A Józsefvárosban, a Magyar Rádió volt épületegyüttesének területén épül fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa. Az épületkomplexum tervezésére 2021-ben lezárult nemzetközi tervpályázat győztese a KÖZTI-Hamburg C tervezői konzorcium volt. Tima Zoltánnal és Kruppa Gáborral, a projekt vezető építészeivel beszélgettünk.
– Miért vált szükségessé a Pázmány helyzetének rendezése?
– Tima Zoltán: A piliscsabai Pázmáneum egy építészetileg nagyon különleges épületegyüttes, szakmai szempontból mindenképpen, de az építése óta eltelt idő azt mutatta, hogy egyetemi célra a hely nem volt alkalmas. Nagyon nehéz egy éppen létrejövő egyetemet és a hozzá kapcsolódó, megfelelő szellemiséget kialakítani egy teljesen új, a fővárostól távol fekvő helyen, ahol ráadásul a közlekedési feltételek sem éppen a legideálisabbak. A piliscsabai komplexum egyébként azt is jól mutatja, miért nem jó megoldás egy egyetemet a város szélére telepíteni. Bár találunk erre példát a világban – elsősorban angolszász országokban –, ám nem véletlen, hogy a nagy európai egyetemek a belvárosokban vannak.
– A tervezett új egyetemi campus egy olyan helyen fog megépülni, ahol számtalan más felsőoktatási intézmény is megtalálható.
– Kruppa Gábor: Valóban, ez a környék már most is több egyetemnek ad otthont, az egész városnegyed nagyon intenzív diákéletet él. Ha valaki erre jár, láthatja, hogy milyen sok fiatal fordul meg a környéken.
Ezért hoznánk létre a Szentkirályi utca térbővületeként egy hasonló kis teret az egyetem előtt, ahol le lehet ülni, össze lehet jönni. De a paloták közötti kertek helyreállítása is ezt a célt szolgálja. Cél volt az is, hogy az új campusban viszonylag kevés gyaloglással lehessenm eljutni az egyik helyről a másikra.
– T. Z.: Egy 1,8 hektáros területről beszélünk. A tervezési feladatot igyekeztünk úgy megoldani, hogy az új campus a város és a környezet életére is pozitív hatást gyakoroljon. Olyan térkapcsolatok jönnek majd létre, olyan épületek kerülnek ide, amitől több, gazdagabb lesz a Palotanegyed.
Először a főúri paloták határozták meg a jellegét, később viszont a terjeszkedő Rádió területhasználata tette zárttá a tömböt. Az új campust egy barnamezős beruházásnak tekinthetjük, hiszen a Rádió – melynek tevékenysége ugyan a kulturális élet része is – ezt a városrészt ipari területként használta, praktikus szempontok miatt zöldterület nélkül. Az évtizedek során egyre több épület került a Rádió használatába, melyek egy része már itt állt, de volt, amit kifejezetten erre a célra építettek. Egyébként, ha valami nem volt való a belváros közepére, az egy rádió-komplexum.
– Mi marad meg, mi lesz átépítve és mit bontanak le?
– T. Z.: A Károlyi- és Esterházy-palota az elmúlt nyolcvan évben elég sok viszontagságon ment keresztül. Előbbi a 2. világháború során súlyosan megsérült, teljesen kiégett. A homlokzatot többé kevésbé rekonstruálták, a belső részt azonban nem, itt később a rádió raktárai, öltözői voltak. Ez
Az Esterházy-palota nem sérült meg, közvetlenül a háború után egy ideig köztársasági elnöki palotaként működött. A belső terei többé-kevésbé átvészelték a történelem viharait.
– Mit terveztek e két épületbe?
– K. G.: Minden értéket meg fogunk tartani. A Márványteremből és a jó állapotban megmaradt szobákból reprezentatív helyiségek lesznek: a rektori, dékáni irodák, tanácstermek.
Ez a palota a háború utáni méltatlan állapotából, a restaurátorok aprólékos kutatásainak köszönhetően visszanyeri eredeti előcsarnokát és belső udvarát. Ehhez persze kellett némi szerencse is, ugyanis amikor a Magyar Rádió számára raktárrá alakították, az eredeti épületdíszeket nem mindenhol verték le, volt, ahol „csak” egy előtétfallal eltakarták, így ezek megmenekülhettek.
– T. Z.: A meglévők mellé új épület is kerül, a tömb közepére. A két palotát elsősorban a földfelszín alatt fogjuk összekötni az új létesítménnyel.
Az aulát mind a két irányból – a Pollack Mihály tér és a Szentkirályi utca felől is – meg lehet közelíteni. A Szentkirályi utca felől néhány épület lebontásával egy új campus-teret fogunk építeni, ez egyfajta spirituális kapcsolatot létesít majd a jelenlegi Pázmány jogi karának az épületével. Ezt a szellemi középpontot egy campanile, egy torony jelöli majd ki.
– Mi lesz a sorsa a Rádió stúdióinak, a Pagodának?
– K. G.: Érdemes erre a kérdésre egy kicsit messzebbről közelítve válaszolni, és tisztázni a
védettség fogalmát is.
Mi a tervezésnél maradéktalanul figyelembe vettük az értékleltárban foglaltakat, továbbá azokat a szempontokat, szabályozási előírásokat, melyeket a kerület és a főváros képviselői megfogalmaztak. Az előkészítés során nem merült fel, hogy a szóban forgó belső részek védettek lennének.
Talán azért sem, mert a Pagoda ugyan 1949-ben épült, de mivel a kilencvenes évekre elég rossz állapotba került, teljesen átépítették, az eredeti formát követő új anyagokkal és szerkezetekkel. Mi azt javasoltuk, hogy a Pagodát úgy bontassuk el, hogy az máshol újra felállítható legyen.
Ezt a stúdiót Békésy György tervezte, aki éppen itt kísérletezte ki azokat az akusztikai paramétereket, amelyek a zenei ízlés szerint a legjobb hangzást adják. Fontos, hogy Békésy a fizikai határértékeket határozott meg, nem azt, hogy a belső rész hogyan és miből épüljön meg. Amit ma látunk, az megjelenésében már egyáltalán nem az a stúdió, amit ő tervezett. Itt szerintünk nem a mostani építőanyagokat kell védeni, hanem a kísérletező szellemiségnek lehet emléket állítani, azzal, hogy a stúdiók tervezésénél Békésy javaslatai szerint járunk el.
– Itt áll két kockaépület is, ezekkel mi fog történni?
– K. G.: Az archívum és az irodaépület lebontásra kerül, a Rádió Bródy Sándor utca 5-7-ben található épületének pedig az utcai része, vagyis a homlokzat és az első helyiségsora marad majd meg.
– T. Z.: Itt egy kollégiumot alakítottunk ki.
– K. G.: Az egész campus korszerű, kis üzemeltetési költségű épülettömb lesz. Többen felvetették, hogy a tervezés során használjuk fel a meglévő épületeket, és abba mintegy lakja be magát a Pázmány. Ezt azért nem tartottuk jó megoldásnak, mert a rossz hőszigetelésű, korszerűtlen,
– Ezek szerint a tervezésnél figyeltek a környezetvédelmi szempontokra is?
– T. Z.: Akik nem tartják jónak a nagyléptékű bontásokat, azt mondják, hogy a mai, környezettudatos gondolkodásmód szerint az épületek újrahasznosítását kell megoldani. A mi véleményünk szerint a környezettudatosság komplexebb kérdés, nem csak arról szól, hogy miként lehet egy arra alkalmatlan épületet úgy-ahogy átalakítani. Az ésszerű üzemeltetés szempontjait is figyelembe kell venni, ráadásul arra is kell gondolni, hogy egy egyetemi létesítmény legalább száz évre épül.
– K. G.: Az egész komplexum a legkorszerűbb technológiával épül meg. Napenergiát, földhőt hasznosító berendezéseket telepítünk, vagyis igyekszünk a zöldenergiát felhasználni még akkor is, ha jelen esetben egy sűrűn beépített városi környezetről van szó.
– Az új sportcsarnok milyen lehetőségeket kínál majd az egyetemistáknak és a környéken
élőknek?
– K. G.: Egy versenyméretű kézilabdapálya épül majd, melyet minden olyan sportra lehet majd használni, ami itt elfér, legyen az kosárlabda, futsal, tollaslabda, vagy bármi más. De
– T. Z.: Azt is fontos megjegyezni, hogy az aula is nyitott lesz, azt bárki megközelítheti vagy használhatja. Lehet itt kiállításokat vagy más közösségi eseményeket rendezni. Innen lesz elérhető egy ötszáz férőhelyes előadóterem, melyet külső felhasználók is igénybe vehetnek. Ez egy leválasztható terület lesz, önálló büfével, kávézóval. Létesül egy négyszáz fős étterem is, ez az Esterházy-palota és a Festetics-palota között megépítendő épületben kap majd helyet, kertkapcsolattal. A Szentkirályi utca felől pedig épül egy kis kápolna is.
– Hol terveznek zöld felületeket?
– T. Z.: Jelenleg
A Károlyi- és Esterházy-palota közötti kert a Pollack Mihály téri közterület kibővítése lesz, itt lesz az egyik főbejárat. A másik parkot a Festetics-palota és az Eszterházy-palota közötti részre terveztük, mely eredetileg az előbbinek volt a kertje – itt van az a míves kovácsoltvas kerítés és díszkapu, ami természetesen megmarad –, ez napközben nyitott lesz. A Károlyi-palota kertjében, mely a Múzeum utca felől érhető el, szintén zöld területet alakítunk ki, ennek egy része alatt azonban lesz épület.
– Mikor kezdik az építkezést?
– T. Z.: Jelenleg zajlik a bontási közbeszerzési eljárás, a tervek szerint tavasszal kezdődhet a bontás, ez az év végéig befejeződne. Ezt követően,
– Egy építkezés nagy por- és zajszennyezéssel jár. Hogyan lehet ezt mérsékelni?
– T. Z.: A mai világban ezt valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni, erre készülnek is organizációs tervek. Egy bontás, építés megterheli a környezetet, ennek hatásait – már a tervezés során is – igyekszünk mérsékelni, ám úgy gondoljuk, hogy mindez megéri.
A tervezett sport- és kulturális funkciók valamint a mindenki által bejárható zöldterületek javítják az itt élők életminőségét, az ide áramló diákok pedig vidám, hangulatos életet hoznak a vadregényes történelmű paloták városrészébe.
Fotó: Lambert Attila; www.pazmanycampus.hu (képek az új campusról)
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »