A járványhelyzet felülírta a szúnyogirtás szabályait

A járványhelyzet felülírta a szúnyogirtás szabályait

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 180 napra újra engedélyezte a légi, kémiai szúnyoggyérítést, amit tavaly az Európai Unió normatíváinak megfelelően beszüntettek. Így állunk most a gyakorlatban.

Tavaly az EU-normatíváknak megfelelően megszűnt Magyarországon a kémiai szúnyoggyérítés, most az NNK 180 napra újra engedélyezte azt.

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint a légi úton kijuttatott idegmérgek a szúnyogokon kívül más ízeltlábúakra, sőt a gerinces fajokra is ártalmasak, amit az NNK az InfoRádiónak elismert, de mint mondták,

a járványhelyzetben mégis fontosnak találták a gyérítés ezen módjának megengedését.

Ismert, a nyugat-nílusi láz esetleges terjedését szeretnék megakadályozni a légi úton, kémiai anyagokkal történő szúnyoggyérítéssel – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa, Sztikler János biológus.

„A felszaporodott csípőszúnyog-faunának egy részét olyan szúnyogok képezik, amelyek a nyugat-nílusi láz potenciális vektoraként vannak számon tartva. Ezek honos, országos elterjedtségű csípőszúnyogok” – fogalmazott a biológus.

Azt nem tudta megmondani, hogy idén mennyi lesz a nyugat-nílusi lázas esetek száma, de az új koronavírus miatt leterhelt egészségügyi ellátórendszerre egy esetleges, szúnyog által terjesztett betegség további terhelést jelentene – tette hozzá.

Tavaly október 6-áig 34 nyugat-nílusi lázas megbetegedést regisztrált a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Idén az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legfrissebb adatai szerint még nem jelentettek Magyarországról egyetlen megbetegedést sem, és Európában is csak 12 beteget regisztráltak.

Hírdetés

Azonban 2018-ban 225 magyar kapta el a lázat.

Garamszegi László, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója a légi kémiai szúnyoggyérítés okozta környezeti károkra hívta fel a figyelmet.

„Ezek idegméreg-anyagok, amelyek nem specifikusan a szúnyogokra hatnak, hanem minden más, repülő ízeltlábúra is.

Itt gondolni kell a beporzókra, a méhekre, de más ízeltlábú csoportra is igaz, de még emberre vonatkozó egészségügyi hatásokat is leírtak már. Például balatoni halpusztulásokat is lehet ehhez kötni,

balatoni halak kopoltyújában megtalálták a deltametrin nevű anyagot.”

Ezt Sztikler János biológus is megerősítette, és hozzátette, hogy ezért vezettek be korlátozásokat a szer kijuttatásában.

„Több óvintézkedést is előírtunk, az érintett méhészeket szükséges értesíteni a kezelés előtt, a felszíni vizektől való biztonságos védőtávolságot is előírtuk, hogy ne kerüljön az irtószer a vizekbe. Az irtás csak esti és hajnali órákban végezhető, és csak szél- és csapadékmentes időben, csak lakott területen.”

A Nemzeti Népegészségügyi Központ figyelmeztet, hogy mind a légi, mind a földi szúnyoggyérítés idején

  • a szabadban tárolt tárgyakat, gyermekjátékokat, ruhákat takarják le a lakók, vagy vigyék zárt térbe.
  • A gyérítés ideje alatt és az azt követő egy órában az ablakokat, ajtókat zárva kell tartani és
  • a szellőztető berendezéseket ki kell kapcsolni.
  • A zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás, feldolgozás előtt mindenképpen meg kell mosni,
  • tilos az irtást végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni.

Hogy hol és merre végeztek eddig szúnyoggyérítést, arról itt írtunk részletesebben. Hogy az ember maga hogyan tehet azért, hogy kevesebb legyen a szúnyog, arról pedig itt.

Nyitókép: MTI Fotó: Varga György

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »