A Heves Megyei Tanács Építőipari Vállalat körüli visszaélések

Az 1980-as évek végére a magyar gazdaság és pénzügy csődközeli helyzetbe jutott. A csődöt a szocialista tervutasításos irányítási módszer mellett a következőkkel magyarázták eddig: azzal, hogy a fogyasztást külföldi hitelekből finanszírozták; hogy az elhibázott beruházások (pl. Eocén-program) feneketlen zsákként nyelték a pénzt; a Nemzeti Bank hanyag és hűtlen kezelést egyaránt felvető árfolyam-politikájával; illetve újabban, hogy a külkereskedelem révén nagy összeg áramlott ki az országból. Míg az „impexek” esetében számszerűen nem igazolható az állítás, a központi bank szerepével kevés tanulmány foglalkozott, pedig az akkori vezetők tevékenységére nézve az irattárakban feltehetően terhelő adatok fekszenek el. [1] Fentiek mellett van még egy oka az 1980-as évek csődjének, mégpedig a megyei párt-, tanácsi és téesz-vezetők egy részének bűnös pazarlása és közönséges bűncselekmény sorozata, amelynek során népgazdaságilag is mérhető összegek tűntek el. Ilyen kártétel történt Heves megyében is.

Fekete Győr Endre, a heves megyei tanácselnök 1978-ban nagy elméleti cikket közölt „Az állampolgárok részvétele a közügyekben” címmel. Ebben a korszak bikkfanyelvén írott hosszas „termelési riport” mellett a következőket is írta: „Arra van szükség, hogy a tömegek cselekvő részvétele az élet minél szélesebb területére kiterjedjen. Többek között arra kell törekednünk, hogy a szocialista demokrácia szélesítésének keretében növekedjék az állampolgárok tájékozottsága az országos és a helyi ügyekben egyaránt. Minél több lakosnak legyen véleménye és javaslata a tennivalókról és lehetősége arra, hogy bekapcsolódhasson az ügyek intézésébe, a gyakorlati munkába. […] Megyénk tapasztalatai is azt igazolják, hogy az állampolgárok részvétele a közügyekben évről évre fokozódik, érvényesüléséhez az országoshoz hasonlóan a jó politikai légkör, a kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés távlatokban is biztos alapot nyújt.” [2] Három év múlva Fekete Győrnek távoznia kellett nemcsak a posztjáról, de a megyéből is, egy szervezetten végrehajtott bűncselekmény sorozat miatt.

Az 1950-ben alapított Heves Megyei Tanács Építőipari Vállalat (TANÉP) idővel a megye, sőt, a szomszédos területek gazdasági szereplőjévé nőtte ki magát. Az 1980-as években 1 milliárdos termelési értéket képviselt és mintegy 2700 embert foglalkoztatott. [3] A vállalat közreműködésével jelentős beruházások történtek Heves megyében, valamint a megyén kívül, szabadalmi- és exporttevékenységet is folytatott. Az alapvetően sikeresen működő szervezet berkein belül 1975-től egyre több gyanús, gazdaságilag indokolatlan ügylet történt. Az építőipari vállalatnál tapasztalható rossz pénzügyi helyzet és a romló belső morál számos pletykára adott okot, ami erősen megtépázta a TANÉP tekintélyét. Néhányan már az 1981-es botrány kirobbanása előtt is próbáltak a korrupciós ügyek végére járni. Sikertelenségüket alapvetően a haszonélvezők és kapcsolataik okozták, hiszen ők komoly gazdasági befolyással és a kommunista pártban politikai hatalommal bírtak.

1980 őszén több közérdekű bejelentést követően és a TANÉP elégtelen pénzügyi viszonyaival együtt jelentkező pártérdeknek, valamint egyes magasabb vállalati beosztásban dolgozó személyek kitartásának következtében sor került egy Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) által végzett vizsgálatra. Látva a súlyos visszaéléseket az ügy felgöngyölítésére az ÉVM és a pártszervezetek mellett a Heves Megyei Főügyészség utasítására a rendőrhatóság is nyomozást indított. Előbb 1980. december 1-én lecserélték az 1970 óta igazgatói pozíciót birtokló Varga Lajost, majd december 2-án Kovács Gábor termelési főmérnökkel, Lukács László mélyépítési főmérnökkel, Prohászka Rajmund anyaggazdálkodási osztályvezetővel, valamint Mohai Lajos műszaki osztályvezetővel szemben fegyelmi eljárást indítottak és felfüggesztették őket a munkakörükből. A vezetők korábbi tevékenysége kapcsán ugyanis fennállt a munkaköri kötelezettség vétkes megszegésének, továbbá jogtalan előnyszerzés és a társadalmi tulajdonban okozott kár alapos gyanúja. Az érintetteket a rendőrhatóságok 1980. december 6-án, illetve 23-án őrizetbe vette. [4] 1981 első felében többüket a pártból is kizártak. [5] Tesléry László megbízott igazgató végül összesen 13 vállalati alkalmazott ellen indított fegyelmi eljárást. [6]

Kérdés, hogy a vezetőség bizonyos tagjai mellett kik és milyen módszerrel károsították meg a Heves Megyei Tanácsépítő Vállalatot, továbbá a beavatottak miképpen szerezhettek jogtalan előnyöket? A belső vizsgálat során kiderült, hogy az amúgy pártállami szempontból „elismerésre méltó” munkát végző TANÉP gazdasági helyzete a nem megalapozott és nagyvonalú döntéseknek köszönhetően az ellenőrzést megelőző 3 évben fokozott romlásnak indult. „Sajnos a gazdasági helyzet romlása mellett – szintén különösen az utóbbi 3 évben – a vállalat vezetői körében eluralkodott az egyéni érdek hajhászása, a gyors gazdagodási vágy, ami nemcsak vágy maradt, hanem valóság.” [7] A vizsgálat számos jogtalanságot tárt fel. A Minisztertanács 1975-től 5 éven keresztül összesen 617 millió forintot utalt ki Heves megyének Eger pincetömedékelésre. Az összeg 50%-a a kivitelező vállalatok bevételét képezte. A TANÉP így 194 millió forint árbevételt ért el. A pincetömedékelés szabadalmazott eljárás alapján folyt, amiért a „feltalálók”, köztük Varga Lajos igazgató, Lukács László osztályvezető és mások több mint 3 millió forint szabadalmi díjat vettek fel. A megyei tanács által biztosított 80 millió forint támogatás felhasználása is aggályos volt. Kétségtelen, hogy a vállalat 5 év alatt jelentősen növelte a kapacitását, de az egyáltalán nem a megyei érdeket szolgálta. A kapacitásbővítésből adódó erőforrásokat ugyanis a megyén kívül kerültek felhasználásra a belső beruházások pedig ezáltal késtek, elmaradtak. A vezetők ebben az esetben is jól jártak. A támogatási összeg egy része az általuk szabadalmaztatott termékek gyártását alapozták meg. Haszna végül egyedül a szabadalmak tulajdonosainak lett, hiszen az így előállított termék még 1981-ben is a raktárkészletet bővítették, mindezzel 1,7 millió forint kárt okozva. A TANÉP igazgatója és vezető munkatársai, valamint más személyek 1975 végén megalapították az Eötvös Lóránd Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetet. A szövetkezet elnöke Varga volt, a fontosabb tisztségeket pedig az igazgató közvetlen kollégái kapták. Egerben összesen 16 lakás kivitelezését végezte el.

Az Eötvös 1977-ig a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet egy brigádjával (három kőművessel és négy segédmunkással) végezte a munkákat, ezt követően döntöttek arról Vargáék, hogy „kismunkaként”, szerződés nélkül folytatják a beruházásokat. [8] A kivitelezésből a vállalatnak 3 millió forint hátránya származott. [9] Varga és társai tudniillik a lakásszövetkezetnek benyújtott vállalati számlák összegét jogtalanul csökkentették, egyes munkákat részben vagy egyáltalán nem számláztak le, a TANÉP gépeit és egyéb eszközeit illetéktelenül használták és jogtalanul vettek igénybe egyéb kedvezményeket, valamint vállalati támogatásokat is. [10] További problémát jelentett, hogy a vezetők – ismerősöknek, belsős munkatársak – indokolatlan, akár 70%-os kedvezményeket biztosítottak a tanács építő által gyártott műanyag nyílászárók árából is, ebből összesen 630 ezer forint népgazdasági kár keletkezett. Ez azonban nem minden, más ügyekben, például a Gárdonyi Géza Vadásztársaság [11] által megrendelt káli vadászház építése közel 530 ezer forint kárt generált, de hiányzott a raktárkészletből 5 ezer mázsa cement is. [12] A vadászházhoz hasonló kivitelezések történtek a vállalat műszaki fejlesztési alapjának rovására ingyen, vagy csekély összegért, a haszonélvezők pedig magánszemélyek voltak. [13]

1981-ben az előzetes vizsgálatok és az akkori ismeretek szerint a vezetőség mindent összegezve 12-13 millió forint hátrányt okozott a Heves Megyei Tanácsépítő Vállalatnak. [14] A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság által végzett nyomozást követően a Heves Megyei Főügyészség végül Varga Lajos és nyolc társa ellen nyújtott be vádiratot az Egri Megyei Bírósághoz. Az ügyészség szerint a sorozatos hűtlen kezelés hozzávetőlegesen 6 millió forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. [15]

A vizsgált 1975-től 1981-ig tartó időszakban a vállalat igazgatója évente legkevesebb 6, legtöbb 9-10 alkalommal számolt be a szervezet tevékenységéről a párttestület előtt. Kifejezetten belső gazdálkodást érintő előterjesztések átlagosan 16-20 alkalommal szerepeltek az üzemi pártbizottság és végrehajtó bizottság napirendjei között. [16] A feltétezhetően erősen manipulált tartalmú beszámolók és tájékoztatók, valamint az üzemi pártszervezet érdektelenségének ellenére a gazdasági hiány egyre nyilvánvalóbbá tette Varga Lajos és a vezetés szavahihetőségének megkérdőjelezhetőségét. Varga és a bizalmasai közé tartozó osztályvezetők azonban nagy hatalommal bírtak. Az eseti kapuellenőrzések ellenére saját és a korrupciós ügyekben érintett ismerőseik védelmében a bizonyító erejű iratokat kivitték a vállalat területéről, majd megsemmisítették azokat. [17]

Varga és más haszonélvezők ügyleteit nem csak az üzemben dolgozó „szűkebb körnek”, hanem érintettségük okán a megyei pártelit egyes személyiségeinek is érdekében állt titokban tartania, és ha kellett eltussolnia. Varga és társai kiválóan beágyazott pártkapcsolatokkal rendelkeztek. Nem elhanyagolható tény, hogy az igazgató tagja volt a megyei pártbizottságnak, a megyei tanácsnak és a megyei Népi Ellenőrző Bizottságnak is, utóbbi esetében társadalmi elnökhelyettesi tisztséget töltött be. [18] Jó vezetői és szervezői készségein túl saját tekintélyét alkalmazottak, vagy az üzemi pártmegbízottak előtt a megyei tanácsban és pártbizottságban kialakított kapcsolatai révén is próbálta növelni. „Sokszor alkalmazta azt a módszert ha nála volt a párttitkár vagy a szakszervezeti bizottság titkára, hogy jelenlétükben felhívta telefonon Barta Alajos [megyei pb gazdaságpolitikai titkár] vagy Fekete Győr Endre [megyei vb-elnök] elvtársakat mint egy fitogtatva kapcsolatait. Mindezek nem voltak hatástalanok a jelenlévőkre. A megyei tanáccsal csak Varga Lajos tartotta a kapcsolatot, kimondottan a megyei tanács elnökével” [19]

A gazdasági anomáliák ellenére kiutalt eleve indokolatlan és ráadásul nagyvonalú kedvezmények, a munkatársak körében is egyre feltűnőbb jogosulatlan pénzügyi előnyök hátterére a közérdekű bejelentéseken túl felsőbb beosztású vállalati alkalmazottak is fényt akartak deríteni. Megkapó, hogy hiábavaló módon kérte Rudinszky József gazdasági igazgatóhelyettes a lakásépítő szövetkezet körüli pénzügyi szabálytalanságok tisztázására, továbbá az építkezések leállítására Barta Alajost, vagy Szalay János megyei vb-elnökhelyettest. Szalay ráadásul már 1978-ban kijelentette Rudinszky előtt, hogy Varga „kitűnő igazgató, a szocialista igazgató egyszemélyi megtestesítője” és felszólította a vele történő békés együttélésre. Közvetlen felelősség terhelte Pálinkás Józsefet a megyei tanács Építési-, Közlekedési és Vízügyi Osztályának osztályvezetőjét is. Az általa vezetett osztály, mint szakigazgatási szerv ellenőrizte a Heves Megyei Tanács Építőipari Vállalat működését. Pálinkásnak tehát ismernie kellett a TANÉP nehéz gazdasági helyzetét, de „belenyugodott” az egyes döntésekbe és elviselte, hogy Varga Lajos őt megkerülve közvetlenül a megyei tanács vezetőivel intézte az ügyeket. Nem meglepő, hogy a pártvizsgálat szerint Pálinkás felsőbb közreműködéssel, de állítólag nem a saját kérésére kapott kizárólag vállalati dolgozóknak járó több ezer forintos kedvezményt háza építéséhez, amelyet az általa – elvileg – ismert nehéz gazdasági körülmények ellenére mégis elfogadott. [20] Szintén vétkes volt Dr. Varga József vb-elnökhelyettes, aki egyébként a TANÉP szakigazgatását biztosító osztály felügyeletét is ellátta. 1979-ben az ő segítségével hagytak „figyelmen kívül” 68 millió forint alaphiányt, így a TANÉP „kiváló” minősítést kaphatott. Ugyancsak Varga vb-elnökhelyettes volt az, aki az akadékoskodó Rudiszkynak az ügyek elsimítása érdekében máshol kínált igazgatói pozíciót. Csakhogy a gazdasági igazgatóhelyettes az ajánlatot kizárólag abban az esetben volt hajlandó elfogadni, ha előbb a „vállalatnál rendet tesznek”. [21]