A bősi erőműre vonatkozó elemzésért 314 ezer eurót fizettek ki, de hogy miért is pontosan, azt nem lehet tudni.
Titok marad, niért fizettek ki Grant Thornton társaságnak egy elemzésért 314 eurót, mert a Vízgazdálkodási Építésügyi Vállalatnál (Vodohospodárska výstavba) így döntöttek. A döntésüket a környezetvédelmi miniszter, Ján Budaj is jóváhagyta.
Egy ilyen elemzésnek a különféle alternatívák nyereségessége mellett azt is tartalmazni kell, hogy azok mennyire terhelik meg az államkasszát, hogy az adófizetőkről már ne is beszéljünk.
A fönti eset azért is kényes ügy, mert a mostani kormánykoalíció nagyobb átláthatóságot ígért korábbinál, s ezt az ígéretét a kormányprogramban is több tucatszor megismételte.
Az elemzést a Vízgazdálkodási Építésügyi Vállalat rendelte meg, és annak már múlt nyárra el kellett volna készülnie, de azt csak az elmúlt év végére kapták meg. Ráadásul az elemzés nyilvánosságra hozatalát is elutasították a kritikus infrastruktúrára vonatkozó törvényre hivatkozva, és a bősi erőmű ilyennek minősül.
A minisztérium viszont arra nem tudott választ adni, miért veszélyes egy bősi erőműről készített elemzést közzétenni. Ján Budaj szóvivője, Jana Žjak beismerte, hogy
nem vizsgálták meg, hogy az elemzés közzététele valóban veszélyeztetné-e a bősi erőművet, de a törvényes kötelességüket teljesítették”.
Ján Budaj hivatala ráadásul belső anyagnak minősítette át az adófizetők pénzéből fizetett elemzést.
A titkosítható, úgynevezett „érzékeny” információknak a törvény szerint több kritériumnak is eleget kell tenniük, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a lehetőséggel a hivatalok részéről, ahogy az korábban gyakran megtörtént. A korábbi időszak titkosított dokumentumainak egy részét pedig épp a mostani kormány érvénytelenítette, mert nem találta indokoltnak a titkosításukat.
Az is kérdéses, hogy a Grant Thornton elemző cég hozzájuthatott-e a titkosított információkhoz. A minisztérium biztonsági részlegének igazgatója, Branislav Ragan az aktuality.sk erre vonatkozó kérdésére nem tudott válasz adni.
Kritikus infrastruktúra minden olyan objektum, szolgáltatás és rendszer, amelyeknek a megsemmisítése megbénítaná az állam működését vagy veszélyeztetné a lakosságot, mint például a csatornahálózat, villanyvezetékek, kórházak és autópályák.
Ellentmond a titkosításnak az is, hogy például a bősi erőműhöz tartozó körtvélyesi tározó gazdasági és műszaki elemzése, ami még 2020 nyarán készült, mindenki számára teljes mértékben elérhető.
Titkos információ lehetnek a védelmi minisztérium beszerzéseire vonatkozó információk, amelyek nem nyilvános versenypályázatok tárgyai és titkos szerződéseket tartalmazhatnak.
Ez azonban nem vonatkozik az erőművek javítására vonatkozó munkákra. Ezek elvégzésére az állam nyilvános pályázatot hirdet meg, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések is nyilvánosak. Ami a bősi elemzést illeti, ha az titkosítandó adatokat tartalmazott, azokat külön kellett volna választani, és az elemzést – legalább részben – akkor is nyilvánosságra kellett volna hozni.
A költségvetési szabályokra vonatkozó törvénymódosítás szerint ráadásul kötelező is nyilvánosságra hozni minden 40 millió euró fölötti tervezetet.
És éppen Ján Budaj állt korábban az átláthatóságért folyó küzdelem élén. Úgy látszik, az ő esetében is érvényes a közmondás: más szemében a szálkát is, a magáéban a gerendát se.
A Vízgazdálkodási Építésügyi Vállalat élén, amely Bős rekonstrukciójáról is dönt, Vladimír Kollár áll. Az általa vezetett cég rendelte meg a 314 ezer eurós elemzést.
Kollár személyével kapcsolatban azonban Állítsuk meg a Korrupciót Alapítvány már több kétes esetre figyelmezetett. És nincs is egyedül, más érintett személyek is vannak körötte, akik közül a leginkább figyelemre méltó a Smer rendőrségi vizsgálat alatt álló oligarcha támogatója, Jozef Brhel. Neki jutott volna eredetileg az elemzés díja is. A neki szóló megbízást azonban a vízgazdászok később hatálytalanítottak és új pályázaott írtak ki, amit a pozsonyi székhelyű Grant Thornton Advisory nyert el.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
