Az India és Pakisztán közötti feszültség ismét kiéleződött, miután fegyveres támadók 26 turistát, köztük 25 indiai állampolgárt és egy nepáli személyt öltek meg az indiai-adminisztráció ellenőrzése alatt lévő Kasmírban. A merénylet elkövetője a The Resistance Front nevű militáns szervezet volt, amely a pakisztáni Lashkar-e-Taiba csoporthoz köthető – utóbbi pedig régóta gyaníthatóan kapcsolatban áll a pakisztáni állami szervekkel és katonai vezetéssel.
Válaszul India a következő intézkedéseket jelentette be:
A feszültség hasonló forgatókönyv szerint alakult korábban is, például a 2016-os Pathankot légi bázis elleni támadás, a 2016-os Uri támadás, valamint a 2019-es Pulwama-i öngyilkos merénylet után. Minden esetben megfigyelhető volt egy kezdeti feszültségnövekedés, amelyet végül diplomáciai csatornákon keresztüli deeszkaláció követett, gyakran nemzetközi közvetítők – például az Egyesült Államok – nyomására.
A legutóbbi támadás után is, bár katonai összecsapás történt a LoC (Line of Control) mentén, az ENSZ felszólította a feleket a „maximális önmérsékletre” és a békés rendezésre.
A konfliktus egyik új dimenziója a vízpolitika. India az Indus-vízszerződés felfüggesztésével stratégiai nyomást próbál gyakorolni Pakisztánra. A megállapodás eddig biztosította mindkét ország vízhasználati jogait, és adatcserét írt elő a folyók vízhozamáról. A lépés komoly következményekkel fenyeget Pakisztán Punjab és Szindh tartományára nézve, ahol a mezőgazdaság 80%-a a szabályozott vízhozamtól függ.
Pakisztán az indiai lépésekre válaszul a következő intézkedéseket foganatosította:
Emellett Pakisztán felfüggesztette az 1972-es Shimla-egyezmény alkalmazását, amely eddig a LoC menti határvonal fennmaradását szavatolta. Ez a lépés jelentősen növeli egy esetleges katonai művelet kockázatát a vitatott határvonal áthelyezésére.
Mindeközben mindkét országot saját gazdasági helyzete is befolyásolja:
India a közepes jövedelmű országok csapdájából való kitörésre és ipari bázisának megerősítésére törekszik, így egy elhúzódó konfliktus súlyosan akadályozná gazdasági céljait.
Pakisztán viszont mély gazdasági válságban van, bevételi forrásai apadóban, és egyre inkább a zéróösszegű gondolkodás felé sodródik, ahol az állami ideológia keveredik a szélsőséges eszmékkel.
Ennek ellenére a helyzet értékelése alapján a tartós katonai összecsapás valószínűsége továbbra is alacsony, mivel egyik fél sem tudna valódi hasznot húzni belőle. A nemzetközi közösség, különösen a nyugati hatalmak ismételten a konfliktus deeszkalációjára szólították fel a feleket.
A civil lakosság mindkét oldalon a legnagyobb vesztese a helyzetnek. A LoC mentén élők ismét ágyútűz és lövöldözések közepette élik mindennapjaikat, miközben a pakisztáni parasztok az elmaradó vízjelentések miatt terméskieséstől tartanak.
Körkép.sk, GlobalTimes, Times of India
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Dar Yasin
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
