és haladni tovább” – gondolhatja a kormány és különösen Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke a válságról. A politikus terve, hogy az elégedetlenkedő frakciótagjait kettéválasztja, az engedelmesebb, a párthoz jobban kötődő két képviselővel és Huliakékkal pedig ismét létrejön egy stabilnak mondható, de nem túl nagy parlamenti többség. A probléma: egyelőre nem működik látványosan az elképzelés. Malatinec és Ferenčák egyelőre kitartanak a két kizárt képviselő mellett és egységet mutatnak. Nélkülük pedig nincs semmilyen többség, megkerülhetetlennek tűnik a csoportos egyezkedés.
79
Ezen a ponton nagyon kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a kormánykoalíció minden lázongó képviselőjével meg tud egyezni, de formailag még semmi sincs veszve.
Migaľ például váltig állítja, hogy tárgyalni szeretne a kormányfővel a folytatásról és Huliak sem ellenséges Ficóval. Emellett sem a Nemzeti Koalíció, sem a Hlas elégedetlen szárnya nem akarna előrehozott választásokat, hiszen ebben az esetben szinte biztosan távozniuk kellene a parlamentből. Amennyiben a kormányt teljesen átalakítják és mindkét csoportnak helyet biztosítanak, a koalíció megváltozott összetételben, súlyos belső konfliktusokkal terhelve, de viszonylag kényelmes többségben tudná folytatni az ország irányítását.
A koalíció számára jelenleg az is problémát okoz, hogy egyáltalán 76 képviselőt találjon, miután a hétvégén kitiltották a Hlasból Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, és Rudolf Huliak, valamint képviselőtársai sem egyezetek meg a miniszterelnökkel a támogatásukról.
Fico ugyanakkor elmondta, a KDH-val már tárgyalt a lehetséges alkotmánymódosításról.
A kereszténydemokraták frakciója 11 képviselőből áll, vagyis a legszűkebb, 76-os parlamenti többség esetén az ő segítő kezük sem lenne elegendő. A Progresszív Szlovákia és az SaS aligha támogatna egy ilyen javaslatot, kérdéses, hogy a Szlovákia mozgalom frakciójának egyik csoportja, mégpedig a Keresztény Unió kötélnek állna-e Fico kérésére.
A kormányfő kiemelte, tervei szerint már márciusban beterjesztenék a javaslatot a parlament elé. Egyúttal megjegyezte, ha hosszabb vitára van szükség, nem idegenkedik attól sem, hogy később, áprilisban vagy májusban kerüljön fel a módosítás a napirendre.
A kereszténydemokraták nem idegenkednek a kultúretikai kérdések megnyitásától, hiszen saját maguk is beterjesztettek egy hasonló jellegű alkotmánymódosító javaslatot a parlament elé. Érdekesség, hogy Milan Majerský, a KDH vezetője februárban még egyértelműen elutasította, hogy pártja beáll a miniszterelnök kezdeményezése mögé, melynek egy éles politikai szóváltás lett az eredménye.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a hirtelen megnyitott kultúretikai kérdések menthetik meg Robert Fico kabinetjét a bukástól. A miniszterelnök alkotmánymódosítást javasolt, a terve pedig az volt, hogy magához édesgeti a kereszténydemokratákat. A KDH azonban gyorsan tudatosította, mire megy ki a játék, így kosarat adtak Ficónak. Az együttműködésről szövögetett álmok így gyorsan sértődött üzengetésbe torkolltak.
A KDH elnöke, Milan Majerský két héttel ezelőtt zárta ki először annak lehetőségét, hogy pártja támogassa a kormányfő, Robert Fico (Smer) által szorgalmazott alkotmánymódosítást. Bár Fico nagy reményeket fűzött az együttműködéshez, ami akár még a koalíciója hirtelen elolvadt többségét is ellensúlyozhatta volna, a helyzet alakulása váratlan fordulatot vett.
Fokozódó ellentétek
„Ez egy hamis játék a miniszterelnök részéről” – jelentette ki Milan Majerský, aki szerint Fico kizárólag azért állt elő a témával, mert az engedetlen képviselői száma folyamatosan emelkedik, a lázadókkal azonban képtelen kompromisszumra jutni. Majerský ennek kapcsán arra emlékeztette a kormányfőt, hogy mostanság a 76-os parlamenti többség összekaparása is komoly gondot okoz a kabinetjének, az alkotmánymódosításhoz pedig még ennél is több, egészen pontosan 90 honatya támogatására lenne szükség.
Meggyőződésem, hogy a javaslat végül nem kerül a plénum elé, hiszen még a KDH 11 szavazata sem lenne elegendő, hogy Fico módosítása átmenjen. Arról nem is beszélve, hogy komoly kétségeim vannak, hogy a koalíció összes képviselője támogatna– e egy ilyen változtatást
– magyarázta a KDH elnöke. Robert Fico azonban nem vette különösebben a szívére a kereszténydemokraták ellenállását, továbbra is egyeztetni szeretett volna a tömörüléssel.
A KDH elnöke ezt látva a hétvégén még a korábbinál is élesebb határvonalat próbált húzni a mozgalma, valamint a kormánypártok közé.
A koalíciónak a saját szavazataival kell beérnie. Nem a választási időszak elején vagyunk, a politika helyzet azóta jelentősen megváltozott
– szögezte le Milan Majerský a Joj televízió politikai műsorában, majd azt a lehetőséges is elutasította, hogy az általa vezetett tömörülés támogatná Richard Raši (Hlas) házelnökké választását. Döntésüket azzal indokolta, hogy „szégyenteljes”, amit az elmúlt hetekben a kormányzó triótól láthattunk.
A miniszterelnök nem fogadta túl jól az elutasítást. Robert Fico videóban üzenet a kereszténydemokraták elnökének, amiben farizeusnak nevezte Majerskýt, aki állítása szerint igen előkelő helyen állt a sorban, amikor kabinetje a legutóbbi kihelyezett ülésen „pénzt osztott”. A KDH vezetője sem maradt Fico adósa, így közölte megyeelnökként a régióban élő embereknek kért támogatást, nem magának.
Annak ellenére, hogy esetenként némi közeledés mutatkozott a kormánypártok és a KDH között, Milan Majerský éppen akkor törte darabokra a kormányfő, Robert Fico együttműködésről szövögetett terveit, amikor a negyedik Fico-kormány helyzete egyre bonyolódik.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormányfő, Robert Fico (Smer) ultimátumot adott partnereinek, ha hétfőig nem számolnak le a belső ellentétekkel, nem marad más megoldás, mint a kabinet átalakítása. A nemzetiek elnöke, Andrej Danko sértődötten reagált Fico felvetésére, a Hlast vezető Matúš Šutaj Eštok azonban megerősítette, pártja felkészült a személyi cserékre. Eközben a Magyar Szövetség arra jutott, eljött az ideje, hogy kihasználják a kialakult káoszt.
A színfalak mögött napok óta intenzív tárgyalások zajlanak, amik nem csak a miniszterelnök, Robert Fico energiáját emésztették fel, mostanra a türelme is elfogyott.
Ha a tömörülések vezetői nem járnak sikerrel, javaslatot fogok tenni a kormány átalakítására
– szögezte le Robert Fico, aki hétfőig adott időt koalíciós partnereinek a vitás kérdések rendezésére.
Danko forrong
Fico felvetését kollégái sem hagyták szó nélkül. Az SNS elnöke egy a miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben reagált a fejleményekre. A csípős hangvételű, magázódó üzenetben Andrej Danko egyebek mellett azt állítja, a módszer, amellyel a kormányfő lezárná a koalíciós válságot, durván sérti a koalíciós szerződést. Danko felszólította Robert Ficót, hogy ne gyakoroljon nyomást, és ne dehumanizálja az érintett tömörüléseket. Egyúttal azt is megjegyezte, a beleegyezésük nélkül nem válthat le minisztereket, de amellett az állítás mellett is kitart, hogy az SNS és a Hlas nem felelős a kialakult helyzetért.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormánytagok nyilatkozataiból eddig arra lehetett következtetni, hogy a hét végéig felszámolják a koalíció berkeiben kialakult ellentéteket. A miniszterelnök, Robert Fico (Smer) legutóbbi közleményében azonban már nem bizonyult ennyire optimistának.
A színfalak mögött napok óta intenzív tárgyalások zajlanak, mostanra azonban a kormányfő, Robert Fico is beismerte, a vártnál több időre lesz szükségünk a koalíciós válság megoldásához. A Hlas és az SNS hétfőig kaptak haladékot, hogy egy olyan javaslattal álljanak elő, amely biztosítja a stabil parlamenti többséget. Amennyiben a két szóban forgó párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) és Andrej Danko (SNS) a jelzett időpontig nem tudják leverni a képviselőik által szított lázadást, Robert Fico kérlelhetetlenül lép közbe.
Ha a tömörülések vezetői nem járnak sikerrel, javaslatot fogok tenni a kormány átalakítására
– szögezte le legfrissebb bejegyzésében Fico, aki szerint kabinetjének haladéktalanul vissza kell térnie a kormányprogramban vállalt célok teljesítéséhez.
A lázadók csodálkoznak, Danko forrong
Eközben az egykori hlasos lázadók erős kijelentést tettek. Samuel Migaľ és Radomír Šalitroš megjegyezték, hogy az erőviszonyok átrendeződése fényében szerintük nem a Hlasnak jár a házelnöki szék. Egyúttal azt is leszögezték, a vitás kérdések tisztázásáig nem hajlandóak a koalícióval együtt szavazni.
Halljuk a kormánypártok vezetőinek nyilatkozatait, hogy számítanak ránk, de nem tudjuk, milyen alapon, mert velünk nem folytatnak tárgyalásokat
– magyarázták.
A módszer, amellyel a kormányfő lezárná a koalíciós válságot, durván sérti a koalíciós szerződést, állítja a nemzetiek vezetője, Andrej Danko, aki egy Robert Ficóhoz intézett nyílt levélben adott hangot ellenérzéseinek. Danko felszólította a miniszterelnököt, hogy ne gyakoroljon nyomást, és ne dehumanizálja az érintett tömörüléseket. Egyúttal azt is megjegyezte, a beleegyezésük nélkül nem válthat le minisztereket. Danko kitart amellett, hogy az SNS és a Hlas nem felelősek a kialakult helyzetért.
A sajtó és a civilek
Robert Fico a kormányválsággal kapcsolatos fejlemények mellett arra is reagált, hogy a Transparency International jelentése szerint a Fico-kabinet alig egy év alatt ismét a korrupció fellegvárává tette Szlovákiát.
Visszautasítom ezt a politikai pamfletet. A kormány 2023-as megalakulása óta egyik tagja sem állt korrupciós botrányok középpontjában
– magyarázta a bizonyítványát a miniszterelnök, aki azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a „Soros és társai” által finanszírozott szervezet azokat az átalakításokat rótta fel nekik, amikkel kizárólag „az ellenzéknek, a civil szervezeteknek, valamint a kormányellenes médiának van problémája”. Robert Fico úgy véli, ezen változtatások végrehajtásával csak teljesítették a kormány programnyilatkozatában foglalt célokat.
Šutaj Eštok hangneme mérsékeltebb
A Hlas vezetője, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter messze nem bizonyult olyan indulatosnak, mint a nemzetiek elnöke.
A Hlas készen áll a személyi cserékre
– erősítette meg Matúš Šutaj Eštok, aki azt is megjegyezte, örül, hogy a kormányfő végre foglalkozni kezdett a belső ellentétek feloldásával.
A belügyi tárca vezetője a jövőben nem kíván tárgyalni pártja lázadóival, ha azonban a miniszterelnöknek vannak efféle ambíció, nem fogja megakadályozni, hogy párbeszédet kezdeményezzen a különutas képviselőkkel.
Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási alapért felelős miniszterelnök-helyettes pedig arról is szót ejtett, hogy az általa betöltött pozíció lehet az a szék, amiről a Hlas a személyi cserék következtében kénytelen lesz lemondani.
Ez a politikai realitás. A kormánykoalícióban a többség biztosítása a prioritás
– válaszolta Kmec arra a kérdésre, zavarja-e az a lehetőség, hogy valaki másnak juthat az általa betöltött tisztség. Peter Kmec azonban feltehetően nem marad pozíció nélkül. A belső körökben egy ideje már arról suttognak, hogy ő válhatja Richard Rašit (Hlas) a beruházási tárca élén, ha Rašit házelnökké választják.
Nem kizárt, ez az egyik lehetséges forgatókönyv, amivel dolgozunk
– mondta Kmec, aki nem cáfolta, de nem is erősítette meg a hírt.
Robert Fico egyelőre nem reagált a neki címzett levélre, miniszterei azonban megtették helyette.
Danko módszerei általában nem szokványosak
– jegyezte meg Boris Susko (Smer), az igazságügyi tárca vezetője. A védelmi miniszter, Robert Kaliňák (Smer) azonban nem volt hajlandó tudomást venni a nemzetiek elnökének panaszairól. Azt azonban mindketten elutasították, hogy ez lett volna az utolsó kormányülés a jelenlegi felállásban.
A Magyar Szövetség kihasználná a káoszt
A Magyar Szövetség szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásában megjegyzi, hogy a hazai kormányokat általában nem az ellenzék, hanem valamelyik koalíciós partner szokta megbuktatni, ebbe a nem túl illusztris táborba pedig most Robert Fico is besorakozott, akinek „negyedszerre már nem sikerült a stabil kormányzás”.
Hogy Andrej Danko tegnap esti levele Az ifjú Werther szenvedései alcímmel kerül-e be Szlovákia politikai történelmébe, vagy a nagyrőcei Martin Kukučín Gymnázium stilisztikai munkafüzetébe sorolják-e be szemelvényként, még nem tudjuk. (…) Andrej Danko a tegnap esti üzenetet ugyan nem kormánybuktató levélnek szánta, de ezzel a koalíciós tárgyalások mielőbbi eredményes lezárását sem mozdítja elő, az biztos
– olvasható az állásfoglalásban. A Magyar Szövetség úgy véli, ha Robert Fico márciusra vissza is szerzi a parlamenti többségét, az rendkívül törékeny lesz. A párt ezért arra jutott, élnek a kínálkozó lehetőséggel és tárgyalást kezdeményeznek a jelenlegi kormánypártokkal. Állításuk szerint erre azért van szükség, mert „politikai tapasztalat és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy stabil kormánya Szlovákiának a magyar párt nélkül a következő választás után sem lesz”.
Új együttműködés körvonalazódik
Bár a Smerrel való együttműködést kizárták, a KDH finoman a legnagyobb ellenzéki párt felé kezdett tolódni. Majerský ugyanis egyértelműen kijelentette, a kormánypártok nyílt felhívásai ellenére úgy vélik, a házelnök-helyettesi tisztség a Progresszív Szlovákiát illeti.
Szerepelnek a programjukban olyan kultúretikai kérdések, amikkel nem értünk egyet, ha ezeket félre tudják tenni, akkor semmi akadálya a közös munkának
– szögezte le a progresszívek kapcsán a kereszténydemokraták elnöke.
Nem teljesen veszett ügy az alkotmány módosítása
Ha a KDH-n múlik, akkor a Robert Fico által belengetett módosítás nem kap zöld utat, ez azonban nem azt jelenti, hogy a kereszténydemokraták letettek róla, hogy megvalósítsák ezt az elképzelést. Milan Majerský ugyanis bejelentette, csütörtökön bemutatják a saját javaslatukat, amivel állításuk szerint a liberális pártok egy része is rokonszenvezhet.
A kormányfő, Robert Fico még január végén tárta a nyilvánosság elé a javaslatát, ami lehetővé tenné, hogy az alkotmányban egyértelműen leszögezzék, hogy Szlovákiában csak két nem, férfi és nő létezik. A miniszterelnök emellett több másik kultúretikai kérdés kapcsán is változtatásokat szeretett volna eszközölni.
Most azonban a párt alelnöke, Viliam Karas már visszafogottabban fogalmazott, miután a kabinet jóváhagyta Fico javaslatát. Azt mondta, a KDH mindenképpen tárgyalni szeretne az összes parlamenti párttal a saját javaslata támogatásóról, és csak ezt követően foglalnak állást a kérdésben.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
