A Hlas inkább csak szeptemberben szavazna a Covid-amnesztiákról Nagy Roland2025. 05. 27., k – 15:59 Pozsony |
Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter szerint a Hlas parlamenti frakciója támogatni fogja Peter Pellegrini köztársasági elnök vétóját a Covid-amnesztiákat érintő törvényjavaslattal kapcsolatban. Ugyanakkor azt sem tartaná rossz elképzelésnek, ha csak szeptemberben szavaznának a jogszabály-módosításról.
A Hlas elnöke kedden, a parlament aktuális ülése előtt beszélt a Pellegrini által megvétózott javaslatokról. Az egyik tervezet a már említett Covid-amnesztiákat érinti, a másik megvétózott jogszabály pedig a főügyészt jutalmazná havi 5 ezer eurós juttatással egészen élete végéig, még akkor is, ha a hétéves hivatali idejéből csak négyet töltött ki. Pellegrininek mindkét módosítással problémája van, ezért is vétózta meg a javaslatokat, de az elnöki vétó megtöréséhez a koalíciónak elegendő lenne az egyszerű parlamenti többség, tehát 76 támogató voks.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kedden délután kezdődik a parlament májusi és júniusi ülésszaka, az utolsó a közel három hónapig tartó nyári szünet előtt. A képviselőkre ezúttal több mint 150 programpont vár, köztük Peter Pellegrini köztársasági elnök megvétózott törvényjavaslatai is, továbbá napirendre kerül Ficóék megosztó alkotmánymódosító javaslata a két nem elismeréséről.
A parlamenti ülésszak első szavazása során a képviselők általában az államfő által megvétózott törvényjavaslatokkal kezdenek – a napirenden jelenleg két olyan jogszabály-módosítás szerepel, amelyet Pellegrini visszaküldött a plénumba.
Az egyik a Covid-amnesztiákról szóló javaslat, melynek értelmében kártérítést kapnának azok, akik a koronavírus-járvány idején megszegték az óvintézkedéseket, és ezért a hatóságok megbírságolták őket. A köztársasági elnök azonban nem tartja jó ötletnek a koalíció javaslatát, szerinte ugyanis a törvény olyan üzenetet küld az embereknek, hogy egy esetleges jövőbeli járvány esetén nem érdemes betartani az óvintézkedéseket.
A másik megvétózott jogszabály a főügyész életjáradékával kapcsolatos. Az államfő a javaslat átdolgozását sürgeti, szerinte az csak úgy lenne igazságos, ha a főügyész csak akkor részesülne az élete végéig tartó juttatásban, ha kitölti a teljes hétéves hivatali idejét.
A megvétózott javaslatokról akár már kedd délután is szavazhatnak a honatyák, bár az sem kizárható, hogy a koalíció megtalálja a módját a voksolás elhalasztásának, ugyanis a Hlas képviselői nem akarnak szembemenni az elnöki vétóval a Covid-amnesztiák kapcsán.
A Hlas szavazatai nélkül a koalíció nem lenne képes elfogadtatni a törvényt – kivéve, ha az ellenzék soraiból talál támogatókat, de erre viszonylag kevés az esély.
Kapcsolódó cikkünk
A Hlas képviselői nem fogják megszavazni az államfő, Peter Pellegrini vétójának megtörését az úgynevezett „Covid-amnesztiák” ügyében – közölte Tomáš Drucker, a Hlas oktatási minisztere a TA3 vasárnapi vitaműsorában.
Miután Peter Pellegrini visszaküldte a parlament által elfogadott javaslatot, a koalíciónak 76 képviselő szavazatára lenne szüksége a jóváhagyáshoz. A Hlas szavazatai nélkül minden bizonnyal tehát nem sikerül majd megtörni a köztársasági elnök vétóját.
Pellegrini áprilisi indoklása szerint a kormány és a parlament veszélyes útra lépett, mivel olyan embereknek akar kártérítést biztosítani, akik tudatosan megszegték a törvényt. Az államfő nem ért egyet azzal, hogy mindenkit kárpótoljanak, aki nem tartotta be a járvány idején hozott intézkedéseket.
„Úgy gondolom, az államfő ebben a tekintetben is bizonyítja, hogy független intézmény” – jelentette ki Tomáš Drucker, hozzátéve: „saját érvrendszerrel állt elő, amellyel mi bizonyos mértékig azonosulni tudtunk.” Drucker szerint a Hlas párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok „biztosan” beszélt már erről Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel. (ta3, tasr)
Pellegrini megmutathatja, mennyire szuverén
A Covid-amnesztiák és a főügyészi életjáradék megvétózása volt az első olyan lépés Pellegrini részéről, mellyel élesen szembement a kormánykoalíció akaratának. A Hlas egykori elnöke 2023-ban még szintén a koalíció sorait erősítette a parlament vezetőjeként, egészen addig, míg 2024 áprilisában államfővé választották.
Akkor azt ígérte, pártpolitika felett álló, önálló és független köztársasági elnök lesz, aki minden egyes állampolgár érdekét képviseli, de az ellenzék az elmúlt egy évben sokat bírálta őt amiatt, hogy a megosztó törvényjavaslatok elfogadásakor nem szólalt fel Ficóék ellen.
A vétók mellett Pellegrininek újabb lehetősége lesz megmutatni, mennyire gondolta komolyan a független államfői szerepet, ugyanis a kezdődő ülésen egy beszéd is vár rá – az államfőnek be kell mutatnia az éves jelentését Szlovákia jelenlegi állapotáról. Ez egy lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök erős politikai üzenetet fogalmazzon meg a koalíció irányába: Andrej Kiska és Zuzana Čaputová korábban többször is éltek ezzel a lehetőséggel.
Folytatódik a kultúrharc
A parlament tárgyal továbbá a Smer alkotmánymódosító javaslatáról is, melynek egyik leglényegesebb pontja, hogy alkotmányba foglalná: Szlovákia csak két nemet ismer el, férfit és nőt. Emellett a szülőket feljogosítaná arra, hogy eldönthessék, a gyermekek milyen foglalkozásokon vesznek részt az iskolában azok közül, amelyek nem szerepelnek az állami tantervben. A javaslat továbbá azt is kimondja, hogy Szlovákia kultúretikai kérdésekben szuverén országnak minősül.
Az alkotmánymódosítást maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök harangozta be még márciusban.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico (Smer) miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, olyan alkotmánymódosítást tervez, melyben egyértelműen leszögeznék, hogy Szlovákiában csak két nem létezik. A kormányfő emellett több kultúretikai kérdésben is módosítást szeretne eszközölni, melyben az ellenzéki KDH lehet a segítségére.
A kormányfő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, gátat kell szabni a progresszív ideológiáknak, amelyek szerinte egyre inkább az „őrültségekre emlékeztetnek”. Éppen ezért bemutatott egy olyan javaslatot, mely
5 kultúretikai kérdésben pontosítaná az alkotmány szövegét.
Szuverénül, két nemmel
Fico szerint elsősorban le kell szögezni, hogy a kultúretikai kérdésekben Szlovákia szuverén államnak minősül. Erre azért van szükség, hogy ha az Európai Unióban elfogadnak egy olyan javaslatot, amely nincs összhangban a hazai jogi előírásokkal, ilyen esetekben a szlovák alkotmány élvezzen elsőbbséget.
Képzeljük el, hogy megszületik egy új, az emberi jogokról szóló paktum, amelyben az szerepel, hogy házasság létrejöhet férfi és férfi, illetve nő és nő között. Rendben, elfogadhatnak egy ilyen paktumot, de az alapján, amit mi javasolunk, nem lehetne elsőbbsége a mi törvényeink és a mi alkotmányunk előtt
– magyarázta a miniszterelnök.
A második pont, hogy a szlovák alkotmány csak két nemet ismerne el, mégpedig a férfi és a női nemet.
Fico szerint olyan időket élünk, amikor az emberek szinte pillanatok alatt változtatják meg az álláspontjukat a nemi identitásukkal kapcsolatban, ezért alkotmányba kell foglalni azt az örökséget, amit az ország már évszázadok óta őriz. Ennek megfelelően a nemváltoztatás is csak kivételes, indokolt esetekben lenne lehetséges. A kormányfő elmondása alapján komoly vita zajlott arról, hogy a szövegbe belefoglalják az „egészségügyik okokból” kifejezést, de végül szándékosan fogalmaztak általánosan.
Arról, hogy pontosan milyen esetekben tenné lehetővé a nemváltoztatást a törvény, még egyeztetni fognak.
„Ne lehessen csak azért, mert valaki reggel felkel, és úgy érzi, hogy mától nem férfi lesz, hanem nő, vagy fordítva”
– közölte.
Egyenlő fizetés, bonyolított adoptálás
Ficóék javaslata továbbá az oktatásügyet is érintené. Azzal a mondattal egészítenék ki a hazai alaptörvényt, hogy az iskolában csak azt oktathatják, amely összhangban van az alkotmánnyal, minden más esetben szülői beleegyezésre lenne szüksége a pedagógusoknak.
„Tudjuk, ma is előfordul, hogy délután jönnek valakik előadást tartani a gyerekeknek, amely során mást mondanak, mint ami az alkotmányban szerepel. Rendben, adjunk teret más véleményeknek is, de csakis akkor, ha a szülők is beleegyeznek”
– mondta Fico.
A negyedik módosítás eredményeként csak az alkotmányos értelemben vett szülők fogadhatnának örökbe gyermekeket, így gyakorlatilag felszámolná a melegek adoptálási lehetőségeit.
A hagyományos értelemben vett család tagjait érinti
– fogalmazott a kormányfő. A szlovák alkotmány házasságként jelenleg csak azt a kapcsolatot ismeri el, amely férfi és nő között köttetik.
Végül pedig a kormányfő azt szeretné, ha „ugyanazért a munkáért mindenki ugyanannyi pénzt kapna”, tehát ezzel akarják csökkenteni a nemek közti bérkülönbségeket.
Hogy lesz elég szavazat?
Fico a módosító javaslattal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem kell szentírásnak venni a szövegben szereplő állításokat, és a pártja nyitott a párbeszédre, ezzel együtt pedig az esetleges változtatásokra is. A közeljövőben tárcaközi egyeztetésre bocsátják a jogszabályt, illetve a kormányfő azt ígérte, elküldik az összes politikai pártnak véleményezésre, koalíciósnak és ellenzékinek egyaránt.
Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az ellenzéket is megszólítja a kérdésben, hiszen egy alkotmányos javaslat elfogadásához nem elég a hagyományos értelemben vett parlamenti többség, a 76 szavazat. Egy ilyen jogszabály-módosításhoz legalább 90 támogató voksot kell találnia a kormányfőnek.
Kapcsolódó cikkünk
Egy hete Robert Fico miniszterelnök arra utasította a két koalíciós partnerét, hogy oldják meg az SNS és a Hlas belső problémáit, így biztosítsák a kormány parlamenti többségét. Andrej Danko után Matúš Šutaj Eštok is elbukta a feladatot, még soha nem tűnt ennyire bizonytalannak a koalíció jövője.
A kormánykoalíció jelenleg 72 képviselővel rendelkezik a parlamentben. További három képviselő tartozik Rudolf Huliak csoportjához, négyen pedig a Hlas elégedetlenkedői.
A Fico által kiosztott házi feladatot a visszaszervezés kapcsán az SNS és a Hlas elnöke is látványosan elbukta.
Danko a kormány elleni múlt hét keddi szavazás előtt csak pár percet tárgyalt Rudolf Huliakkal, majd berekesztette az egyezkedést és kijelentette, hogy a Nemzeti Koalíció majd Ficóval egyezik meg az együttműködésről.
Šutaj Eštok pedig elhatározta, hogy erőt demonstrál: a hétvégi Hlas-munkakongresszus kizárta Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, valamint szimbolikus békejobbot kínált a másik két képviselőnek, Ján Ferenčáknak és Roman Malatinecnek.
A lépés nem sikerült túl jól, mind a négyen közös álláspontban deklarálták, hogy nem fognak szavazni a parlamentben, amíg meg nem oldódnak a problémák – és ezzel újabb problémákat generálhatnak, hiszen a kormánykoalíciónak februárban több fontos törvényt is el kellene fogadnia. Ficót látszólag meglepte a Hlas döntése, de az is lehet, hogy a kormányfő már az előrehozott választásra készül és látványosan Šutaj Eštok nyakába akarja varrni a kudarcot. Az, hogy a Fico-kormány pontosan hány képviselővel is számolhat a következő időszakban, több tényezőtől is függ.
72
Jelenleg a Smer, a Hlas és az SNS frakciójában ennyien ülnek. Ez a létszám egyáltalán nem elég a parlamenti többséghez, csak eggyel több, mint ahány ellenzéki képviselő ül a törvényhozásban, de ahhoz sem, hogy a parlament feloszlassa magát és idő előtti választásokat írjanak ki. Mindehhez kétharmados többségre lenne szükség, amit az ellenzék biztosíthatna.
Fico – ha sem Huliakkal, sem Migaľ-lal nem tud megegyezni – valószínűleg maga szorgalmazza majd az előrehozott választást, hiszen egyetlen fontos témában sincs meg a többsége, káoszban és gyengén pedig senki nem szeretne kormányozni.
A kormányfőn mindössze az segíthet, ha valamelyik csoport külsősként támogatja a koalíciót, de erre nincs sok esély. Huliakék mindenképp egy önálló minisztériumot követelnek és valószínűleg a Hlas lázongó képviselőinek is hasonló biztosítékra lenne szükségük ahhoz, hogy mindenben támogassák a koalíciót. Vagy még erre sem hajlandóak.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák kormány helyzete 2024 végére különösen ingataggá vált: bár a jövő évi költségvetést elfogadta a parlament, Rudolf Huliak csoportjának kilépése és a Hlas képviselőinek ellenkezése miatt állandósulhat a krízishelyzet. Robert Fico miniszterelnöknek korlátozott opciói állnak rendelkezésre ahhoz, hogy végigkormányozza a 2025-ös évet – de azért több választási lehetősége is van.
A koalíció helyzete a számok terén törékeny: a Smer, a Hlas és az SNS minimális többséggel, 76 képviselővel van jelen a parlamentben, de a gyakorlatban a Hlas és az SNS vitái miatt egyre többször akad példa arra, hogy valamelyik kormánypárt kezdeményezése elbukik, vagy halasztódik. A pártok közti ellentétek szélsőséges helyzetben a kormány be nem tervezett bukásához is vezetnek, amit Robert Fico miniszterelnök aligha tartana szerencsésnek. Ficónak azonban akadnak opciói arra, miként stabilizálhatja hosszabb távon a hatalmát.
Kibékülés Huliakkal
Rudolf Huliak és a Nemzeti Koalíció további két képviselője október végén lépett ki az SNS-frakcióból és azóta is a külön utakon járják. Huliak különösen rossz viszonyba került Andrej Dankóval, a nemzeti párt elnökével és Tomáš Tarabával, a párt által kinevezett környezetvédelmi miniszterrel, aki rövid úton eltávolította a Huliakékhoz köthető jelölteket a tárcától.
Minden jel arra mutat, hogy Danko és Huliak nem fog kibékülni egymással – de ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Koalíció végérvényesen hátat fordít a kormánynak.
Fico és Huliak megegyeztek a költségvetés támogatásában, ehhez elég volt ígéretet tenni több, a politikus szívéhez közeli ágazat és régió támogatásában. Bár Andrej Danko állítja, hogy a Nemzeti Koalíció a Hlas frakciójában köthet ki, a gyakorlatban nehéz elképzelni, hogy Huliakék elképzelései összehangolhatók a Hlas „illedelmes” imázsával. Az viszont megoldást jelenthet, hogy a Smer próbálja meg valamilyen módon integrálni és megszelídíteni a minipárt képviselőit, akár közvetett anyagi juttatásokat ígérve, akár tisztségekkel, akár más gesztusokkal. Huliakék beszervezésével és visszatérésével a koalíció visszakapna három parlamenti képviselőt, ami segítene az egyszerű többség bebiztosításához.
Konszenzusos kormányzás
Az elégedetlenkedő Hlas-képviselők látszólag egy dolgot szeretnének: azt, hogy a kormánypártok ne hirtelen ötlettől vezérelve próbáljanak átalakítani fontos intézményeket. Az önkényesen megírt, gyakran előre nem is egyeztetett törvénytervezetek és személyi döntések helyett párbeszédet és folyamatos egyeztetéseket javasolnak a koalíción belül, ami túlnyúlhat a Koalíciós Tanács hatáskörein.
Elvben elképzelhető, hogy létrejöhet egy új kormányzási modell, ami nagyobb beleszólást biztosít a képviselőknek a többi párt által szorgalmazott törvényekbe és növekszik a koalíciós partnerek közti kölcsönös bizalom.
Állandósulhatak a pártok közti szakmai egyeztetések. A gyakorlatban ennek a megoldásnak több rejtett hátulütője is van: nem véletlen, hogy a koalíciós partnerek felosztották egymás között a tárcákat és minden pártnak kialakultak a saját körei. Az SNS nehezen viseli, hogy Hlas-képviselők diktálják a párt hatáskörébe tartozó tárcák intézkedéseit, de a Hlas sem tolerálná, hogy az SNS érdemi beleszólást kapjon például az oktatási kérdésekbe.
A Migaľ-csoport eltávolítása a parlamentből
A kormánykoalíció számára az aktuális problémát a Samuel Migaľ (Hlas) körül csoportosuló „értelmes politizálást” követelő képviselők jelentik. A három-négy különutas képviselő súlya Huliakék távozásával jelentősen megnőtt: a beleegyezésük nélkül végképp lehetetlenné vált, hogy a koalíció bármilyen törvényjavaslatot megszavazzon a parlamentben.
Mivel a csoport tagjai olyan képviselők, akik viszonylag újoncoknak számítanak a politikában, üzletemberek, vagy régiós aktivisták, adódik egy kézenfekvő módszer arra, hogy a pártuk „megszabaduljon tőlük.” Hasonló taktikát alkalmazott Andrej Danko a kormányalakítást követően – lukratív állami pozíciókat biztosított a listán mandátumot szerzett politikusoknak, hogy aztán a saját megbízhatóbb embereit ültesse a felszabaduló helyekre.
Több politikus – köztük maga Danko – is lebegtette, hogy az elégedetlen képviselőknek már korábban is állami pozíciókat ajánlottak fel, egyelőre ezeket a híreket a Hlas és az érintett politikusok is cáfolták. Migaľék között azonban akadnak régiós aktivisták és üzletemberek, valamint gondolkodtak már racionálisan is egy válság idején – mikor a kifogásaik ellenére a taktikus szavazásukkal segítettek a sztrájkoló orvosokat szankcionáló törvénymódosítás elfogadásában. Nem kizárt, hogy belátva a helyzet tarthatatlanságát, megtartva az erkölcsi integritásukat ezt a módszert választják a parlamentből való kivonulásra – a kormánykoalíció pedig jól jár a döntéssel.
Kisebbségi kormányzás
Robert Fico az elmúlt hónapokban nem törte magát, hogy elsimítsa a kormánykoalíción belüli ellentéteket. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök egyszerűen ráhagyta a konfliktuskezelést a pártokra, de az is, hogy bízik benne, a bajban mindig sikerült megegyeznie a képviselőkkel, hogy elkerülje az igazán kritikus helyzeteket.
A Huliak-csoporttal sikerült megegyeznie a költségvetésről, a Hlas elégedetlenkedőivel pedig az orvossztrájk kezelésének módjáról. Gondolkodhat úgy, hogy az esetleges kisebbségbe kerülése ellenére is számíthat a koalícióról leváló képviselőkre.
Pusztán a racionális érveket szem előtt tartva sem a Nemzeti Koalíciónak, sem a Migaľ-vezette csoportnak nem lenne érdeke, hogy megbukjon a kormány és új választást írjanak ki. Ebben az esetben borítékolhatóan nem kerülnének a parlamentbe és szövetségeseik sincsenek az ellenzéki oldalon – a Hlas-képviselők kapcsán ez a szituáció még könnyen megváltozhat, hiszen néhány elképzelésük közel áll az ellenzéki pártokhoz. Nem lehet teljesen kizárni, hogy egy Fico-vezette kisebbségi kormány a fontos ügyekben a két minicsoporttal egyeztetve sikeresen elirányítja az országot a jövőben is.
Tervezett előrehozott választások
Amennyiben kiderül, hogy a kisebbségi kormányzás nem működőképes, mert sok vesződséggel jár, vagy egyszerűen képtelenség folyamatosan egyezkedni a szakadár képviselőkkel, Robert Fico akár az idő előtti választás felé is terelheti az eseményeket.
A Smer miniszterelnökének döntése nagyban függ a politikai erőviszonyoktól: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Smer az új választás után képes egy új, stabilabb kormány alakítására, nincs értelme vesződnie a régivel.
A Smer előtt a jelenlegi erőviszonyokat tekintve két menekülőút áll: a párt a Hlas keményvonalas, Matúš Šutaj-Eštok vezette politikusaival együtt már úgy gondolhatja, hogy az SNS, vagy a Republika szóba jöhet koalíciós partnerként egyfajta liberalizmus-ellenes blokkot kialakítva. De az is szóba jöhet, hogy a Hlas és a KDH, vagy akár a Magyar Szövetség bevonásával (és az SNS kiesésével) egy mérsékeltebb nemzeti-baloldali kormány alakulna. Az idő előtti választás műfaja azonban kockázatos és Fico rá is fizethet erre a lépésre: az eredmények könnyen hozhatnak patthelyzetet, vagy egy sokszínű, de a Smer kizárásával megalakuló, PS-vezette kormány megalakítását.
75
Amennyiben a Hlas renegátjait nem tudja visszacsatornázni a kormány, de Huliak csoportjával kiegyezik Fico, pontosan egy képviselő hiányzik majd a parlamenti többséghez. Elképzelhető, hogy a kormánykoalíció ezen a ponton úgy ítéli meg, csak kevés hiányzik valamelyik elégedetlenkedő Hlas-os meggyőzéséhez – vagy egy kormánytisztséggel, vagy valamilyen más módon. Ha hisznek a sikerben, további hosszú hónapokig húzódhat a kormány agóniája.
Próbálkozásban nincs hiány, Migaľ egy hétvégi interjúban jelezte, hogy mind a négyükre próbálnak nyomást gyakorolni politikusok és a hatóságok egyaránt.
A Huliakkal való megegyezés gyakorlati akadálya, hogy nem tudni, mennyire viseli el Andrej Danko, ha engedményeket kell adni az ellene fellázadó képviselőknek. Például úgy, hogy elvonják tőle az egyik minisztériumát.
77
„Leírni a veszteségeket és haladni tovább” – gondolhatja a kormány és különösen Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke a válságról. A politikus terve, hogy az elégedetlenkedő frakciótagjait kettéválasztja, az engedelmesebb, a párthoz jobban kötődő két képviselővel és Huliakékkal pedig ismét létrejön egy stabilnak mondható, de nem túl nagy parlamenti többség. A probléma: egyelőre nem működik látványosan az elképzelés. Malatinec és Ferenčák egyelőre kitartanak a két kizárt képviselő mellett és egységet mutatnak. Nélkülük pedig nincs semmilyen többség, megkerülhetetlennek tűnik a csoportos egyezkedés.
79
Ezen a ponton nagyon kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a kormánykoalíció minden lázongó képviselőjével meg tud egyezni, de formailag még semmi sincs veszve.
Migaľ például váltig állítja, hogy tárgyalni szeretne a kormányfővel a folytatásról és Huliak sem ellenséges Ficóval. Emellett sem a Nemzeti Koalíció, sem a Hlas elégedetlen szárnya nem akarna előrehozott választásokat, hiszen ebben az esetben szinte biztosan távozniuk kellene a parlamentből. Amennyiben a kormányt teljesen átalakítják és mindkét csoportnak helyet biztosítanak, a koalíció megváltozott összetételben, súlyos belső konfliktusokkal terhelve, de viszonylag kényelmes többségben tudná folytatni az ország irányítását.
A koalíció számára jelenleg az is problémát okoz, hogy egyáltalán 76 képviselőt találjon, miután a hétvégén kitiltották a Hlasból Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, és Rudolf Huliak, valamint képviselőtársai sem egyezetek meg a miniszterelnökkel a támogatásukról.
Fico ugyanakkor elmondta, a KDH-val már tárgyalt a lehetséges alkotmánymódosításról.
A kereszténydemokraták frakciója 11 képviselőből áll, vagyis a legszűkebb, 76-os parlamenti többség esetén az ő segítő kezük sem lenne elegendő. A Progresszív Szlovákia és az SaS aligha támogatna egy ilyen javaslatot, kérdéses, hogy a Szlovákia mozgalom frakciójának egyik csoportja, mégpedig a Keresztény Unió kötélnek állna-e Fico kérésére.
A kormányfő kiemelte, tervei szerint már márciusban beterjesztenék a javaslatot a parlament elé. Egyúttal megjegyezte, ha hosszabb vitára van szükség, nem idegenkedik attól sem, hogy később, áprilisban vagy májusban kerüljön fel a módosítás a napirendre.
Egy ilyen javaslat elfogadásához azonban nem elég az egyszerű parlamenti többség, tehát a 76 támogató voks, a koalíciónak legalább 90 szavazatra lenne szüksége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ficóék valamelyik ellenzéki frakció támogatására szorulnak, de viszonylag kevés az esély arra, hogy bárkit is a saját oldalukra állítanak.
A koalíción belül is van feszültség
A parlamenti ülésre a koalíción belüli törésvonalak is hatással lehetnek. Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke ugyanis elégedetlen a tranzakciós adó jelenlegi formájával, ezért eltörölné azt az egyéni vállalkozók és a kiskereskedők számára. Kérdéses azonban, hogyan viszonyul ehhez a Smer és maga a kormányfő, hiszen korábban kijelentette, hogy a tranzakciós adó eltörlésére nincs esély.
A képviselőknek mindemellett szavazniuk kellene például a munkaügyi minisztérium javaslatáról is, melynek eredményeként az állam megvonhatja a szociális támogatásokat azoktól a munkanélküliektől, akik visszautasítják a munkaügyi hivatalok által kínált álláslehetőségeket.
Az oktatási tárca javaslata is ott van a napirenden, amely kétlépcsőssé tenné a diákok hiányzásainak igazolását.
Mindezeken túl több miniszernek is szembe kell néznie az ellenzék leváltási kísérletével: Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszternek, Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszternek, Tomáša Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszternek és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszternek. Emellett az ellenzék benyújtott egy bizalmatlansági indítványt a teljes kormány ellen is.
Viszont még ennek bebiztosítása is fejtörést okoz Ficóéknak, mivel a Hlas képviselői nem akarják támogatni Pellegrini vétójának megtörését. Matúš Šutaj Eštok még a parlamenti ülés kezdete előtt megerősítette, hogy a Hlas kitart az alapítójának és egykori elnökének döntése mellett. Ugyanakkor a jelenlegi pártelnök azt is járható útnak tartaná, ha a jogszabályról csak szeptemberben döntene a parlament.
Kedd délután minden jel arra utalt, hogy a megvétózott javaslatokról még napokig nem döntenek a képviselők, annak ellenére, hogy az ülés kezdetén Grendel Gábor (Szlovákia mozgalom) beterjesztett egy ügyrendi javaslatot, melyben azt kérte, hogy a parlamenti hagyományoknak megfelelően elsőként a megvétózott törvényjavaslatok kerüljenek napirendre.
Ugyan nem szerepel a házszabályban, de már-már parlamenti szokásnak nevezhető, hogy a képviselők első körben mindig a köztársasági elnök által megvétózott javaslatokról szavaznak.
Erre Grendel is utalt a beszédében, és szerinte a parlamentnek semmi oka nincs arra, hogy ezúttal másként járjon el.
A koalíció viszont nem állt be az ügyrendi javaslat mögé, így azt nem hagyták jóvá. Mivel a Hlas támogatása nem biztosított, ezért elképzelhető, hogy a Smer és az SNS az időhúzásra játszik, ezért akarják minél későbbre halasztani a szavazást. Ha nem sikerül megtörni az elnöki vétót, az újabb jele lesz annak, hogy a koalíció nem képes együttműködni – nyilván Grendel is tisztában volt ezzel az ügyrendi javaslat előterjesztésekor.
A parlament napirendje alapján a két vétózott törvényjavaslat a 98. és a 99. helyen szerepel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a napirend sorrendjét egy egyszerű ügyrendi javaslattal meg lehet változtatni, akár a szavazás előtt is, így a Covid-amnesztiákról szóló javaslat gyakorlatilag bármikor sorra kerülhet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
