A spirituális őstörténet, a hagyományok, a mondavilág, a nyelvészet, a néprajz, a régészet eredményei mellett ismerkedjünk meg az elmúlt 10 év néhány figyelemreméltó genetikai eredményével és bizonyítékával, amely a Kárpát-medence múltjáról árulnak el néhány döbbenetes tényt. Így lesz a hihetetlenből hihető?
Egy európai genetikusok által 2000-ben elvégzett örökléstani vizsgálat, amely Európa jelen népességeinek reprezentatív mintáin végzett összehasonlásokat, felmérte az európai népek genetikai rokonságának mértékét és megpróbálta az időrendi változásokat is megbecsülni.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a Homo sapiens sapiens europoid rasszelemeinek az Európát elsőnek benépesítő hulláma során (35-40 ezer éve) Kelet- és Észak-Európát a magyarok, a lengyelek, az ukránok és a horvátok eredetüket tekintve közös ősei foglalták el.
A 2000-ben elvégzett Semino-féle genetikai vizsgálatsorozat Y-kromoszómás kutatási eredményei kimutatták:
– „A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es – őskőkorszakbeli – ősapa leszármazottja.
– A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18,
– 11 %-a az EU-7,
– és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja.”
(Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
Lássuk, milyen vezérelv mentén igazolta a Semino vezette pártatlan nemzetközi genetikai munkacsoport a magyarság genetikai önazonosságát!
A Semino-féle vizsgálat kimutatta, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU13+EU14) jelű gén a magyarokból teljesen hiányzik!
2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tett közzé. (Lásd: Science magazin 2000. november 10-ei (Vol. 290) számában megjelent „The Genetic Legacy of Paleolithic Homo sapiens sapiens in Extant Europeans: A Y Chromosome Perspective” című közleményt)
A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az Eu19 haplotípus – egy őskőkori genetikai marker – a magyarokban legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).A magyar nép legközelebbi – genetikai szinten igazolható – rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép.
A magyar nép tehát a génállományát tekintve európai! Vagy hazudna a genetika? Aligha.
Az Eu19 haplotípussal kapcsolatban nem elhanyagolható körülmény, hogy az nem csak Európában fordul elő, hanem Észak-Indiában, Pakisztánban és Közép-Ázsiában is, ahol egyébként a marker legnagyobb gyakoriságát éri el. Akkor hogy is van az a szkíta-sumer-hun-magyar rokonság?
A nem éppen magyarbarát tudósok tézise lényegében az, hogy a magyar az európai népek jellegtelen keverékpopulációja. Erről egészen mást derített ki Szabó István Mihály mikrobiológus.
2004-ben Szabó István Mihály mikrobiológus genetikai vizsgálatok reprezentatív mintái alapját igazolta, hogy a magyar európai nép és ősei itt keresendők. A humán genetika bizonyítja, hogy a magyarok ősei 40 000 éve települtek Európába, továbbá utódaik ma is határozott genetikai önazonossággal rendelkeznek, ami pedig csak úgy lehetséges, ha az itt talált népesség lélekszáma felülmúlta a honfoglalókét, és genetikai összetételüket a korábbi hódítások során sem változtatták meg szélsőséges mértékben (tehát az őslakosok mindvégig többségben maradtak).
Szabó Mihály szerint „A magyarok ősei az uráliak azon ága között voltak, akik a pleisztocén végén Észak-Európába, majd Szibériáig vándoroltak. Itt az Ob alsó folyása vidékén különült el önálló etnikumként a magyarság, és innen tért vissza Európába.”
Szabó István Mihály kiemeli, hogy „az ugorok így feltárt története a magyarság őstörténetét is más megvilágításba helyezi. Az ugorok történetével a magyarság őstörténete mintegy 40 ezer év távlatáig vezethető vissza. Eredetét tekintve rokonának tartható a horvát, a lengyel és az ukrán nép. Európában szinte egyedüliként tartotta meg ugor etnikai jellegét és nyelvét is.”
Tegyük hozzá a fentiekhez, hogy a Kárpát-medencében élő népesség kultúrája és műveltsége nem csak a genetikában érhető tetten, hanem az írásrendszerben, a fémbányászatban és fémművességben, a háziasított állatok (sertés, szarvasmarha) tartásában és a gabonafélék kinemesítésében, hogy csak néhány, neves kutatók által bizonyított tényt említsünk.
Elődeink, genetikai rokonaink és a mi generációink között legalább 40 000 év telt el. Most vitatkozhatunk az elmúlt 10 vagy 1000 év eseményein, de amint a fenti megállapításokból és következtetésekből is kiderül, együtt kell élnünk azzal a gondolattal, hogy a múltunkat nem változtathatjuk meg: itt a helyünk, nagy múltú tradíciónk vannak és ebből az önismeretből sarjadhat a szebb jövőnk.
Boldog napot!
The post A Kárpát-medence múltja a genetika tükrében appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
